Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)
1907-07-21 / 27. szám
4 tókkal fedezendök. De hát a megszorult kereskedő szárazra vergődött, .ö legalább azt hiszi, de lassankint reá jön, hogy a szoczius által liferált áruk rosszak, minélfogva a forgalom egyre apad. A csendes társ által tovább forgatott váltók azonban esedékessé válnak, fizetni kellene, de pénz nincs és egyszerre a csendes társ is cserben hagyja a jó embert, azaz az áruküldést beszünteti. Elkövetkezik tehát a fizetésképtelenség, midőn a csendestárs lép fel közvetítőül, aki 5 — 30°/0-ra kiegyezik a hitelezőkkel, a kedves szocziust pedig egyszerűen kidobja az üzletből. Azt hisszük a nyájas olvasónak nem kell magyarázni, hogy milyen lukrativ üzletet csinált a csendes társ, melynek hasznából természetesen illő részt kapott a hiéna is. A feleség szerző hiénák száma azonban mindezeknél nagyobb. Természetes, hogy ezek is a megszorult nőtlen kereskedőket veszik körül, ajánlgatva a gazdag partit. A szorult kereskedőnek eszébe jut ugyan, hogy a házasság intézménye talán mégsem arra való, hogy az ember a hitelező kedvéért nősüljön meg, de hosszas gondolkodásra nincs idő. Igénybe veszi tehát a hiéna szolgálatkészségét, aki ügyesen jár el a dologban és már IPAROSOK LAPJA néhány nap múlva rendelkezésre áll a bájos menyasszony, aki X összeget hoz a házhoz. A lakodalom végbe megy, a kereskedő kielégíti hitelezőit és ekkor látja, hogy asszonya van a háznál, de nincs pénz az üzletben. Megint élűiről kell tehát a dolgot kezdeni, azaz igénybe kell venni az áruhitelt mindaddig, mig egy szép napon újból megjelenik a fizetés- képtelenség réme. De már ezen a korábbi módozat igénybevételével nem lehet segíteni, a hiéna is eltűnt, minden eltűnt, csak az asz- szony, meg a gond maradt meg. A kereskedelem helyzete mindinkább megnehezül a külömbözö czimen alakuló fogyasztási szövetkezetek és gazdasági egyesületek egyenlőtlen versenye folytán is. Az állami és társadalmi protek- cziót a legkiterjedtebb mértékben élvező fogyasztási szövetkezetek létjogosultságát nem akarjuk kétségbe vonni, megütközéssel szemléljük azonban, hogy a hatóságok a szövetkezetek és a hivatásos kereskedelem apró tagjainak küzdelmében az erősebb fél pártját fogják és nem akarnak tudomást venni azokról a sokszor nyilt törvénysértésekről, amelyeket ezek' a kereskedelem ellenes irányzat j egyében született, gyakorlatban azonban nyerészkedésre alapitott társamilyen halálra sebzett és hogy én gyógyulását sem ígérhetem meg. — De tudom, hogy meg fog gyógyulni Natália — mondta ő — szerelmem, gyengédségem, jóságom meg fogja gyógyítani. Majd meglátja édes, milyen jó leszek, — Ígérgette, mint egy gyermek és csókolgatta a kezemet. — Szeretned kell engem Naczám! mert ilyen imádásig terjedő nagy szerelem, mint az enyém, viszonzás nélkül nem maradhat — mondta máskor — és igaza lett. Szeretem az uramat! ha nem is azzal a meggondolatlan vad szenvedéllyel, de becsületes, igaz szerelemmel, ami betölti egész szivemet, lelkemet és nem hagy benn más vágyat, minthogy drága szive enyém maradjon és neki én tessem minden asszonyok között a legjobban. Ugy-e hát, nem sírja a házasság a szerelemnek, hanem bölcsője ? — Ah, az a csúnya, hamis ember! mennyire gyűlölöm azt a németet! Ilyen nőt megcsalni, mint te vagy, Naczám ! Nem volt annak szive. — Én nem haragszom rá, mert neki köszönhetem Kálmánomat — és ezt.. ezt az édeset! Gyönyörűt: Kincsemet! és egy göndör fürtü angyal arczu •kis babát ragadott karjai közé, aki éppen akkor tipegett be a nehéz, plüsch függönyök között. — Anna! a fiuczta fázit, ész a dada nem ad neti juhát — szepegett a baba anyja csókjainak zápora alatt. — Mi az? Miféle kis fiúról beszél Bibike? — kérdezte a fiatal asszony a mosolygó dadától, aki nyomon követte Bibikét. — Ó kérem méltóságodat, senki! Ä kis Bibimmel lenn sétáltam a parkban, még nem esett az eső és mikor meglátta az Ámor-szobrocskát a szökő-kut mellett, sírni kezdett, hogy öltöztessük fel a kis fiúcskát, mert hideg van és igy ruha nélkül megfázik, megbetegszik. — Óh, te egyetlen, édes szivem te! Ne busulj, kap a fiúcska ruhát, csináltatunk neki szűrt. — Keszczüt is? — Igen azt is — kesztyűt is. — Pipőt isz? azt is üde? — Mindent! mindent aranyos édes kis fiam! Látod Magda, itt az apja szive. Óh, hogy szeretem, imádom őket! — Az Isten áldjon meg érte, édes Naczám, hogy megmentetted hitemet. Nincs igaza annak a csúnya közmondásnak, hiszen a ti házas-éltetek egy darab a menyországból. ; ságok önös czéljuk elérésére napról- napra elkövetnek. Még inkább el kell ítélnünk a különféle gazdasági társulatoknak és szövetkezeteknek „közös megrendelések“ czégére alatt fitogtatott álhumanizmusát, amelynek védököpenyege alatt az adózási nyilvántartásokon kívül állva, háztartási és gazdasági tömegczikkekkel rendszeres kereskedést űznek. „ Kereskedelmi törvények reviziőja! Mikor jön el a te országod ?!“ HÍREK. — Személyi hir. Gróf Károlyi István, városunk országgyűlési képviselője, f. hó 16-án városunkba érkezett. A gróf állapotában lényeges változás nem állott elő. — Kitüntetés. Őfelsége Gróf Károlyi Istvánnét a közjótékonyság terén szerzett érdemei elismeréséül az első.osztályu Erzsébet-renddel tüntette ki. — Halálozás. Ismét kevesebben vannak egygyel azok, akik egész életükön keresztül a puritán becsületességben éltek s a jótékonyságban lelték fel boldogságukat. Folyó hó 18-ikán délelőtt 10 órakor meghalt Gsengeri Benjámin, az árvák és elhagyatottak atyja. Vallásfelekezet nélkül segélyezte ő a szegényeket, nem volt kéregető, aki üres kézzel távozott volna el házától. Vegye el jótékonyságáért a túlvilágon jutalmát, legyen neki könnyű a föld, amely a drága hamvakat takarja. Temetése f. hó 19-én folyt le óriási részvét mellett. — Iparkiállitásunk rendező-bizottsága f. hó 16-án gyűlést tartott, melyben elhatározta, hogy a biráló-bizottság határozatát végrehajtandó a kitüntetést nyert iparosok részére takarékossági szempontból egyforma érmet készíttet csak az oklevelek lesznek különféle szegélyekkel ellátva. Az érmek egyik oldalán Magyarország czimere védan- gyalaival, a másik oldalán a kiállító iparos neve, foglalkozása lesz bevésve eme szavakkal: „ízléses jó munka és versenyképességért 1907. juli 7.“ Egyes utalványozások teljesítése után kimondotta a gyűlés, hogy hálájának kifejezést adandó a kiállított Rákóczi-korbeli székek egyikét megveszi s azt Dr. Fa- lussy Árpád a kiállítás védnökének felajánlja s abba eme szavakat véseti: „Emlékül a nagykárolyi iparkiállitás védnökének 1907. juli 7.“ — A Kossuth-asztaltársaság táncz- vigalma. Lapunk legutóbbi számában hirt adtunk arról, hogy a Kossuth- asztaltársaság augusztus hó 4-ére tombolával egybekötött tánczvigalmat rendez. Időközben a dalárda igazgatósága megkereste a rendező-bizottság elnökét, hogy a mulatságot halassza el, mert ezen napra a dalárda szándékozik dal- estélyt tartani az Egerben tartandó
