Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)

1907-08-18 / 31. szám

IPAROSOK LAPJA 3 tehet, végkielégítésül egyszer s minden­korra az általa befizetett (kamat nélkül számított) összeg utalványoztadk ki a rendes bevételekből, melylyel egyszers­mind az illetőnek tagsági minősége és joga végleg megszűnik. 16. §. Mindazon rendes tagok, akik 10 évig (520 befizetett hét) rendesen teljesítették a befizetéseket, 10 év el­telte után, vagyis tagságuk 11 évében nyugdíjigényeik érvényesítését a jelen szabályok határozmányai értelmében való megszavazását követelhetik, ha az itt kitelt 10 évnek betöltése után nem önmaguk által akarva előidézett testi vagy szellemi elgyengülés következtében a további munkára teljesen képtelenné váltak, mely munkaképtelenség a vá­lasztmány által kijelölt két orvos egybe­hangzó bizonyítványával megerősítendő. 17. §. Azon esetben, ha a nyugdíj- egylet részéről kiküldött két orvos el­térő véleményben van, a tág saját költségén a városi vagy megyei orvos véleményét is kikérheti. Ez esetben a munkaképtelenség megítélésénél azon orvosi bizonyítvány fog döntő hatással bírni, melynek véleményéhez a harma­dik orvos csatlakozik. 18. §. Az I. osztály tagjai részére heti 6 korona nyugdíj, a II. osztály tagjai részére heti 9 korona, a III. osztály tagjai* részére pedig heti 12 korona nyugdíj állapittatik meg 10 évi tagság után félhavi utólagos részletek­ben. Tíz év elteltével bekövetkező be­igazolt munkaképtelenség esétéri ä fenti összegek, minden további évben be­következett munkaképtelenség esetén pedig a következő táblázat szerinti fo­kozatban emelkedő nyugdíj adatik. A nyugdíj nagysága havonként: É v szám I. osztály n. osztály in. osztály K f K í K f 10 évi tagság után 26.— 39.— 52.— 11 J9 39 yy 26.77 40.15 53.54 12 yy 39 yy 27.64 41.31 55.08 13 yy yy yy 28.31 42.46 56.62 14 yy yy yy 29.08 43.62 58.16 15 yy yy yy 29.85 44.77 59.70 16 yy yy yy 30.62 45.93 61.24 17 yy yy yy 31.39 47.08 62.78 18 yy yy yy 32.16 48.24 64.32 19 yy yy yy 32.93 49.39 65.86 20 yy yy yy 33.70 50.55 67.40 21 yy yy yy 34.47 51.70 68.94 22 yy yy yy 35.24 52.86 70.48 23 yy yy 39 36.01 54.01 72.02 24 yy yy yy 36.78 55.17 73.55 25- yy yy yy 37.55 56.30 75.10 26 39. yy ' yy 38.32 57.48 76.64 27 59 yy yy 39.09 58.63 78.18 28 39 yy yy 39.86 59.79 79.72 29 39 yy yy 40.63 60.94 81.26 30 yy yy yy 41.40 62.10 82.80 31 yy yy yy 42:17 63.25 84.34 32 yy yy yy 42.94 64.41 85.88 33 yy yy 39 ' 43.71 65.56 87.42 34 yy yy yy 44.48 66.72 88.90 35 yy yy yy 45.25 67.87 90.50 Azon esetben, ha az egylet pénzügyi állapota ezen segélyezési °lQ-ot nem bírná meg, a választmány az egybe­hívott közgyűlés megbízása folytán a segélyezést leszállíthatja, illetőleg a tag­sági illetékeket felemelheti. — A heti járulékok és segélyezések mérvének meghatározása csakis egy mathematikai szakközeg számításai, alapján változtat­ható meg s az ilyen módosítás kor­mányhatósági jóváhagyás alá bocsáj- tandó. 19. §. Minden rendes tagnak joga van belépésétől számított 3 éven belül a magasabb osztályba átlépni, köteles azonban a járulékkülönbözetet 5%-os kamatos kamattal utánfizetni. 20. §. Azon rendes tag, aki 35 éven át teljesítette tagsági kötelezettségét, további fizetésre nem kötelezhető és nyugdijának azonnal élvezetébe léphet. 21. §. Valamely tagnak tagsági joga megszűnik: a) ha az egyletből kilép, mely eset­ben az illetőnek semmiféle követelése az egylettel szemben nem lehet; b) a 14. és 16. §§-ok eseteiben. 22. §. Azon tag, ki időközben váro­sunkból, esetleg Magyarországból távo­zik, de továbbra is magyar állampolgár marad, kérelmezheti a választmánytól tagsági jogainak felfüggesztését vissza­tértéig. Ha azonban elmaradása 3 hó­nál tovább tartana, úgy köteles kérel­mét minden 3 hónap leforgása után megújítani. Ha a tag külföldről kívánja tagsági illetékeit fizetni, úgy azt min­den 3 hónapban köteles egyszerre előre beküldeni, de az igy külföldön tartóz­kodó tag nyugdíjban csak az esetben részesülhet, ha teljes munkaképtelen­ségéről az illetékes konzulátus utján küld be hatósági orvos által kiállított bizonyítványt. A tagok özvegyei és árváinak nyugdíjazása. 23. §. Ha valamely tag után árvák nem maradnak hátra, özvegye a férjét megillető nyugdíj 40°/0-át élvezi élete fogytáig, esetleg újbóli férjhezmenete- léig, ha elhalt férjének legalább 3 év óta törvényes neje volt, férje ellen válópört nem indított, illetve nem foly­tat s ha vele halálának bekövetkeztekor közös háztartásban élt. Férjhezmenetele esetén nyugdíjjogosultságát végképen elveszti s nyugdija újbóli megözvegyü­lése esetén sem folyósittatik. — Nem olyan könnyű olyasmit el­felejteni, — válaszolt komolyan a leány, — sok ijedséget megértem már, de olyat még nem, mint az volt. —- Tán bizony legénytől ijedtél meg, — faggatózott az öreg Gábor ur. — Nem ugyan, hogy nem! Nem va­gyok beszédes velük. — Ne te ne! talán bizony még azt is elmernéd mondani, hogy meg se csókolt még egy legény sem? A leány felemelte fejét s nyíltan, büszkén adta meg a választ. — De még azt is elmondhatom, hogy csak egy ujjal sem ért hozzám egyet­len egy sem. De nem is kommendál- nám — tette hozzá hetyke daczczal. — Ugyan no, tán bizony apáczának készülsz ? — Nem én, csak becsületes akarok maradni. — Hanem azért nem bánnád ugye, ha egy kicsit megcsipkednének? — Már azt alighanem jobban meg­bánná aki megpróbálkozna vele. A kapás lányok összebújtak sugda- lódzni. — Pedig már a nemzetes ur, — mondta a lenhaju Juhász Anna a pa­rázs szemű Kovács Magdának, — alig­hanem később kerül máma haza a Katicza. — Vagy ki tudja ? — vonta vállát a Magda. A nemzetes ur pedig, se szó, se beszéd, szépen átkapta a Katicza kar­csú derekát s hatalmas csókot czup- pantott piros ajakára. Ami aztán történt, arra már megint összesúgtak a lányok. Koháry Katicza a nemzetes urat — arczon vágta. — Uczczu te! — rikkantott az öreg ur — tán szóltál volna előbb. Juhász Annus újra Magdával sutto­gott : — No hiszen, ez is arczon verte a szerencséjét. A nemzetes ur — mi ütött hozzá, mi sem — még el sem aludt a nyak­leves parázsa, megkapta aczél kezeivel a leány karját: — Arra vigyáz csak, hogy ha ütsz most a másik felire tedd a tenyered — mondta mosolyogva neki s mielőtt az elkaphatta volna arczát, a második csók is ajakán égett. Hanem égett a második nyakleves is a nemzetes ur arczán. Az öreg nekidőlt egy vén je­genyének s úgy kaczagott, hogy a könyei is potyogtak bele. Koháry Ka­ticza pedig, a szegény megpirított leány, keserves zokogásba tört ki. Leborult a virágok közé, beletemette arczát a százszorszép bokorba és sirt, sirt fel- bugó zokogással. A nemzetes ur oda­ment hozzá, szelíden felemelte. — Ne sírj Katicza, mondok valamit. Emlékszel-e még rá, hogy mikor a fia­mat kimentetted a verés alul, mit mond­tam ? Ha elfelejtetted volna, nekem még eszemben van. Ezt mondtam: — No hát Koháry Katicza, ne felejtsd el ezt a napot. És ügyelj arra is, hogy az a másik nap épen ilyen legyen neked is, nekem is . . . Hát az a másik nap ez a mai. Sok szem látta, hogy meg­csókoltalak, éppen annyi, hogy arczul csaptál érte. Mindkettőnk jó hírnevét szerzem vissza ... Hej! gyertek ide mind... A kapás lányok, meg a többi is egyig köréjük gyülekeztek. A nemzetes ur úgy állt köztük, mint egy mindenható s villámló szemeit végighordozva raj­tuk, határozott, komoly hangon szólt: — Láttátok ugy-e, hogy én ezt a lányt megcsókoltam kétszer ? — Láttuk.

Next

/
Thumbnails
Contents