Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)
1907-05-19 / 18. szám
IPAROSOK LAPJA 5 Sichmermann Mór és Ösztreicher Samu iparosok, Fejér Antal és Keszner Izidor kereskedők. — Nagyszőllős: GuUmann Emánuel iparos, Feldmann Samu ke- reskedő. — Munkácsa Friedmann Jakab kereskedő, Klein István iparos. — Deb- reczen: Szabó Kálmán, Szentkirályi Tivadar, Zádor Lajos, Kardos László, Győrffy Aladár, ifj. Schwarcz Vilmos, Várray János, Kovács Mihály, Sesztlna Jenő, Löfkovits Arthur, Lusztig Károly, Áron Jenő, Fürst Ödön, Fáik Lajos,, Fleischmann Mór és Kontsek Géza kereskedők s ugyanannyi póttag. Egyedül Nagykároly nincs képviselve a vidéki városok között. Meg kívánjuk jegyezni, hogy Szolnokon a kereskedők, Debre- czenben az iparosok választása feleb- bezés alatt áll. Beregszászon pedig uj választás lesz. — A doktor-asztalos. Tisztelt olvasóink bizonyára emlékezni fognak még dr. Eőry Gyula nevére, a ki fővárosi fogalmazóból lett nehány esztendő előtt asztalossegéd. A fővárosi szolgálatban állott ugyanis hét éven át dr. Éory Gyula, de alapos készültsége és ipar- kodása daczára nem tudott előremenni. Ez alatt az idő alatt is szabad óráiban az asztalossággal foglalkozott, kitöltötte a tanoncz időt, annak rendje és módja szerint felszabadult, azután pedig egyet gondolt és ott hagyta a fővárost — elszegődött a Thék Endre-féle bútorgyárba és ott félesztendeig mint segéd dolgozott. További kiképeztetés czéljából innen külföldre távozott és Becs, München, Berlin, Brüssel, Páris és London városaiban mindenütt egy-egy félévig a legkiválóbb asztalos-műhelyben dolgozott, mig több mint harmadfél évi távoliét után hazaérkezett. A diplomás asztalosnak az a szándéka, hogy a külföldön szerzett bő tapasztalait a hazai ipar érdekében itthon érvényesítse. — Tíz év múlva. Május elsején .egy czipészmester beszélgetett a segédjével, aki erősen szoczialista. Azt mondja neki: — Én bizony sehogyse értem, hogy mit akar az a szoczializmus ? — Nem-e? Hát a munkásnép. helyzetét akarja javítani! — Hiszen éppen azért nem érteni a dolgot. Mi lesz ennek a vége ? 1— Hogy mi lesz a vége? — Persze! Vagy öt év óta küzdenek és minden évben több lett a munkabér nehány forinttal és kevesebb lett a napi munkaidő egy órával. — No lám! így jó az! — Jó-jó-jó! De mi lesz ennek a vége ? Most már maguk csak kilencz órát dolgoznak naponta és ha ezután is le- küzdenek belőle egy órát, akkor mit csinálnak a szocziaiizmusukkal — tiz év múlva? A segéd egy kicsit meghökkent, de aztán nyugodtan felelte: — Hm . . . Akkor nem fogunk dolgozni és csak a béremelésért fogunk küzdeni! — Egyes méhkasok áthelyezése. Több oldalról kérdés intéztetvén hozzánk a méhkasok áthelyezésénél követendő eljárást illetőleg erre vonatkozólag beszerzett szakvélemény a következőket tartalmazza: A méhkasok más helyre való áthelyezésének mindig az első. tisztitó-kiröpülés előtt kell megtörténnie, mert különben a méhek mindig a régi helyre térnek vissza. Legjobb ha az áthelyezést \a tisztító kiröpülés napján, azonban akkor, mielőtt az még megkezdődött volna, eszközöljük. Áthelyezés alatt a röplyukat be kell dugni. Rázkódtatások nemcsak nem ártalmasak, sőt. hasznosak, mert az által figyelmesekké lesznek a méhek arra, hogy valami történik velük és e tudatban szabályszerűen repülnek be az uj helyre. Az egésznek feltétele az, hogy az áthelyezés után a hőmérsék tényleg lehetővé tegye a kiröpülés't. VIDÉK. — Eljegyzés. Hetey Gyula, gencsi földbirtokos, eljegyezte Elekes Bertát, Elekes Sándor községi biró leányát. — Az érmihályfalvai iparosítják ön- képző köre Pünköst másodnapján a Nemzeti Szálloda összes termeiben tánczmulatságot tart. — Gázrobbanás. Érmihályfalván a Nemzeti Szálloda helyiségében folyó hó 15-én veszedelmes aezetylen robbanás történt. Ugyanis Kerekes Sándor vendéglős a gépigazitással lévén elfoglalva, az magától felrobbant s lángba borította a gázfejlesztő helyiséget, melytől a'tánczterem tetőzete is tüzet fogott. A tüzel a ' gVörsan :%lőhivbtt tűzoltók eloltották ugyan, de Kerekes kezén igen súlyos égési sebeket szenvedett. — Garázda szoczialisták. Az érmihályfalvai szoczialisták garázda, veszekedő természetük folytán egyszersmindekorra ki lettek tiltva a Nemzeti Szálloda étterméből. Ezen határozat ellen tiltakozandó, f. hó 12-én egy 40 tagból álló társaság állított, be a vendéglőbe s a vendéglőstől sört követeltek,' s minthogy ő felhívásuknak eleget tenni vonakodott, az egész kávéház felszerelését összetörték; úgy a vendéglőst, mint nejét, valamint a jelenlevő vendégeket tettleg inzultálni akarták, csak a csendőrség gyors közbelépésének köszönhető — kik a tetteseket hamar lefülelték s börtönbe szállították hogy nagyobb vérontás nem történt. Illetékes helyen intézkedés tétetett hasonló kihágások meggátlása iránt s a csendörség megerősítése végett. — Egy sztrájk epilógusa. Tavaly őszszel a szatmári czipészek sztrájkba léptek. A kisebb mesterek úgy segítettek magukon, hogy maguk dolgoztak. A*mnt ezt megtudták a sztrájkolok, megrohanták a dolgozó mestereket és életveszélyes fenyegetések között kényszeritették őket arra, hogy hagyják abba a munkát. Hogy ebbeli czéljukat minél biztosabban elérhessék, elszedték tőlük a bőrt, csirizt s egyéb munkaanyagot. A kárvallott mesterek panaszára a szatmári járásbiróság a zavargókat három hónapi fogházra Ítélte azzal a megoko- lással, hogy a vádlottak az ipari munka szabadságát súlyosan megsértették. — A kúria második büntető tanácsa e héten tartott ülésében a benyújtott semmiségi panaszokat elutasította. — Uszoda, korcsolya és tenniszpálya építés. Zilah város által 32,241 korona 93 fillér költséggel létesítendő uszoda, korcsolya és teniszpálya építésének vállalatba adása czéljából a városi polgármesteri hivatalban f. é. május 22. d. e. 10 órakor zárt ajánlati verseny- tárgyalás lesz a mely időig az Írásbeli alánlatok is beadandók. A közelebbiek ugyanott tekinthetők meg. Bánatpénz 5 százalék. Fontos ipari döntvények. Kihágás! ügyben felebbezési joguk csak az érdekelteknek van. (9,819/1905.) A munkakönyv tartalmi megváltoztatása bűncselekmény. (20,382—1905.) Az ítéletben annak kihirdetésekor megnyugvó fél utóbb nem fellebbezhet. (23,339—1905.) 7 .* A feljelentő az eljárási költségekben még hivatalból üldözendő iparkihágás esetében is marasztalható, ha feljelentése alaptalannak bizonyult. (23,300-1905.) Iparkihágások egy félév alatt évülnek él. (20,427—1905.) A kereskedelmi és iparkamaráknak a helyi kereskedelmi érdekek összességére vonatkozó ügyekben van felebbezési joguk. — Iparügyekben hivatalból való felülvizsgálatnak nincs helye. (63,290—1905.) Békéltető-bizottsági tagságért fizetés nem jár. (22,467—1905.) A segéd munkába lépésének be nem jelentése esetén a kilépés bejelentésének elmulasztása újabb kihágásnak nem tekinthető. (10,598—1906.) Nyilt-tér.* Nyilatkozat. Alulírott Takács Imre nagykárolyi lakos a köztem és Gergely József ácsmester nagykárolyi lakos között 1907. B. 179. szám alatt a nagykárolyi kir. járásbiróság előtt folyamatban volt bűnügyből kifolyólag annak megemlítése után, hogy a f. évi ápril hó 30-án tartott tárgyaláson már Gergely József ürtól bocsánatot kértem, ezúton is tőle * E rovat alatt foglaltakért nem vállal felelősséget a Szerk.
