Iparos Lap, 1908 (2. évfolyam, 19-27. szám)
1908-10-31 / 25. szám
IPAROS LAP Válás% a „Szatmár és Vidéké“-ben 1908. okt. 6-án-Iparos“ álnév alatt megirt cikkre. A kath. legényegylet választmánya egyhangúlag visszautasítja a köztiszteletben álló és egyletünk minden tagja által szeretett s távozó főtisztelendő Zaho- ránszky István elnök ur, valamint egyletünk ellen, az álnév alá bujt gyáva cikkíró minden egyes támadását, miután a valóságnak annál is inkább nem felel meg, mert egyesületünk ép az utóbbi hat év óta nemcsak tagjaiban növekedett igen szépen, és minden tekintetben bármely egyesülettel szemben mindenkor megállja a helyét. Továbbá visszautasítjuk azért, mert ha azon álnév alatti gyáva, magát ősrégi tagnak valló, gyalázó cikkíró, egyesületünk iránt igazán jóakarattal viseltetett volna, módja és kötelessége lett volna, az általa képzelt hibákat, választmány, illetve közgyűléshez beterjeszteni. Ezek után előre kijelentjük, hogy e soraink után bárminő alattomos támadásban is volna még részünk választmányunk az álnév alá bujt gyáva cikkírót további feleletre nem érdemesíti. Végül e titokzatos és az „Iparos“ álnév alá bujt cikkírót alantirottak egyetemlegesen alacsony műveltségű, gyáva embernek minősítjük. Szatmár, 1908. október i3. Polyánszky Miklós s. k. Glózer János s. k. elnök. alelnök. Haller Ferenc s. k. Pászkán Lajos s. k. titkár. jegyző. Makóczi Géza, Mulady József, id. Nyisz- tor János, Bródy Imre, Kelemen Antal, Bujáky József, Németi Sándor, Papp Lajos, Szűcs Lajos, Holzman István, Nyisztor Demeter, Kazamér Lajos, ifj. Dorka Pál, Demkö Jenő, Láday József, Wokla Já- j nos, Jazzter Jenő választmányi tagok, ( sajátkezüleg. Nem kutatjuk, kik az aláírók, elmondja alább a viszonválasz, mi csak annyit jegyezünk meg, hogy nagyrésze olyan, akik boldogok, mert nevük újságban megjelent, általában pedig olyanok, akiknek ez ügyben saját fejükkel gondolkozni nem szabad, mert a hatalmas vár, illetve elnök ur leszamarazná őket s nekik ezért még kupán vágni sem lehet a hatalmas urat. Az iparos erre a jellemnélküli válaszra már nem reflektált, csupán a következő kis nyiltteret bocsátotta ki: nyilatkozat. A kath. legényegylet beugratott, nagyobb részben érdekelt, másrésze az ügy komolyságát felfogni nem biró választmánya e lap 40. számában közzétett tárgyilagos, diskrét hangon tartott cikkemre oly kocsisstilusban megirt förmedvénnyel válaszolt állításaim cáfolása nélkül/ hogy ahhoz jóizlésü embernek szava nem lehet. Hogy pedig ki a műveletlen: az e, aki a a „Néhány szó a kath. legényegylet elnöki kérdéséhez“ cikket irta, vagy pedig, akik e lap múlt számában közölt „Választ“ írták, : ennek elbírálását a müveit közönségre bízom. Szatmár, 1908. október 18. Egy iparos. Tessék elolvasni és okulni. Az iparos ismét finom, úri vágást mért vissza, nem mosdatlankodott, pedig csak egy iparos. A Kath. Legényegylet vezetősége pedig „sajátkezüleg“ bebizonyította, hogy megcsapni való. Ilyen „förmedvényt“ ilyen kocsis hangon megereszteni, sőt aláírni, azonkívül, hogy Ízléstelen, csömör dolog, botrányra adott alkalmat. Saját undok zsírjába kellene belefojtani az ilyen „elöljáróságot“, aki a falakról szedi le a szűz Máriát és erkölcsi prédikáció helyett ilyen példát statuál tagjainak. És még azt meri állítani, h'oey az iparos cikk iró alacsony műveltségű ember. Szégyen, gyalázat, hogy nem akad Szatmáron egy olyan főpapi ember, aki szétüssön e „gemüse“ társaság között. Ugylátszik meghalt Meszlényi. Meghalt vele az a szellem, ami az ő idejében uralkodott, amig pedig az ő szelleme vissza nem tér, sok keserű csalódásban lesz része a szatmári klérusnak. Az ö idejében nem fordult elő olyan botrány, mint az utóbbi időben előfordul a kath. intézmények körül. Ezt fontolják meg azok, akik a világot Boromissza elől elzárják. Polonyi Albert. Az ipartanács megalakítása. Az 1884. évi XVII. t.-c. 175. §-a szerint minden törvényhatósági város ipar- tanácsot alakit. Az ipartanácsnak feladata véleményt adni mindazon iparügyi kérdésekben, melyekre nézve a másodfokú iparhatóság hozzájuk fordul. Az ipartanács tagjai a a közigazgatási bizottság, továbbá az iparés kereskedelmi kamara által választott a város területén lakó két iparos, esetleg kereskedő, elnöke polgármester, jegyzője a kirendelt tanácsjegyző. A rendes tagokon kívül úgy közigazgatási, mint az ipar- és kereskedelmi kamura 2—2 póttagot választ. Szatmár-Németi törvényhatósági joggal felruházott városában a múlt héten lett megulakitva az ipartanács, mint ipuros orgánum, nem hagyhatjuk a választást megjegy zés nélkül, mert h választás eredménye a közigazgatási bizottság komolytalanságára vall. A nélkül, hogy az illető választott ipartanácsi tagok érdemeiből bármily csekélysé get levonni is akarnánk, ki kell jelenteni azt, hogy a megválasztott tagok annyit értenek az iparügyekhez, mint a hajdú a harangöntéshez, sőt egyenesen arculcsapása a válasz.tás azoknak az érdemes, vérbeli tekintélyes iparosoknak, akik az ipartanácsi állásra predestinálva vannak. A póttagokra nem vonatkozik megjegyzésünk, mert azok csakugyan rátermett iparosok, hanem a rendes tagokról beszélünk. Éppen itt válik illuzióruseá a választás. Rendes tagokká: Losouczi József Gyulai Lajos, Jákó Mihály és Bölönyi László; póttagokká: Vallon Lajos, Kerekes Dániel, Páskuj Imre és Szentiványi Károly lett megválaszt va. Mondja valaki azt, hogy Bölönyi Lászlón kívül melyik az a rendes tag, aki számba jöhet, mint ipartanácsi rendes tag ? Igazán nevetséges ! A póttagok között már más a helyzet, ott látjuk Szetiványi Károlyt, Páskuj Imrét, Vallon Lajost. De 'a póttagok olyanfélék, akik szóhoz csak akkor jöhetnek, ha a rendes tagok félre állanak. Szóval: póttag = semmi! Kérdjük a t. közigazgatási bizottságtól, valamint a kereskedelmi kamarától? olyan szegény Szptmár szab. kir. városa, hogy nem találtak benne aktiv, számottevő iparost és kereskedőt a rendes tagságokra ? Persze az irányelvek ő nálok egészen mások, mint mi nálunk, mi érdemes, kérges kezű embereket keresünk ilyen állásokra, ők urakat. Ssegény magyar haza, de boldog is vagy te. Iparügyeidben mindig azok határoznak, akik ahhoz a legkevesebbet értenek, de a differenciákat mindig a valódi iparos fizeti meg. Ö HÍREK. — A szatmári kereskedők és iparosok hitelvédegylete november 1-én, vasárnap délelőtt fél TI órakor tartja alakuló közgyűlését a kereskedelmi és gazdasági csarnok Hám János-utcai helyiségében. E gyűlésen részt vehet minden kereskedő és iparos, felszólalási joggal azonban csak azok bírnak, akik belépésüket már bejelentették. — A szatmári építőiparosok szövetsége november hó 8-án a városháza tanácstermében közgyűlést tart. E gyűlésen fognak határozni a szövetség további fennállása felett. — Bizottsági tagválasztás. Osváth Elemér ref, főgimnáziumi tanár halálával megüresedett városi bizottsági tagsági hely betöltése végett megindult a korteskedés. A legerősebben ismét egy fiatal fiskális, dr. Tűnődi Endre dolgozik, aki lapjában megeresztett egy csomó aláírással ellátott ódát. A dolog érdemi részéhez majd a választás után szólunk, akkor, amikor az önjelölt ur elhasalt. Mert hogy az aláíró urak között lesz elég, aki rá nem szavaz, arra mérget vehetünk. Igazán már nem tudja az ember, hogy mit gondoljon. Vagy tán azt hiszik az önjelöltek, hogy a képviselőtestület lelencház ? — Eljegyzés. Wald Sámuel helybeli fiatal törekvő Kereskedő eljegyezte Gottfried Zelig földbirtokos kedves leányát, Szidikét, Lukóról (Sáros m.) — Egy — aki érdemes. A Széchenyi ünnep alkalmával történt, megörökítjük. A diszgyülés alkalmával a helybeli újságíró gárda teljes számban kivonult és foglalta el a sajtó számára előkészített asztalt. Minden lap erősen volt képviselve az asztal körül, szóval a létszám teljesnek volt nevezhető, tehát ha nem is soroljuk föl őket névszerint, tudhatja mindenki, kik voltak ott. Történetünk percében érkezett meg a még egyedül hiányzó dr. Tanódi, a „Szamos“ főszerkesztője. Erdélyi városi főmérnök, ki az asztal körül álldogált, oda lép Tanódihoz, megveregeti vállát és szól ekképen : — Jöjjön, jöjjön kedves ecsém, üljön már közibök, legalább lesz egy érdemes ember is közöttük! És Tanódi közibük ült, már tudniillik az újságírók közé; majd később hálából helyet szorított a főmérnöknek is. így történt meg aztán az a szerencse, hogy a nagyszámú újságíró gárda közé nem egy, hanem két érdemes ember is került. — Uj zálogház Szatmár-Németiben. Városunkban az elmúlt napokban uj hitel üzlet tartotta meg alakuló közgyűlését és pedig a „Szatmári Első B ‘raktározási és Zálogkölcsön részvénytársaság.“ Az uj vállalat azok részére alakul, akiket az uj végrehajtás törvénye minden hitel élvezéstől megfosztott. Az igazgatóság elnöke lett Dr. Frieder Adolf, ügyésze Dr. Dénes Viktor, ügyvéd. Az igazgatóság tagjai: Emerich Tivadar, Koródi Mihály, Dr. Lengyel Alajos ügyvéd, Róth Lajos, Thurner Albert, Weisz Albert, Kán Lajos, Princ Ármin, Weisz Gyula, Beer Sámuel. Az uj intézet működését november hó 1-én kezdi meg. Szóval egy hellyel több, ahol ősszel a felöltőt, ta- vasszl a téli kabátot becsapni lehet. Kretonok, voillok, nap- és esőernyök, kézmű és divatáru cikkek a legolcsóbb árakban szerezhetők be
