Iparos Lap, 1909 (3. évfolyam, 1. szám)
1909-01-10 / 1. szám
IPAROS LAP a teljes iparügyi czimtár, mely az egész kereskedelemügyi ministérium- nak és az alája tartozó hivataloknak, hatóságoknak és intézeteknek ügybe- osztását és személyzetét közli. Akinek | valami dolga akad ipari, kereskedelmi ügyben az a Káté révén a leggyorsabban nyerhet tájékozódást arról, hogy hova forduljon. A felsorolt hasznos tudnivalókon kiviil még igen sok olyasmit találunk az Iparoskátéban, amire különösen a vidéki iparosnak szüksége van, melegen ajánljuk iparostársaink figyelmébe. A csinos és erős vászoukötésü Káténak ára 4 korona. Megrendeléseket igy kell czimezni: Az Iparoskáté kiadóhivatalának Budapest, VI. Hajós-utcza 9. Színház. A tizedik heti műsor fekszik előttünk. Tíz hete működik Heves Béla szintársulata Szatmáron, ez idő éppen elegendő arra, hogy egymást megismerje: társulat és közönség. Tíz heti ismerkedés után leszü- rődhetett mindazon vélemény, ami a sziniszezon alatt leszürödhetik. A véleménynyilvánításban pedig ha teljesen őszinték akarunk lenni, akkor ki kell jelentenünk azt, hogy ez a társulat nem elégiti ki a szatmári közönség igényét. A helyi sajtó a legnagyobb jóindulattal viseltetett Heves Béla személye iránt és eddig valósággal egekig magasztalta a gyönge, sőt nagyon is gyönge társulatot abban a reményben, hogy majd csak ki lesz foldozva valahogy. Tiz hét után látjuk, hogy Heves Béla el lett kényeztetve teljesen, a sziriügyi bizottság is kiadta dicsérő szózatát, tehát felesleges a társulatot javitani, egyik élvezhetetlen előadást a másik után kell bevenni ennek a mi jó közönségünknek. Mi első naptól ezen a véleményen voltunk, ennek élőszóval kifejezést is adtunk, de nem akartunk a helyi sajtóval ellentétes álláspontra helyezkedni, megpróbáltuk mi is a Heves uszályát hordani s dicsértük a nagy semmit, akárcsak fizetett reklámot közöltünk volna. Krémer társulatát a múlt évben ütöttük vágtuk, mert ráfogták, hogy gyönge. Tegye szivére kezét a legdühösebb ellensége Krémernek és mondja meg: lehet-e egy napon beszélni a tavalyi és idei társulatról ? Sőt tovább megyünk és kérdjük: volt-e Szatmáron valaha ilyen gyönge társulat? Nevezzen meg valaki egy igazi művészt e társulatnál aki hasonlítható Takács Mariskához, Vidorhoz, Tihanyi-párhoz, Rátkaihoz, a kis Andaihoz, aki most Kolozsváron aratja sikereit. A karról szólva idézünk egy előadás alatt elhangzott megjegyzést, mely a női karnak szólott: „rendőrileg kellene ezeket a színpadról eltávolítani.“ De vegyük sorra a művésznőket. Bállá Mariska jó szubrett volna, ha tánczolni tudna. Mivel pedig jobb énekesnő nincs a társulatnál, ö a primadonna. Tibor Lórinak szerencséje, hogy a 40-en innen van, mert elődjei már nagymamák voltak, de rém is vállalkoztak subrett szerepekre, hanem megmaradtak a koloraturánál, ahol ő elég szép sikert is arat. A nótátokkal aztán kész is va- gyünk, a többi olyan, hogy Krémeméi a karban különbbek voltak. A férfitagok közül Érczkövi az, aki igazi. Jó színész Fodor, Somogyi, Herczeg, Sipos, de ezek sem hasonlíthatók össze a múlt évi elődjeikkel, a többi karba való kísérletező színész. A férfi kar még istenes, szerencse, hogy a Krémer társulatából is találunk kardalost. Hogy pedig a rendezőkről se feledkezzünk meg, ki kell jelentenünk, hogy nyugodtan penzióba mehetnek öreg emberek már. A rendezők valósággal Mucsának nézik ezt a hálás jó várost. — Elvégre ha a Dómit beveszi esti előadásban — nézhetik is. Az ünnepek alatt féldarabok mentek telt ház előtt, ez a közönség vakmerő becsapása. Máskor a népszínműből kihagyták az összes népszínmű énekeket, mert Éczkövi a társulat egyedüli énekese berekedt. A rendezés technikájából csak kiragadjuk az Ördög és Já- nosvitéz rendezését. Be’ Mucsai volt. biz’ az. A szereposztásról jobb hallgatni. Komikum kedvéért említjük fel, hogy megtörténik, hogy az egyes szereplők a szinlapon más, a szereposztásnál más, az előadáson ismét más egyének. Magáról az igazgatóról szólva, ö egy rendkívül kedves ember, ambiciózus direktor és emberi gyengeségén múlik, hogy ez másként nincs. Befolyásolható ember nagyon, valósággal sugestió alatt áll egypár társulati egyén részéről. Tudja ő kik azok nem soroljuk fel őket, jóakaratulag ajánljuk felejtse eí velük megújítani a szerződést. Nagy baj e társulatnál a primadonna ügy is. Bállá mellé nem lehet hozni egy másikat, mert félti sikereit, tehát a Bállá kedvéért a fizető közönségnek be kell venni Szécsit. Az operett-buffo szerepkör Rónaival való betöltése pedig egyszerűen érthetetlen. Ennek az embernek sem hangja, sem áltálános szerepköre nincs, hacsak a titkárság nem az, amire e kerületben szükség nincs. Azonban a komikumot képviselő hálás szerepeket gondosan megválasztva nap-nap után játsza az ö közönséges czirkuszi humorával és alakításával. Eszünkbe jut a Rónai művészi kapálódzásánál Ba- róti Rezső. Ugyanaz a tipus. Adja a művészt és suszter. Ami a legérdekesebb a dologban: a direktor is veri művészete mellett a nagydobot. Végeredményül a közönség adja meg egyesek ambíciójának árát, csak úgy ne járjon a direktor, mint Nagykárolyban, ahol hiába reklámozott a sajtó, nem járt a közönség színházba, pedig Nagykárolyban nem volt soha rossz szezon, ha a társulat jó. HÍREK. — Kertészffy Gábor üdvözlése. Kertészffy Gábor városi pénztárnok, tb. tanácsos december 28-án töltötte be közszolgálatának 35-ik és pénztárnokságának 30-ik évét. A törvényhatósági közgyűlés a jubiláns tisztviselőt külön leiratban üdvözölte ez alkalommal, a tisztikar pedig testületileg fejezte ki tiszteletét és becsülését ajkiváló kartárs előtt. — A Nöegylet elnöknöjének, Uray Gézáné úrnő nevenapja. Városunk egész társadalma, de elsősorban a jótékony nőegylet, fényes ovátióban részesítette szeretett és nagytevékenységü elnökét, Uray Gézánét. A hölgyek nagyszámban — Markó Kálinánné, Morvái JáDosné, Jankovics Jáuosné, Fürszt Viktorné, Dr Fejes Istvánné, Uray Károlyné, Bakcsy Domokosáé, Zeke Vinczóné stb. stb. — gyűltek egybe s .Jékei Károlyné alelnök vezetése alatt testületileg tisztelegtek az ünnepelt előtt. A küldötségben részt vettek dr. Fechtel János e. főtitkár és Szűcs Sándor e. főjegyző is. Dr Fechtel János igazán meleghangú beszédet mondott, melyre az ünnepelt elnöknő megbatottan válaszolt. Válasza valóságos szónoki remekmű volt, melyben visszatekintett az év nevezetesebb egyleti eseményeire, a kifejtett tevékenységre és összegezte az eredményt, amelynek alapján méltán érezhetnek az egyleti tagok megnyugvást a múlt felett s számíthatnak a társadalom elismerésére. A jelenlevők meleg és szeretetteljes éljenekkel ünnepelték a szép- szavu szónokot és az egylet nevében remek virágcsokrot nyújtott át Jékei Károlyné alelnöknő. — Ezután az árvaházi gyermekek verset mondtak és megható hála szóval adtak kifejezést a gyermeki ragaszkodásnak és köszönetnek. Az árvák szintén öröm- könyek között virágot ajánlottak fel a szegények pártoló és istápoló angyalának. Az elnöknő szvesen fogadta az árvák hódolatát s hozzájok anyai szeretetel buzdító és megható beszédet intézett. — Az ünnepségek után mint háziasszony az ünnepelt vendégeit fényesen megvendégelte és szeretetre méltóságával egészen elragadta. — Mi is gratulálunk a legnagyobb elismeréssel és hódolattal. — Az evangélikusok újéve. Az ujesztendő alkalmával Hudák János debreceni ágostai evangélikus lelkész a Rákóczi- utcai elemi iskolában, uj év napján istentiszteletet tartott, melyen városunk majdnem összes evangélikus bivei megjelentek. Poszvék Nándor egyházi főgondnok ez alkalommal a presbitérium részére diszebédet adott. — A „Társaskör“ szilvesztere. Előkelő közönség vidám hangulatban töltötte az ó-év utolsó óráit a Társaskör fényes helyiségeiben. Nagy Vince kitűnő kabaret- műsort állított össze, melyekben mint előKretonok, voillok, nap- és esőernyök, kézmű és divatáru cikkek a legolcsóbb árakban szerezhetők eb r
