Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)
1907-05-05 / 16. szám
4 ' •; s tekinteni nincs módunkban, — lévén az ülések Debreczenben, mi pedig Nagykárolyban lakunk. Az iparkamarai választottak nevei és lakhelyei közlése iránt felelős szerkesztőnk megkereste a debreczeni iparkamarát s a nyerendő választ annak idején lapunk hasábjain közölni fogjuk. Egy talány mely megfejtésre vár! Egy felhívás jutott kezeinkhez, melyben a nagykárolyi róm. kath. hitközség elnöke, arra való tekintetből, hogy városunk polgármestere a 100 év óta gyakorlat által szentesített abbeli támogatást, hogy a róm. kath. egyházi adóhátralékokat közigazgatási utón hajtassa be megtagadta, — felkéri a róm. kath. hívőket arra, hogy egyházi adóhátralékukat fizessék be, mert ellenkező esetben kénytelen lesz azt költséges per utján behajtatni. Utánna jártunk a dolognak, mert sérelmesnek tartjuk úgy az egyház mint városunk közönségére nézve azt, ha indok nélkül bármely egyház sérelmet szenved. Illetékes helyen annyit tudtunk meg, hogy úgy a róm. kath., ev. ref., ág. ^v. ref., gör. kath. és gör. kel. egyházi adóhátralékokat amenynyire az illetők visszaemlékezni tudnak 15 év óta a város közigazgatási utón hajtatja be, s városunk polgármesolyan hegyvidéknek, melyen számtalan vöJgytagozta lankás hegyeinek egyes csúcsai a 2000 m.-en is felülemelkednek és amely mintegy 100 vagy 150 m. magasságban éri el a magyar Nagy Alföld sik mezejét. A meteorológiai észlelések alapján a forrás vidék évi csapadékának átlagát mintegy 1000 mm-nek tehetjük, azaz fölvethetjük, hogy ott nagy átlagban minden négyzetkilométerre évenként egy millió köbméter csapadék esik. És mivel a csapadéknak egy része a földbe szivárog, más része elpárolog vagy másként marad fogva, ez okból, ha a lefolyásra kerülő vízmennyiséget a lehull ottnak 60 százalékában vesszük fel: e forrásvidék hegyeiről lezúduló vízmennyiség számértékéül olyan tömeget kapunk, amelyből, ha az egész év tartamára egyenletesen eloszolva gondoljuk, minden másodperezre mintegy 1500 m3 viz jut. És ha feltesszük, hogy a rendelkezésre álló több száz méteres esésből a vízmennyiségnek csakis mintegy 200 m-nyi esés magasságát tudnók értékesíteni, akkor is négy millió lóerő állana rendelkezésünkre. Oly munkaforrás az, mely a mai 4680 különböző motorral dolgozó hazai ipartelepeinek 262 ezer lóerejét egymaga többszörösen meghaladja és amely négy millió lóerőre IPAROSOK LAPJA tere arra vonatkozólag, miszerint az egyházi hátralékok adóbehajtását a róm. kath. egyháztól megtagadhassa, egyáltalán sem miniszteri rendeletet, sem városi tiltó közgyűlési határozatot felmutatni nem tud, s igy nem tudjuk megmagyarázni abbeli eljárását, hogy daczára az e tárgyban hozott több izbeni curiai döntvényeknek, az egyházat és hívőit károsodásnak akarja kitenni. Jóllehet az egyház agilis ügyésze e részben felterjesztéssel élt az illetékes minisztériumokhoz a sérelmes rendelet hatályon kívül helyezése iránt, kötelességünknek ismerjük nyílt kérdést intézni városunk polgármesteréhez, ki egy más vallásfelekezethez tartozik, közölje velünk azokat az okokat, melyek arra késztették, hogy hatósági rendelet nélkül megtagadja a róm. kath. egyháztól azt a támogatást, amelyben évek óta részesítette, mert megvagyunk győződve arról, hogy városunk polgársága vallásfelekezet nélkül elitéli azt az eljárást, mely alapos indok nélkül az egyház és hívők,károsodását jelenti s magában hordja az eddig jó egyetértésben * levő vallásfelekezetek között az egyenetlenség csirájának elhintését. becsülhető munkaforrás évi 350 millió métermázsa vagy 35 millió tonna kőszénmennyiség felel meg! Ez Németországnak mai széntermelésének több mint 73 _ad része. Ezen a téren Németország ragadta meg a gyeplőt. Ez az állam még 1875- ben agrár államnak volt tekinthető, amennyiben 1 millió métermázsa búzát exportált, már 1901-ben 20 millió métermázsa búzát importált. Az ipar fejlődésével emelkedett a hegyvidékek munkás lakossága; ez ismét nagy fogyasztást vont maga után, amely nemcsak a ■ vidék adóképességét emelte, hanem a közlekedési eszközök és útak jövedelmezésére is reakeziót gyakorolt. Németországban már 1904. év végén 16 völgyzárlat már készen állott, ezeknek költsége 24 és egy fél millió márkára rúgott és rövid idő múlva már 21 völgyzáradék fog csak Westfáliában működni. Hazánkban az Osztrák-Magyar Államvasut Társaságé lesz a dicsőség, hogy az első nagyobbszabásu völgyzáradékot építi, amennyiben szándékában van a resiczai bánya és vasmüvek elektromos erővel ellátása czéljából a Berzova-patakot Farkasfalva községe alatt mintegy 5 km. távolságban zárófallal elzárni és ez által 4000 lóerőt előállítani. Nagíjságos Péchy László műszaki tanácsos igazgató-főmérnök urnák Nagykároly. A vezetése alatt álló társulatnál felmerült épületjavitási munkálatok vállalatba adása alkalmából Nagyságod kijelentette azt, hogy mint szakember ismerve az épitő-iparos osztálynak jelenleg folytatott s a nagyközönség érdekei megvédésére irányult nehéz küzdelmeit, a javítási munkákat, ha arra szövetséghez tartozó iparos adna be oly egységár avagy nem lényeges különbség mellett ajánlatot, mint a milyen egységár mellett nem szövetséghez tartozó épitő-iparós tett, —; a munkálatot épitő-iparos szövetségi tagnak adja ki. Szövetségünk részéről annak kivitelét Jakabffy Gábor építész vállalta miagára. Kötelességemnek ismerem ezen nemes tettéért Nagyságodnak, mint az iparos-osztály nemes* támogatójának, ki már másodszor adja tanu- jelét annak, hogy szivén viseli az iparos-osztály érdekeit, az építőiparosok szövetsége nevében, hálás köszönetemet nyilvánítani. Nagykároly. 1907. május 3. Nagy Jenő, elnök. A hazánkat félköralakban övező Kárpátok csapadékvizeikkel együtt e tekintetből oly mérhetetlen kincsét rejtenek, mely — helyes elv szerint kihasználva — leendő iparunknak bő és olcsó mozgató- erővel szolgálhat. És hogy Ben-Akibának is igaza legyen, felemlítem, hogy abban az időben, mikor Európának legfejlettebb ipara a bányaipar volt és e téren az akkor világhírű se'lmeczbányai akadémia aegise alatt hazánk vezérszerepet vitt, találunk bányavárosaink környékén nem egy völgyzárlatot, aminőket a havasokon az erdészet faúsztatásra ma is alkalmaz. A zárógátak utján összegyűjtött vízmennyiségek ----mondja Nagy Dezső — mozgató erejükkel nemcsak az iparra fontosak, hanem üdvös hatással vannak a v mezőgazdaságra, a folyamszabályzásra, az árvizek elleni védekezésre, a hajózásra, a városok vízzel való ellátására, csatornázására stb., azért ily berendezéseket mindig együttes hatásukban kell elbirálni és nemzetgazdasági fontosságukat ez alapon mérlegelni.— Remélhetjük, hogy nemsokára kormányzatunk nemcsak anyagi támogatás utján fogja az ipart fejleszteni, hanem azon lesz, hogy az égből hulló energiát hazánk és népünk javára fogja hozzá,- férhetővé tenni.
