Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)

1907-06-30 / 24. szám

IPAROSOK LAPJA

5

r— Az iparkiállitási tárgyak bírálati jegyzőkönyve elkészült és aláírás végett elküldetett a jury tagjaihoz. ügy a jegyzőkönyv, mint a jury szabályzat, melyet alábbiakban közlünk, annak visszaérkezte után az iparkiállitás helyiségében közszemlére fog kitétetni. A közszemléi etétel ideje julius hó 1. A nagykárolyi iparkiállitás jury- szabályzata. 1. §. A kiállitási tárgyakat a biráló-bizottság veszi (bi- rálat) vizsgálat alá. E bizottságot és ennek elnökét a kiállitási bizottság nevezi ki. 2. §. A megalakulás alkalmával a jury alelnököt és titkárt választ. Szükség esetén a jury alcsoportokba oszolva, végzi munkáját. Végleges határozat azonban csak a plénumban hozható. A titkár vezeti a jury jegyzőkönyvét, megszerkeszti a bírálatról szóló végjelentést és ezt jóváhagyás és kihirdetés végett a kiállitás elnöksége elé terjeszti. A biráló-bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. 3. §. A biráló-bizott- ságok' tagjai és a munkálatban résztvevő szakértők az elnöknek titoktartást fogadnak. 4. §. Ameny- nyiben kiderülne, hogy egyes kiállított czikkekre nézve szakértő jüzór a biráló-bizottságban * nincs, az elnöknek joga van az illető iparágokhoz szakértőket felkérni. A szakértők az illető üléseken csak tanácskozási joggal birnak. 5. §. A birálat alapelveit a jury maga állapítja meg. Az egyes czikkeknél főfigyelem fordítandó arra, hogy azok megfelelnek-e rendeltetésüknek, versenyképesek-e, tartalmaznak-e javitásty ujitást stb. 6. §. Versenyen kivül maradnak azok a 'kiállítók, kik erre nézve kívánalmukat a kiállítás, biz. elnökénél bejelentik. 7. §. A versenyből ki- ^árandők a külföldi származású czikkek. 8. §. A kiállitási kitüntetések nemei a következők: a) deb- reczeni iparkamara ezüstérem, a) iparegyesületi ezüstérem, b) ipár- ogyesületi bronzérem, c) kiállitási érem arany, ezüst és bronz oklevéllel.. 9. §. A birálat eredményét legkésőbb a kiállitás bezárása előtt egy héttel ki kell hirdetni, akkép, hogy a kitüntetések lajstroma hirdető tábláján kifüggesztetik és a kitüntetés minden egyes tárgyon hivatalosan jeleztetik. 10. §. Azok a kiállítók, kik be tudják bizonyitni, hogy a kiállitási tárgyaik egyáltalán nem vétettek birálat alá, erre

vonatkozó föfezólalásukat — kellő megokolás kíséretében —• a bíráló bizottság határozatainak kihirdetését követő nap beterjeszthetik a kiállitási elnökségnek czimezve. Az elnökség a felszólalásokat saját hatáskörében elintézi és eljárásának eredményét az eljárás befejezése után kihirdetni és kifüggeszteni tartozik. Az újabb határozatokat nemcsak a kiállitás hirdető táblájára, hanem az illető kiállító tárgyaira is ki kell függeszteni. 11. §. A bírálati eljárás összes ügyiratai a nagykárolyi ipartestület irattárában helyeztetnek el.

— Kudla László jóhirnevü vendéglős hirdetését ajánljuk olvasóink szives figyelmébe.

— Tolvajlások és betörések éjszakája. A rendőrség lemondása feletti örömüknek városunk nótárius betörői akként adtak kifejezést, hogy f. hó 27-én éjjel valódi tolvaj és betörői körjáratot rendeztek. Elvitték a gencsi, teremi és temetőutczai fahidakat, betörtek Hintáján Mihály lakásába s onnan három tajtékpipát, több utczában pedig élelmiszereket raboltak el. — Reméljük azt, hogy a csendőrségé nem úgy fog hangzani, mint a rendőrség eddigi jelentése : „a tettes ismeretlen, a nyomozás folyamatban van“.

— Alapszabály jóváhagyás. Az építőiparosok helyi 'szövetségének alapszabályai jóváhagyva leérkeztek s igy a szövetség működését teljes ervővel megkezdette.

— Az építőiparos-szövetség táncz- mulatsága ügyében az előkészületek nagyban folynak. A szövetség- elnöke legközelebb gyűlést hiv össze a rendező-bizottság megválasztása iránt.

— Iparkiállitás látogatói. Iparkiállitá- sunkat f. hó 28-ig 2142-en tekintették meg. Meg kívánjuk ez alkalommal jegyezni, hogy a kiállított tárgyak tekintélyes része elkelt.

— Munkás szakegyesületek felfüggesztése, Lapunkban már több ízben adtunk tiltakozásunknak kifejezést a helybeli épitőmunkások szakegyletének működése ellen. Felszólalásunk sikerre is vezetett, mert az épitőmunkások, valamint a földmunkások országos szövetségének nagykárolyi csoportjait, miután azok szabályszerűen megalakítva nem lettek, a nagykárolyi polgármesteri hivatal felfüggesztette és a helyiségeket rendőrhatóságilag bezáratta.

— Halálozás. Tóth Lajos, 1848—49. honvédhuszár hadnagy, junius hó 25-én d. e. fél 9 órakor, élete 85-ik, boldog házasságának 55-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. A megboldogult hült teteme junius hó 27-én d. u. 5 órakor helyeztetett nagy részvét mellett örök nyugalomra a nagykárolyi ev. ref. sirkertben. Nyugodjék békében !

— Az élet boldogság oly családban,

hol megelégedettség és szeretet honol. Megelégedettséget pedig biztosit az Első Alföldi Cognacgyár R. T. „Radial elxirje“. <. . —?

— Veszélyes hid. Mezőteremről írja tudósítónk, hogy a község lakóinak panaszuk tárgyát képezi a Nagykárolyból feléjük vezető viezinális út második hídja, melynél már több szerencsétlenség érte a teremieket. Ez a hid ugyanis csak fél korláttal bir s csak a közel múltban történt, hogy egy este hazafelé tartó gazda, Székely János a sötétben belefordult szekerestől a mély árokba, ahol csaknem halálát lelte. Két évvel előbb ez a balvégzet ugyané hídnál Haller Istvánnál be is következett. Mint bennünket értesítenek, történt már több ízben felszólalás a hid karfája miatt az illetékes helyeken, azonban intézkedés e tárgyban mind máig nem tétetett. Kívánatos volna egyébiránt az is, hogy a szekérutat szegélyző azon részek, ahol mély árok vonul el, meszelt jelző-oszlopokkal láttassanak el, nehogy újabb szerencsétlenség forduljon elő a hanyagság miatt.

— Rosner Henrik párisi divatáruházában két tanuló felvétetik.

— Csendörszolgálat városunkban. A városi rendőrlegénység már régebben folyamodott a képviselőtestülethez, hogy őket is vegye fel a nyugdijjogosult alkalmazottak közé. A junius 2-án tartott képviselögyülés kimondta, hogy kérelmüket méltányosnak tartja ugyan, de ez ügyben végleges elhatározását a megalkotandó városi törvény életbeléptetésének idejére tartja fenn. Ezen határozattal a rendőrlegénység megelégedve nem lévén, ismét folyamodott, hogy részükre oly fizetés állapittassék meg, hogy az évi 80 korona lakbéren kivül fizetésük havi 60 K-ra emeltessék. A városi jogügyi és pénzügyi bizottság a képviselőtestület elé oly javaslatot terjesztett, hogy a rendőrlegénység tagjai folyó év julius hó 1-től kezdődöleg jelenlegi fizetésükön kivül személyenként és havonként 10 korona drágasági pótlékban részesittessenek. A képviselőtestület folyó év junius hó 23-án csekély érdeklődés mellett tartott közgyűlésén a pénzügyi bizottság javaslatát elvetette s úgy a kérelem teljesítését, mint a javasolt drágasági pótlék megadását megtagadta. Erre a rendőrlegénység azzal válaszolt, hogy junius 25-én — egynek kivételével — beszüntette a szolgálatot, leszerelt, úgy, hogy ezidő szerint a rendőrlegénységi létszám két rendőrtizedesböl s egy köz- rendőrből áll. A polgármester kérést intézett a vármegye alispánjához, hogy addig az ideig, mig a rendőrségi szolgálat ügyében más módon lehetne intézkedni, a belügyminiszterhez távirati előterjesztést tegyen az iránt, hogy a közbiztonsági szolgálat ideiglenes ellátására a m. kir. csendőrség távirati utón rendeltessék ki. Az alispán intézkedése folytán ezidő szerint már csendőrség teljesiti a szolgálatot városunkban.