Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)

1907-06-23 / 23. szám

IPAROSOK LAPJA 3 A helyi iparkiállitás bíráló bizottsága városunkban. Lapunk legközelebbi számában jeleztük azt, hogy a kiállított tár­gyak biráló-bizottsága Gelléri Mór kir. tanácsos, az országos ipartes­tület igazgatója elnöklete mellett f. hó 22-én kezdi meg működését. Gelléri Mór f. hó 21-én este 8 órakor érkezett városunkba. A vo­natnál á rendezőbizottság élén Ma­rián Ferencz alelnök, iparkiállitási igazgató fogadta, lapunk felelős szerkesztője mint a bizottság tit­kára meleg szavakkal üdvözölve s ezután Dr. Adler-Adolf ipartestületi ügyész házának volt vendége. A debreczeni iparkamara által felkért bizottsági tagok Dr. Rácz Lajos iparkamarai fogalmazó veze­tésé alatt f. hó 22-én reggel ér­keztek városunkba, kiket a' vonat­nál szintén a rendező-bizottság £ fogadott. Délelőtt 9 órakor kezdette meg a bizottság fárasztó és nehéz mun­káját, melyet 11 órakor be is fe­jezett. A bírálatról szóló jegyzőkönyv a következőképen szól : Jegyzőkönyv a nagykárolyi iparkiállitás bíráló­bizottságának 1907. junius 22-én tartott üléséről. Jelenvoltak: Dr. Gelléri Mór kir. tanácsos, az országos ipartestület igazgatója, mint a biráló-bizottság elnöke, továbbá a debreczeni ka­mara kiküldöttei: Dr. Rácz Lajos kamarai fogalmazó, Harsányi Ist­ván asztalos, Cziczó Lajos czipész, Salánki Ferencz gubás, Asztalos István pintér, Varjas Imre kovács, Piros Réla lakatos, Vámos Károly szabó, Zelinger Ede festő és má­zoló, id. Sarkady Ferencz tímár. Végül a nagykárolyi kiállítási bizottság részéről: Kinczel János elnök, Marián Ferencz igazgató, Simkó Aladár titkár, Járay József jegyző, Nagy Jenő biz. tag. 1. Elnök üdvözli a megjelente­ket és felolvassa a jelen jegyző­könyvhöz csatolt bírálati szabály­zatot, amely egész terjedelmében azzal vétetik tudomásul, hogy a kitüntetések sorrendje a követke­zőkben állapittatik meg: 1. Országos iparegyesületi ezüst érem. 2. A debreczeni iparkamara ezüst érme. 3. Országos iparegyesületi bronz­érem. 4. Kiállítási érem arany oklevéllel. 5. Kiállítási érem ezüst oklevéllel. 6. Kiállítási érem bronz oklevéllel. 2. A szabályzat értelmében az alakulás vétetvén sorra, a biráló- bizottság alelnökévé megválasztat­nak Harsányi István Debreczenből és Kinczel János kiállítási elnök, titkárjává Simkó Aladár, jegyzőjévé Járay József. 3. A bizottság megkezdvén a bírálatot, a szemle megejtése után sajnálattal konstatálja, hogy Kinczel János tárgyait versenyen kívül je­lentette be, amit a bizottság azzal az észrevétellel vesz tudomásul, hogy indíttatva érzi magát jegyző­könyvében legőszintébb elismerését kifejezni Kinczel János munkái iránt, amelyek úgy conceptiójuk- nál mint exact kivitelüknél fogva feltétlenül a legelső dijat és a legnagyobb elismerést érdemelték volna ki. . 4. A bírálat megejtése után a bizottság a következő osztályozást ejti meg a kitüntetésekre nézve: Versenyen kívül maradtak a következők: Kabelik Gyula, Kún István, Már­ton Sándor, Marián Ferencz, Rés József. I. Az országos iparegyesület ezüstérmét kapták: Bálintífy József, Ferenczy Lajos, Orosz István, Griszháber Albert, fogsora, Gsipcsapcsek ur, hogy hatot ki kell huzni, nyolczat pedig plombáim. A pacziens (fájdalmas mosolylyal): ügy!? A fogorvos: Talán az elsőt mindjárt ma huzzuk ki ? Hogy méltóztatik : ko­kainnal vagy anélkül ? A pacziens: Hogy ne fájjon! A fogorvos: Az emberek, úgy látszik, még mindig a középkorban élnek... A modern foggyógyász nem ismeri e fo­galmat : fájdalom: Az nálunk egy már rég túlhaladott álláspont. A pecziens (kételkedve): De hát ak­kor miért kiabált az előttem levő? A fogorvos (zavartalanul): Az öröm­től! Az örömtől, kedves barátom, ame­lyet a foghúzás szerzett neki. Tudja meg, kedves Gsipcsapcsek ur, e mű­velet annyi gyönyörrel van összekötve, hogy nekem komoly meggyőződésem: az emberek a legközelebbi jövőben szántszándékkal fogják elrontani fogai­kat, csakhogy hozzánk jöhessenek. A pacziens: Tehát csakugyan nem fáj? A fogorvos: Látom, hogy ön dervis, kinek nem elég az ige, hanem jel kell. Nos, meg lesz! Én foghúzás után minden pacziensemet megkérdeztem, hogy érzett-e legkisebb fájdalmat is ? A feleleteket bejegyeztem zsebköny­vembe: ezekből fogok az ön megnyug­tatására szemelvényeket felolvasni. Te­hát hallja! (Olvas noteszéből.) 1901. aug. 2. Csermák Vilibáld: két fog, semmi fájdalom. 1901. nov. 31. Weichherz: három fog és két plomb. A pacziens saját be­vallása szetint „kéjes zsibongást“ ér­zett tagjaiban a foghúzás alatt.. 1902. jan. 3. Vudi Krispin Kajetán: hat fog, tizenkét plomb... A páczíens: Elég ! Elég ! Hiszek. (A fogorvos ezután kokaint fecsken­dez fogába. Az áldozat üvölteni sze­retne, mint egy sakál, de nem mer rá- czáfolni az imént felolvasottakra. Egy vértanút megszégyenítő állhatatossággal tűr). A fogorvos: Ugy-e, hogy nem fáj ? A pacziens (félholtan): Egy kicsit / A fogorvos (kedvetlenül): Szuggesz- czió ez csak, Gsipcsakcsek ur! Ostoba önsugalmazás! (Kezébe veszi a foghu- zót.) Most pedig gondoljon az első sze­relmi csókra . . .! A pacziens :! / (Elájul.) A fogorvos (fellocsolja): Nos, ugy-e, hogy igazam van? A pacziens (magában): Hát a pokol­ból is van visszatérés ? Torquemada minden kinzóeszköze mennyei kéj ehhez képest!.. (Hangosan.) Hallja maga, át­kozott kurpfuser! Én fel fogom önt jelenteni a törvényszéknél súlyos testi sértés miatt ! A fogorvos (könyörögve): Kérem, ne tegye azt! Gondolja meg,'hogy én hét gyermek neveletlen apja vagyok, azaz hogy hét neveletlen... A pacziens (Öt félbeszakítva, zordo- nan): Az nekem mindegy! Nekem bosszúra van szükségem! Érti ? Bosz- szura!! A fogorvos (felragyogó arczczal): Ha csak az kell, úgy bosszulja meg ma­gát pacziens-utódaiban: ajánljon en­Kékkő, Raffia-háncs Gt legrolcscftolo árban Iszsiplxa/tó TÓTH DÁNIEL füszerkereskedésében (Nagykároly, Fényi-út 19. (csendörlaktanyávalszemben.)

Next

/
Thumbnails
Contents