Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)

1907-06-30 / 24. szám

I. évfolyam. 24-ik szám. Nagykároly, 1907. junius 30. / PADOSOK LAPJA Társadalmi hetilap A Nagykárolyi Iparos-Szövetség és Ipartestület hivatalos közlönye, 2>űL e g* j e 1 e^xx i xxxixxcLexx *vsisá;xxia(p Szerkesztőség: Gróf Károlyi György-tér 24, szám alatt. Kiadóhivatal: Sarkadi N. Zsigmond nyomdája. Felelős szerkesztő: Simkó Aladár. Lapvezérlő-bizottság : Az Iparosok Szövetségének Elnöksége. Laptulajdonos: Sarkát!i N. Zsigmond. Előfizetésiárak: Egy évre ,. .... . . 5 K —- f. Fél évre . . . . , _■ > . 2 K 50 f. Negyedévre . . . . . . I K 25 f. Egyes szám áfa 12 f. — Nyilttér sora 20 f. Alakítsunk ipari szövet­kezeteket. Nagykároly, 1907. junius 30. Iparkiállitásünk alkalmával meg­győződést szerezhetett városunk iparos-osztálya arról, hogy úgy a helybeli, mint vidéki közönség — az elhangzott nyilatkozatokból Ítélve — a legnagyobb elismeré­sének adott kifejezést a kiállításon látottak ~'f$létír ͧPtndattáf távózott el a kiállítási-helyiségből, hogy a helyi ipar minden tekin­tetben méltó arra, hógy a közön­ség részéröl a legmesszebbmenő támogatásban részesüljön. A kiállított tárgyak elbírálására felkért bizottság — élén az ipari tekintélyek egyik kimagasló alak­jával, Dr. Gelléri Mórral — a leg­nagyobb elismeréssel nyilatkozott a kiállított tárgyakról s hogy saját szavaival éljünk: „meglepetésének adott kifejezést a látottak felett s a nagykárolyi ipar ily elöhaladása legnagyobb örömmel töltötte el“. A Magyar Védő-Egyesület nagy hírnévnek örvendő ügyvezető-igaz­gatója, Dobieczky József, azzal a kijelentéssel távozott kiállításunk­ról, hogy „az az ország, amelynek ily derék törekvő iparosai vannak, jöjjön bármily erős külföldi ver­sengés, nincs elveszve, mert ha őket támogatják a haza édes gyer­mekei, akkor a magyar ipar ver­senyre kelhet a külföldivel úgy csíny, jóság, mint tartósság tekin­tetében, sőt jóval ^felülmúlja azo­kat“. Az elhangzott dicsérő nyilat­kozatokban ne keressünk csupán udvariassági ténykedést, lássuk be azt, hogy igenis tudunk teremteni, alkotni, ha akarunk dolgozni. Nem czélunk - azonban jelen alkalommal a kiállítóit tárgyak felett bírálatot mondani, mert kiállításunk czélja nem a kitüntetés iránti tö­rekvés, "Üahem Aá^fplt^ bogy be­bizonyítsuk a helyi ipar fejlettsé­gét s eloszlassuk a kétkedést, amely kétségbevonta azt, hogy helyi ipar létezik, lépjünk a gya­korlati térre és lássuk, miként lehetne felhasználni a kiállításunk­nál elért sikert. Nézetünk az, hogy csakis egy árucsarnok, avagy gépműhely szö­vetkezet felállításával, melynek fel­állítása egyáltalán nem ütközne nehézségbe. Mielőtt azonban ja­vaslatot tenhénk, lássuk az áru­csarnok és gépműhely szövetke­zések czélját. Az árucsarnok vagy raktári szövetkezet czélja az, hogy a cse­kély forgótőkével rendelkező kis­iparos készítményeinek elhelyezé­sét és elárusitását megkönnyítse s azokra igazságosan megbecsült értékük szerint bizonyos előleget nyújtva biztosítsa öt az eladási esélyek ellen. A kisiparost, ha meg­rendelt munkája nincs és igy kény­telen készletre is dolgozni, rend­szerint az a veszedelem fenyegeti, hogy kész áruit gyorsan eladni nem tudja, de áruba költött tökét és munkát sem képes forgótőkére felváltani, mi által nemcsak mun­kájában van megakadályozva, ha­nem gyakran nélkülözésekre is kényszerül s e kényszer nyomása alatt becsületesen készített áruit potomáron kell elvesztegetnie, te­hát épen akkor, midőn pénzre leginkább van szüksége, készítmé­nyeiért ■'legkevesebbet kap: E körülmény a legfontosabb indító oka a raktárszövetkezetek megalakításának. Ezenkívül a szö­vetkezeti raktár midőn forgalma növekedésével tiszta jövedelme is emelkedik, képessé teszi a termelő iparosokat arra, hogy üzletüket szélesebb alapra helyezhessék, mert együttesen tartják a közös áru- csarnokot és a kereskedelmileg képzett elárusítót, mi által a költ­ség úgy oszlik el, hogy aránylag abból egyre igen kévés költség esik. De az árucsarnok-szövetkezet czélját az is képezze, hogy tag­jainak a munkaszerzést szintén közvetítse, a nála megrendelt mun­kákat tagjainak kiossza, sőt tag­jainak készítményét, hogy azok teljesekké, valódi kereskedelmi áru- czikkekké váljanak, más ipari czikkekkel kiegészítse, szóval egész és teljes raktárt tartson. Nálunk az árucsarnok megala­kítása csekély áldozat mellett volna n Jó ízlésért m ezüstéremmel m kitüntetve, ü Rosner Henrik Párisi divatáruházában Nagykárolyban kaphatók a legújabb divatu szalmakalapok, színes, fekete nap- és esőernyök, sétapálczák és gummi-különlegeéségek. — 20 korona készpénz­“IS ingyen fonográf.

Next

/
Thumbnails
Contents