Iparos Lap, 1908 (2. évfolyam, 19-27. szám)
1908-09-27 / 23. szám
IPAROS LAP Madame Georges Martin. 6. Bolero. Spanyol tánc. Lejti Hudák Juliska k. a. 7. Népdalok. Zongorán előadja berencei Kováts Géza ur. 8. Egérfogó. Vígjáték 1 felvonásban. Irta Szomaházy István. (Rendezi: Nagy Vince ur.) Személyek: Dr. Katona Endre orvos Dr. Pirkler Ernő ur, Margit, a felesége Bartl Róbertné úrasszony, KutiCu Varjú Ibolyka k. a., Déghy Jenő Nagy Vince ur, Teréz, szobaleány Vad Viola k. a., A tábornok vadásza Szőllőssy Ákos ur. Történik: Budapesten. Idő: ma. — Földszinti belépőjegyek még kaphatók Lővy Miksa könyvkereskedésében, de tekintve az osztatlan érdeklődést, már csak korlátolt számban állanak a közönség rendelkezésére. — Egy pohár rozsolisért. Tűre, ugocsamegyei oláh községben vásár volt a napokban. Az egyik bódéban ott idogálta a pálinkák nemesebb fajtáját, a rozsolist Szvircsuk Vaszil turci jobb módú gazda. Egyszer csak belép Zimbru László, akinek nincsen ugyan nagy vagyona, nem is olyan előkelő, mint Szvircsuk, de — s erről ő nem tehet — a rozsolis iránt ő is nagyobb előszeretettel viseltetik, mint a gabonórium iránt. Hát még ez nem lett volna baj. Ám, amikor tüntetőleg Szvircsuk uram mellé telepedett és „csak azért is“ rozsolist parancsolt, ezt már a vérbeli arisztokrata Szvircsuk eltűrni nem birta. Ennek a türelmetlenségnek két csattanó pofon lett az eredménye, amelynek rózsái a Zimbru arcán virítottuk ki. Zimbru nem tehetett semmit, lévén ő csak Dávid, Szvircsuk ellenben a Góliát. Cine mintye, gondolta magában. Mikor aztán Szvirceuk Vaszil megelégelvén a rozsolist és a vásár után hazafelé baktata, utána sétált Zimbru is és pillanat alatt olyan hármat húzott botjával pofozója fejére, hogy az nyomban meghalt. Egy-két pofonért tényleg nagy fizetés volt. De úgy látszik, Zimbru nem szerette volna, ha őt fukar embernek tartják. Vagy talán nem akart semmivel sem adós maradni. — Kézrekerült banditák. Komor- zán vidékét örökös rettegésben tartották már jó idő óta Bura Tógyer és Pál Juon, akik egész özönét követték el a különböző törvénybe ütköző bűntetteknek. Végre a napokban sikerült a komorzáni csendőrőrsnek Burát elfogni. Elfogták Pál Juont is és mindkettőt átadták a királyi ügyészségnek. — Uj Cukorgyár — a megyében. A szatinárvármegyei takarék- pénztár több megyei nagy birtokossal tárgyalásokat folytat egy cukorgyár ügyében. A gyártelep megalapítása nagyot lenditene a vármegye mezőgazdaságában. — Az „Aurora“. Ezen a cimen a szatmármegyei román korifeusok Lukácsiu László nemzetiségi képviselő kezdeményezésére irodalmi kört szerveztek Nagybányám Hogy az Aurorát és hasonfajta nemzetiségi egyesületeket minő irodalmi cél vezeti ma. vezércikkünkben kitűnő munkatársunk Dr. Burger Dezső számol be. — Színházi Újság városunkban. A folyó színi évad kezdetén ifj. L i t- t e c z k y Endre a „Szamos“ szerkesztője és B i k y Andor joghallgató szinházi újságot indítanak. A lap, mely kizárólag szinházi dolgokkal fog foglulkozni, hetenként háromszor jelenik meg. Egyes szám ára 6 fillér lesz. — Az ismeretlen vevő. Kisgérce ugocsamegyei községből két oláh ember, névszerint Puczáj Gábor és a fia György, a múlt hetekben talpfát adtak el itt Szatmá- ron. A fát a vevő udvarára szállították és rakták lefelé a szekérrel. A lerakodás alatt a vevő — állítólag — kritizálgatni, kifogásolni kezdte a talpfák minőségét s a megfelelőket elválogatta a hibásak közül. Az eladóknak sehogysem tetszett a vevő eljárása, a vevő sem akart tágítani, végre összeszólalkoztak. — A szóharcot tettle- gesség követte, amelynek során az eladó Puczáj Gábor súlyos sérüléseket szenvedett. Mint értesülünk, utóbbi sérüléseibe a napokban belehalt. Holttestét felboncolták s minthogy a hatóság a tettes vevő kilétét megállapítani nem tudta, az ismeretlen vevő kipubatolása iránt a szatmári rendőrséget megkereste. — Sakkor — Szatmáron. Az utóbbi időben a sakkozásnak, mely egyike legnemesebb és legszellemesebb társas szórakozásainknak, annyi hive akadt városunkban, hogy nem kevesebb sakkozó partit láthatunk a kaszinókban és kávéházakban, mint akár kártyázó vagy billiárd partikat A szatmári sakkozók között mozgalom indult meg, hogy egy sakkört alakítsanak. A mozgalomnak lelkes barátjai akadtak, kik elhatározták, hogy a szatmári sakkor megalakítása érdekében a napokban értekezletet hívnak össze. — A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület és az Omge. A szatmárme- gyei gazdasági egyesület Szeőke Barna alelnök elnöklete alutt e hó 16.-án gyűlést tartott. A gyűlésen, melyen a tagok igen nagy számban jelentek meg, Poszvék Nándor egyesületi tag indítványára kimondották, hogy Gróf Desseffy Aurélnak az Országos Magyar Gazdasági Egyesület éléről való távozását mélyen sajnálják. A közgyűlés ezt táviratilag adta tndomásul a Grófnak azzal a kérelemmel, hogy a Magyar Gazdák érdekében a Gróf Desseffy maradjon meg az Omge élén és lemondását vonja visszu. A szatmári gazdasági egyesület ezen határozata élénk visszhangot keltett az egész ország gazdaközönsége körében s több gazdasági egyesület ez ügyben gyűlést hivott egybe, hogy a grófot maradásra bírják. Értesítés. Tisztelettel értesítem a t. közönséget, hogy Deák-tér 8. sz. alatt1“ létező magánügyekben eljáró irodámat Morv&y János ar házába Eötvös-ntoa 6. szám alá helyeztem át. Ipari, anyakönyvi stb. ügyekben gyors eljárást és utbaigazitást adok. J elzálog kölcsönöket gyorsan lebonyolítok. Házak és birtokok adásvételét közvetitem. Szatmár. 1908. szept. 8. Tisztelettel POLONYI ALBERT. — Pályadíjnyertes katonatiszt. A szatmármegyei gazdasági egyesület ez év tavuszán pályadijat tűzött ki egy a baromfitenyésztéssel foglalkozó gazdasági munkára, A beérkezett pályaművek között most döntött a biráló bizottság és a száz koronás dijat az „Ember Károly és bizva-bizzál“ jeligés pályamunkának Ítélte oda. A jeligés levél felbontásakor kitűnt, hogy a mű szerzője: Yitkay Imre honvédszázados. Mint értesülünk Vitkaynak nem ez az első műve a gazdasági szakirodalomban. A nyertes pályamunkát a gazdasági egyesület fogja kiadni. — Újítás a Hungáriában. Amióta Weisz Adolf átvette a Hungária kávéházat és vendéglőt, a tulajdonos régi jó vendéglős híréhez méltóan nap-nap után nagyobb költséggel járó átalakításokat vitt véghez, inig végre ma már nemcsak helyiség, hanem kiszolgálás dolgaiban is elsőrangú helylyé lett a Hungária átvarázsolva. Az eddigi kávéházi helyiségen kívül egy modern, tágas éttermet is rendezett be Weisz Adolf, most tehát nemcsak nyári időben élvezheti a nagyközönség Weisz Adolf kitűnő konyhájának főztjeit és tisztán kezelt kiváló fajborait, hanem a téli időben is. Melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe az ujjonnan átalakított Hungáriát, annak agilis vendéglősét Weisz Adolfot. KÖZGAZDASÁG. A tózsdeforgalomról és a pénzpiacról. A »Hermes. Általános Váltóüzlet Részvénytársaság, Budapest, heti jelentése. Budapest, 1908. szept. 24. A new-yorki kedvezőtlen lanyha tőzsdehírek daczára a budapesti tőzsde irányzata igen élénk forgalom mellett megszilárdult, főleg a magyar pénzügyminiszternek az állami megrendelésekre vonatkozó nyilatkozatára. A bank részvények közül igen élénk forgalom fejlődött ki a magyar leszámítoló és pénzváltóbank részvényekben, melyek árfolyama jóval emelkedett. A főérdeklődés a vasmű és gépgyári részvények felé irányult. Némi érdeklődés mutatkozik a közlekedési vállalati részvények közül a budapesti közúti vaspálya és a városi villamos vasút részvényei iránt, melyekben igen élénk forgalom volt, előbbiek 552.—, utóbbiak 269 árfolyamra emelkedtek. A közönség érdeklődésé értékpapírok iránt napról napra növekszik és a bankok nagyobbmérvü vételmegbizásokkal vannak ellátva. A hét nevezetesebb árfolyamváltozásai a következők voltak : ez ept. 17. szept. 24. 4% m. koronajáradék 93.— 98.— magyar hitel részvény 747.60 749.50 osztrák hitel részvény 644.76 646.25 m. leszámít, és pénzv. bank részv. 478.26 486.25 rimamurányi vasmű részvény 558.75 564.25 Danubius hajó- és gépgyár részv. 238.— 264.50 NYILTTÉR .*) Augusztus hó folyamán dr. Weisz Sándor ügyvéd ur két cselédje utján egy két lovas kocsit kerestetett a bérkocsi állomáson, ahol egyedül én voltam egylovas kocsimmal. Miután a cselédek két lovas kocsit kerestek és én Weisz dr. ur kényes igényét jól ismerem, de viszont régebb idő óta tartozik is nekem 3 koronával, nem voltam hajlandó addig dr. Weisz úrhoz hajtani, ameddig a cselédek meg nem kérdik, hogy elfogad-e egy lovas kocsit. — A cselédek vissza nem jöttek, hanem dr. Weisz ur engem bepanaszolt a Főkapitányi hivatalnál, mondván : én nem voltam hajlandó őt szállítani és kérte megbüntetésemet. Meg is büntettek engem 8 koronára. Azonkívül, hogy belenyugodnék a főkapitányi határozatba, nem vagyok képes megérteni e büntetés jogosságát. Mert: l-ször is én nem tagadtam meg szolgálatomat,. 2-szor aki nekem hosszabb idő óta adósom kocsikázásért, tartozom-e én azt hitelbe tovább- kocsikáztatni. Én szegény ember vagyok, dolgom után kell járnom, nincs időm egy ügyvéddel perelni 3—4 korona végett, hogy ott egy jó félnapot eltöltsek. A tartozást az ügyvéd ur elismerte a tárgyaláson. A dolog csattanója csak ezután jön. Az ügyvéd ur nincs megnyugodva az ítéletben, fellebbezett s kijelentette, hogy addig fog szekirozni, üldözni amig elveszítem bérkocsi tartási jogomat, ezt ő megfogja mutatni. Talán irigyli girhes lovam és nyomorúságom az ügyvéd ur, aki feleségének palotájából nem restel egy szegény emberre törni, annak tartozni. Sőt — szavai szerint — üldözni egy. hitsorsos8át. Pedig nem is olyan régen voltszegény ember az ügyvéd uris. Esetem a közvélemény elbírálására bocsátom. Szatmár, 1908 szeptember 24. Salamon Sámuel, 5-ös számú egyfogatos. *) Fenti közleményért a felelősség és következményeiért az aláíró felelős.
