Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)
1907-04-21 / 14. szám
I 4 IPAROSOK LAPJA Festő-segédek sztrájkja. Az öntudatra kelt munkaadók abbeli törekvése, hogy a munkásszervezetek ellen szövetkezéssel vegyék fel a har- czot, miként már lapunkban többször megírtuk, nem igen talál tetszésre a szoczialista vezetők körében, akik minden lehetőt elkövetnek az iránt, hogy a munkásokat visszatartsák a munkaadók által alkotott munkarend és a munkásközvetitő elfogadásától, s maguk részére a könnyű gondmentes megélhetést biztosítsák. Helybeli festő-iparosaink is okulva az előző évi bérharczokon, megalkották a következő munkarendet: Munkarend az „Országos szobafestő és mázoló-mesterek“ nagykárolyi szövetségében. 1. Ezen munkarend a munkaadó mesterek és a náluk munkába lépő segédek között kötött szerződésnek tekintendő és mint ilyen, az 1907., 1908. és 1909. évekre szóló békés egyezmény. 2. Minden munkába lépő segéd tartozik a belépés napjától kezdve ezen munkarendhez alkalmazkodni. 3. Minden segéd köteles felvétele alkalmával ezen munkarendet sajátkezü- leg aláírni és az „Épitő-iparosok Országos Szövetségé“-nek munkakövetítő hivatala által kiadott szabályszerű munkás-igazolványt munkaadójának átadni, melyet a munkaadó a segédnek szabályszerű kilépése egetén a munkaközvetítő hivatal által kiadatni köteles. 4. A munkaórák naponkint 10 (tiz) órában állapíttatnak meg, még pedig reggeli 6 órától — félórai reggelizési idővel — déli 12 óráig és délután 1 V2 órától esteli 6 óráig, minden megsza- kitás nélkül. Ezen megállapított munkaidőből a segéd bármi okból történt mulasztása a munkaadó által levonható. 5. Az esetleges túlidéi munkáknál, ha az este 9 óra után történik, a segéd órabére 1V2 -szeresen fizetendő, azaz egy munkaóra helyett másfél óra fizettetik. 6. Vidéki munkáknál a munkaidő 11 óra, miért a munkaadó a rendes 10 órai munkaidőt fizeti, de tartozik a segédnek naponkint 1 korona pótdijat fizetni, vagy e helyett kosztot adni. 7. Vidéki munkára utazást tartozik a munkaadó a segédnek mint rendes munkaidőt díjazni, ha az a munkanap rendes idejében történik, akár pedig ünnepnapra esik. 8. Vasárnap és ünnepnapokon teljesített munkákon a munkanap d. u. 4 óráig tart, melyért a segédnek teljes 10 órai bér fizetendő, úgyszintén nagy ünnepeket megelőző szombatokon, mint Husvét, Pünkösd és Karácsony előtti napokon a munkanap d. u. 4 óráig tart, de 10 órai bérrel, továbbá minden hivatalos ünnep a segéd által megtartható. 9. A segéd munkabére, mint minimális bér óránkint 30 .fillérben állapit- tatik meg, melyért a segéd köteles a következő munka teljesítményt végezni: a) tisztán és elfogadhatóan mintázni, b) tisztán és egyenesen vonalazni, c) legalább is 2 mintát naponta egy 25 0 méter alap méretű 3 m. 50 cm. magas szobafalon közönséges enyves festékkel elkészíteni, 'i d) mázoló munkánál, pl. ajtófestésnél 36 0 métert tisztán gittelve, schlei- folva rendes olajfestékkel egyszer festeni, e) sima mázolásnál, u. m.: fal, deszka- kerítés, fabódé stb. egyszerű dolgoknál pedig naponként 45 0 méter követel- tetik, ha az 6 méter magasságon alól szinpadi partnerek térdelnek a szerző utasítása alapján . . . Csöngettek . . . Nelli sietett a színpadra, ő kezdte a darabot. Mihelyt a deszkára lépett, egészen átváltozott, még az arcza is más kifejezést mutatott, nemesebbet, vonzóbbat ... És Jolán látta, hogy a színfalak mögött a színészek mind megállanak, mintha lábuk gyökeret vert volna. Ezek a czinikus alakok, kik magukon kívül nem ismernek senkit s magukat leg- kevésbbé, áhítattal követik Nelli minden mozdulatát. A hatás a festéken is átütődik arczukra ... A második felvonásban az ügyelő könyet törölt a szeméből . . . És Nelli, mintha mindez nem érdekelné, üzleti nyugalommal megy az öltözőbe s szinte kelletlenül tér vissza, hogy hetedszer, nyolczadszor is megjelenjen a lámpák előtt. A harmadik felvonásban óriási virágbokrétát nyújtanak fel a színpadra a szép színésznőnek, ki pirulva fogadja egyik udvarlójának ezt az ízléstelenségét. Érezte, hogy nevetségessé tették a színészek előtt. Az előadás végén az öltöztetőnő behozza a remek virágbokrétát, melyen két hosszú selyemszalag függött. Nelli kíváncsian tudakolja: — Ki küldte, édesem ? Jolán pironkodva mondja: — Nem is tudom, de azt hiszem... Itt a névjegye. Elolvassa: — Torday Károly .... Nelli ajkába harap. — Az a fiatal mérnök... Csinos fiú. Tudja, hogy a múlt szezon végén szerelmes voltam bele. — Udvarolt önnek ? — kérdezte Jolán. — Nekem ? Ah, édesem, nekem nem udvarolnak. Úgy esténként istenítenek, tapsolnak, kihinak, de aztán ? . . . Megengedi, hogy ezt a bimbót leszakítsam ? — Parancsoljon, — akár az egész bokrétát; — Ohó, az nem illet meg. Épp akkor ért oda az öreg rendező. Nelli kezében tartotta a bokrétát. — Nini, — mondotta a rendező, — csak nem kaptál virágot ? — Nem. Jolán kapta. — Az más, azt értem. Azzal hátat fordított és elment. történik, ha feljebb, úgy a 19. pont irányadó. Amely segéd ezen munkateljesítménynél többet tud felmutatni, jobb bérre jogosittatik, vagyis az ezen munkarend életbeléptetése előtt élvezett munkabérnél kevesebbet nem kaphat. 10. Azon segéd, ki a 9. pont alatti munkateljesítménynek meg nem felel, a munkaadó által azonnal elbocsátható. 11. Vidéki munkára a munkaadó köteles a segédet ki- és visszaszállítani, 36 kilométer távolságról minden 3 hétben egyszer és ennél nagyobb távolságról pedig csak a munka befejeztével. 12: A munkaviszony felbontható, ha a munka valamely előre nem látott vagy közbejött akadály miatt nem folytatható, de ilyen esetben azért a segédnek mégis 10 teljes órai dij fizetendő. 13. Minden segéd köteles a gondjaira bízott, vagy munkájánál használt szerszámokat tisztán és jókarban tartani, a saját gondatlanságából eredő károkat pedig megtéríteni. 14. A fizetés egyöntetűen minden műhelyben szombaton „este, a munkaidő elteltével történik, a betegségéi yzö levonása mellett. 15. Műhelyekben bizalmi-férfiak beavatkozása el nem ismertetik. 16. A segéd előlegre semmi körülmények között igényt nem tarthat. 17. Vidéki munkáknál a megállapított 1 korona pótdij előre kiutaltatik, a vidékre utazás napján. A fenti pontokban felsorolt munkarendet magunkra nézve kötelezőnek elismerjük és annak pontos betartására magunkat sajátkezű aláírásunkkal kötelezzük. Kelt Nagykárolyban, 1907. ápr. 1-én. Kalina Ferencz Pucser István Bárth Gyula Schwarcz Lajos Hrihor Gyula Papp György Vigh Kálmán Késs József. A munkarendet a segédek egész terjedelmében elfogadták ugyan, de a munkásközvetitő iránti' intézményt törölni kívánni akarták, mint olyant, a mely a munkaadók részére is valamely jogot biztosit velük szemben. A munkaadók szigorúan ragaszkodván a feltételekhez, a segédek sztrájkba léptek. A munkaadók részéről a felelet az, hogy a mesterek közösen szövetkezve egymást a munkában kisegítik s ma a festőipar terén fenakadás nem fordulhat elő. Lapunk zártakor értesülünk arról, hogy a festősegédek a vidéken dolgozó társaikat a munkáról behívták, mely tény eléggé illusztrálja azt a terrort, amelylyel a mesterek ellen fellépnek, s milyen szükségessé vált a mesterek védekezése. A nagyközönséget felkérjük, hogy festőiparosainkat, kik a munkások karmai közé kerültek, védekezésükben támogatni szíveskedjenek.
