Iparos Lap, 1908 (2. évfolyam, 19-27. szám)
1908-09-18 / 22. szám
II. évfolyam. Szatmár, 1908. szeptember 13. 22. szám. — ............ ........■— (S ZABADSÁG) Előfizetési ár : Egész évre ... 4 kor. Fél évre ... 2 kor. Negyed évre ... 1 kor. Megjelenik havonkint kétszer. Felelős szerkesztő : POLONYI ALBERT. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Deák-tér 3. szám, ahova úgy az előfizetések, hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Hitel és védegylet Szatmáron. A kormány és a törvényhozás a kisemberek védelmének égisze alatt egy törvényt alkotott, melynek áldásos következményei el nem maradhatnak ugyan, de a rövid terminusu átmeneti intézkedéssel egyszerre tömérdek kereskedőt és iparost megfoszt a kielégítési alaptól és csak egyesek erélyes felszólalására engedi meg, hogy mindazok, kik lejárt követeléseiket 30 nap alatt bejelentik, a régi végrehajtási törvény alapján vezethetnek végrehajtást adósaik ellen. A rövid átmeneti intézkedéssel a megvédeni szándékolt kisembereknek is nyakát szegi, mert azonkívül, hogy' jóhiszemű adósokat állít pellengére a 30. §-ban megadott bejelentési jog, kénytelen a hitelező arra, hogy' adósait minden kímélet, nélkül perelje és végrehajtsa. Az ország igen sok nagyobb városában belátták a kereskedők és iparosok, hogy a törvény 30. § ában adott jog felhasználása kétélű fegyver, mert a meddig azzal agyon lehet nyomorítani sok szegény adóst, megrendíti magát a kereskedelmet is, tehát elhatározták, hogy nem élnek a törvény 30. §-ában adott sovány kedvezménnyel, nem állítják adósaikat pellengére, hanem a saját vagyonuk további védelmére, nemkülönben a rossz adósok hitelének megszorítására alakítanak városonként hitel és védegyletet, a mely egylet megvédelmezné egyfelől a hitelt nyújtó kereskedőt és iparost a hitelben utazó rosszhiszemű hitelezőtől, másfelől megszorítaná a hitelezőt hitelének túlságos, illetve több helyen való igénybevételétől. Ilyen célú egyesület szükségét hangoztatják már Szatmáron is, az eszme szélesebb és szélesebb körben terjed, annak elökészité#ét lapunk felelős szerkesztője, Polónyi Albert az építőiparosok szövetségének titkára vette kezébe. Ismerve Polonyi Albert ur agilitását, a siker el nem maradhat. Azért szükséges, hogy' minden kereskedő és iparos támogassa az eszmét, a mellett agitáljon. Azonkívül, hogy saját érdekében teszi mindenki, közcélt is szolgál vele, mert a nagy' közönség, különösen a kis existenciák védelmében indul e mozgalom. A választási reform és a vármegyék. A választójognak közelgő reformja már eddig nagy forrongást okozott úgy a hírlapokban, mint politikai körökben és a nagy társadalomban is. A szociáldemokraták kalandosabbnál kalandosabb kombinációkat fűznek hozzá és amellett, hogy lapjaikban és gyűléseiken állandóan felszínén tartják ügyét : nem riadnak vissza még attól sem, hogy időnként parázs tüntetésekkel igyekezzenek a maguk javára befolyásolni azokat, akiknek a választási törvény megalkotása jutott nehéz és kényes feladatul. Mindeddig azonban“nagyon kevesen gondolkoztak arról, hog$r mi történik nem; zeti alkotmányunk legerősebb támaszaival, a vármegyékkel, ha — amit a nemzetiségiek és szociáldemokraták olyan epedve várnak — az általános választójog ügye kerülne diadalra a többi választási formák között? Pedig az ország és különösen a nemzet szempontjából ez a kérdés is elsőrangú fontosságú. A közigazgatási törvények egyik szakasza szerint törvényhatósági bizottsági tagok csak azok lehetnek, akik képviselövátasztási jogosultsággal birnak. Elképzelhetjük tehát: mi történik akkor, ha a minden nevezetesebb megszorítás nélküli általános választójog lép érvénybe? Minden vármegyei közgyűlés valóságos második parlamenti csatatér lesz különösen olyan megyékben, amelyekben vagy a nemzetiségek, vagy a szociáldemokraták jutnak többségre és elkészülhetünk arra, hogy a törvényhatóságok jó nagy részében a magyar értelmiség leszorul a közélet ,színpadáról. Ilyen átalakulások pedig ugyancsak megváltoztatják a vármegyék képét, helyzetét, működésének irányát. Megváltoztatják pedig azért, mert az alkotmány sáncaiba bejutott és többségre került nemzetiségi és magyar proletárok minden tisztviselői állást elsősorban a maguk embereivel töltenek be. És ekkor aranynapok virradnak a szociáldemokratákra. Nem lesz többé rémük a szolgabiró. Gyülésezhetnek, tüntethetnek bátran, felfordithatják az egész megyét: a szolgabiró- vagy alispán-elvtárs nem fogja sáncaikat megzavarni. És fejetlenség fog uralkodni vagy 25—30 megyében, olyan fejetlenség, amelylyel a kormány vagy egyáltalában nem, vagy csak nagy hatalmi erő mozgósításával fog birni. Ezekben a megyékben szó sem lehet aztán magyar nemzeti irányú kultúrpolitikáról, vagy egy hazaáruló párt kormányra- jutásával az alkotmány védelméről. Elismerjük, hogy a festett kép kissé nagyon is sötét, de elég a feltevése annak, hogy mindaz meg is történhetik. Ggyanazért elsőrangú fontosságú ügynek tartjuk, hogy a kormány a választási reform megalkotásánál ne hagyja figyelmen kivül a vármegyéket. Ha az alkotmány biztositó törvényjavaslatokkal erős bástyát vontunk a vármegyék köré: ne romboljuk le alig egy év múltán az általánet^ választójognak a törvényhatósági választásokra való kiterjesztésével. Sőt nevelnünk kell a vármegyék önállóságát és törvénybe kell iktatnunk, hogy az országgyűlési képviselőválasztási jog még nem ad törvényhatósági bizottsági tagválasztói jogosultságot, amely utóbbinak feltételei maradnak a régiek. Csak ily intézkedéssel menthetjük meg nemzetünk és alkotmányunk számára a vár- megyéket, azaz csak igy erősithetjük meg nemzetünket és alkotmányunkat! Kongresszusi utóhangok. A lezajlott congresszus pendantja képen f. hó 6.-án d. u. 6 órakor a tűzoltó laktanya udvarán az önkéntes tűzoltó testület összejövetelt rendezett. A tűzoltók vendégül hitták és látták ott a közélet mindazon alakjait, a kik a congresszus rendezése körül buz- gólkodtak. Megjelentek: a rendező-bizottság, a rendőrség tisztikara, a városi hivatalnokok és számos városi polgár, kiket Tankóczy Gyula rendőrfőkapitány, fő- parancsnok és Thurner Albert a congresz- szus titkárával vendégszeretettel láttak. Az összejövetel a legvidámabb hangulatban folyt le, mivel 400 liter maradvány bor állott rendelkezésre. Tósztokban sem volt hiány, elsőnek Mikó László köszöntötte a tűzoltókat s éltette különösen a főparancsnokot. Tankóczy válaszában megköszönte a meleg hangú üdvözlést úgy a maga, mint a testület nevében s a maga részéről is szívesen ragadta meg az alkalmat, hogy hálás köszönetét fejezze ki úgy a rendező bizottság minden egyes tagjának kiváló és buzgó működéséért, mint különösen a városi lakosságnak azon kedves vendéglátásért, a melyben a messze földről, különböző vidékről összesereglett tűzoltókat részesítették. Röviden ismertette a congressus előzményeit s örömmel mondKretonok, voillok, nap- és esőernyök, kézmü és divatáru cikkek a legolcsóbb árakban szerezhetők be
