Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)
1907-08-25 / 32. szám
2 IPAROSOK LAPJA a függetlenségi párt, N. Szabó Albert a néppárt és Jőcsák Kálmán a szocziáldemokrata párt jelöltje. Mindhárom párt érdekében hatalmas agitáczió folyt, melyben a pártok támogatására a kerületbe érkeztek a függetlenségi párt részére Dudits István gór. kath. lelkész, Ivánka Imre, Dr. Hoffmann Ottó és Dr. Kelemen Samu országgyűlési képviselők, a néppárt részére Molnár János, Hentz Károly, Haller István, Huszár Károly és Buzáth Ferencz országgyűlési képviselők, a szocziáldemokrata párt részére Vágó Béla, Kondor Bernát és Nyisztor József pártvezetőségi tagok. Mindhárom jelölt tartott városunkban és a községekben prog- rannnbeszédeket, melyet nagyszámú választópolgár hallgatott meg. Felvirradt végre a várva-várt nap a választás reggele. A nagypiacztéren a választás helyét teljesen ellepte a katonaság, lovas és gyalogos csendőrség. Oly karhatalom lett a választásra ossz- pontosítva, mely kizárta a lehetőségét is annak, hogy a legkisebb zavargás is fordulhasson elő. Reggel 8* órakor érkezett meg az első szekértábor, a gencsi választók tábora, 98 választóval, mint lelkes és tántoríthatatlan hive a 48-as függetlenségi eszméknek, azután jött Börvely község 120 választóval s igy lassankint megtelt a nagypiacz baloldali részé. A néppárt igen lassan gyülekezett s 9 órakor még alig volt látható 10—15 választó, lassankint azonban oda is meggyűltek a választók. A szocziáldemokrata párt tagjai a konyhapiaczon gyűltek össze, azonban a vezetőség látva a csekély választót, a választástól távol maradt. Pont 9 órakor kezdődött meg a szavazás s tartott este fél 7 óráig, melynek eredménye az volt, hogy leszavazott Papp Bélára 1554 Szabó Albertre 615 választó s igy Papp Béla 939 szavazattöb- séggel választatott meg országgyűlési képviselővé. A választás eredménye leírhatatlan lelkesedést keltett a választópolgárság körében s daczára a hűvös esti időnek, ezrekre menő közönség várta a választás eredményének kihirdetését. Pont 8 órakor hirdette ki Dr. Kovács Dezső választási elnök a választás eredményét, a megjelenésre küldöttségileg felkért képviselő előtt, átadván úgymond Gróf Károlyi István örökségét kezébe, arra kérve, hogy azt vezesse úgy, amint nagynevű elődje vezette. Papp Béla megköszönve a választóközönség bizalmát, Ígéretet tett, hogy minden erejét a Város közönsége és a választókpzönség jólétének előmozdítására fogja szentelni. Végül Dr. Kelemen Samu emelkedett szólásra, a tőlle 'megszokott lelkes szavakkal üdvözölte a kerület képviselőjét, majd áttérve a néppárt csúfos bukására, intő például mutatta be a jelenlegi választást, mint a kerület választó polgársága érzelmének megnyilvánulását. A megválasztott képviselő tiszteletére a polgárság fáklyásmenetet rendezett, majd a Magyar Király szálloda éttermében vacsora volt, melyben részt vett Dr. Falussy Árpád főispán, Ilosvay Aladár alispán és a kerület választóközön- ségének nagy része, ahol több felköszöntő hangzott el. ' - 1 A választási küzdelemben a már felsoroltakon kívül az oroszlánrész városunk derék iparos és kereskedő polgárságát illeti, mert ők voltak azok, akik sem időt sem fáradságot nem kiméivé, teljesítették a kortesek nehéz munkáját és diadalra segítették azt a zászlót, a melyre imádattal gondol városunk minden hazafias polgára. Nem mulaszthatjuk el ez alkalommal elismerésünknek kifejezést adni a választást vezető elnök párTÁRCZA. Csábitó ajánlat. Irta: Vidor Imre. Együtt van a család. Flóra halovány, fáradt, szomorú. Az ablaknál ül és gondolkodva néz maga elé. Vagy talán nem is gondolkodik. Véresei bácsi az egyik sarokban tanakodik fiával, Sándorral. Vércseiné Flórát nézi. Azután hozzá megy és gyengéden simogatja a haját. — Édes kis leányom, — szól — ne légy olyan szomorú. Lásd, itt mindenki szeret téged. Majd a jó Isten erőt ad, hogy első csalódásodat, mely életedben ért, elviselhessed. Véresei elégedetlenül dörmög: — No tessék ! Mindjárt mind a kettő sírni fog. Majd a feleségére mordul: — Mondtam már, hogy azt a dolgot ne említsétek, mégis minduntalan a nyelveden van. Flóra már régen elfeledte volna, ha te nem juttatnád mindig az eszébe. Vércseiné szótlanul elmegy Flórától előveszi kötését és elhúzódik. Flóra lehajtja fejét. Nyomja valami a lelkét. Fojtja a keserűség, fáj a szive. Apa és fiú a másik szobába mennek és halkan beszélgetnek. Véresei hangja hallatszik, amint Sándornak súgja: — Jó, jó. De hogyan fogjak hozzá? Valami úgy bánt, mintha nem helyesen cselekedném. Sándor felek: — Pedig meg kell lenni! Mindnyájunknak érdeke kívánja. — No jó én nem bánom, megpróbálom. Visszajönnek. Flóra ott ül még ugyanazon a helyen. Szerelmére gondol, melyet el kellett temetnie, a férfiúra, kit el kell felednie. Álom volt. .. vége. Szegény szive mennyit szenved egy röpke álom miatt. És szenvedni fog addig, amig csak dobog. Ez a seb mindig fájni fog. Mily jó annak, ki szabad folyást engedhet könnyeinek ... Merengéséből apja szava riasztja föl. — Flóra, ugy-e te meg vagy győződve, hogy mindig csak a te boldogságodat akarom? A leány először alig érti a kérdést. Azután szórakozottan, ruháján babrálva, fásult hangon felel: — Igen atyám. Ti mind csak azt akarjátok, hogy én boldog legyek. Sándor közbevág: — Azt akarjuk! Az öreg int Sándornak, hogy ne szóljon, majd tétova hangon folytatja: — Flóra, egy... egy újságot kell neked elmondanom. Ugy-e meghallgajutányos áron. le a, pia. a, tó TÓTH DÁNIEL fiiszerkereskedésében (Nagykároly, Fényi-út 19. (csendőrlaktanyával szemben.
