Iparos Lap, 1908 (2. évfolyam, 19-27. szám)
1908-11-15 / 26. szám
IPAROS LAP Tiltakozó gyűlés. 1 A szatmári asztalos ipartársulat folyó hó 8-án az Iparos Otthon helyiségeiben nagy iparos gyűlést tartott, melynek tárgyát a munkás baleset biztositó pénztár tulmagas járulékai ellen való tiltakozás képezte. A gyűlés egybehivására az egri ipartestület által kibocsátott körlevél, illetve indított mozgalom adta az impulzust. Az egri ipartestület ugyanis körlevélben tudatta az ország összes iparos egyesületeivel, hogy e hó 10-én Budapesten országos nagy gyűlést tart abból a célból, hogy az ország vidéki ipartestületeit egy országos szövetségbe tömörítse. A kibocsátott körlevél szerint az országos nagy gyűlés l-ső pontja az 1907. évi XIX, t.-c. súlyos és sérelmes volta miatti tiltakozás volt. A szatmári asztalos ipartársulat ugy- látszik nem olvasta tovább a tárgysorozat pontjait, de viszont nem is igen ismerte az országban előforduló ipari eseményeket, a nélkül hogy érdeklődött volna az egri dolgok iránt, beugrott, jobban mondva beugratta a szatmári iparos társadalom egy részét olyasmibe, amit ma ezegyeluie kellene a szatmári iparosoknak. A dolog magyarázatát a következőkben adjuk: Az mar régi jó szokása az üzleti szellemmel felruházott embereknek, hogy ha valami nagyot és merészet akarnak keresztül vinni, azt. kellő maszlaggal kell behinteni. Vagy más hasonlattal élve: aki maszlagot akar valakinek beadni, azt édességbe kell keverni, mert a kiszemelt áldozat, máskép nem veszi be. így tett az egri ipartestület is. Hogy merész, a vidéki iparosságra egyenesen káros, egy-két egyén pozícióhoz való jutliatási akarását palástolja, célját beburkolta selyempapirosba úgy tálalta fel és akadt médium aki be is vette. Például a szatmári asztalos ipartársulat. Az egrieknek körül belül hekuba az 1907. évi XIX. t.-c., nem ez fáj nekik, nem az az ő céljuk, hogy ráoduljunk föl Budapestre és tiltakozzunk, hisz tudják az egriek, hogy döglött lovon patkó ez a költséges tiltakozás. Az pediglen egyenesen népcsalás, hogy a választási törvény reformálásánál helyet akarnak kivívni a törvényhozásban az iparosnak, mert minden nagykorú adófizető polgárnak helye volt eddig és a törvényhozásban, csak volt-légyen aki rá szavuzzou. Az ipartörvóny revisiójára vonatkozó indítványokat elvégezte az ipartestületek országos szövetsége Budapesten e hó 8—9-én megtartott országos gyűlésén, ahol 510 ipartestület volt képviselve. Mit akart hát Eger? »Vidéki Iparosok Országos Szövetségét“ akart alakítani. Más célja nem volt. A tárgysorozat többi pontja neki mellékes volt, sőt állítjuk felesleges, mert előtte, elvégezte már ezt az „Ipartestületek Országos Szövetsége“. Célja az egriek által indított mozgalomnak az, hogy megrontsa azt a jó egyetértést, ami létezik ma az ország ipartestületei között, hogy megbénítsa működését annak a szövetségnek, amely fennálása óta védbástyája volt a hazai iparnak. Az egri körlevélnek az a következtetése, hogy a vidéki ipartestületeket szét kell választani a fővárosiktól — egyenesen megdöbbentő. Az ország iparosságának egységére soha sem volt olyan szükség, miut éppen napjainkban, amikor a kormány és a parlament előtt egységes, tömör falanxként kell kívánalmainkat kifejezésére juttatni. Másrészről az Ipartestületek Országos Szövetségének élén oly egyének állanak sziv- vel-lélekkel, akiknek neve a hazai ipartörténelemben arany betűkkel van felírva. Thék Endre, dr. Horváth János, Gelléri Mór, dr. Dóczi Sámuel. E férfiak neveivel csak győzedelmes kilátással indulhat az ország iparos társadalma csatába, e nevek garanciát képeznek jövőre, de az egri korifeusok jobban teszik, ha (agyőri „Iparügy“ szerint is) otthon maradnak a kántor és kisbiró választásnál. Ezúttal bennünket Szatmáron nem kérdeztek meg, sőt a szatmári asztalos ipartársulat általános iparos nagygyűlése után tartott építőiparosok szövetségének gyűléséntárgyalni sem óhajtották a szövetségi tagok az egri ügyet, mondváu letárgyaltuk az asztalos gyűlésen. Letárgyalták az igaz. de nem tudták mit. beugrottak, beugratták magát városunk iparos barát képviselőjét is, aki direkt felutazott a küldöttséggel Budapestre. N- m tehetünk róla. Előfizetőinkhez. A hét folyamán bocsátjuk ki hátralékos előfizetőinknek szóló nyugtákat, kérjük azok szives beváltását. Magyarázatul megjegyezzük, hogy e nyugták jut,, aug., szept. hónapokról szólnak. Akinek két nyugtát küldünk, az jan., febr., márczi- usi negyeddel is hátralékban van. Apr., máj. és junius hónapokról nem kérünk előfizetést, mert a segédek boykottja miatt ez időben lapunk rendetlenül jelent meg. Színház. Színházi rovatunkat, mint az előző években, úgy a f. évi színi szezon alatt is állandósítottuk és pedig azért, hogy olvasó közönségünket a színházi életben előforduló eseményekről tájékoztassuk. A sablonos vidéki kritikát nem kultiváljuk, a múltban sem tettük, elvégre nevetséges dolognak tartjuk azt, hogy a kritika keretén belül azt Írjuk pl. Tibor Lóriról, hogy üde, fiatal, gyönyörű termetű höjg.yecske; vagy: Bállá Mariska kitünően lejtette a hops polkát, mert — ez is csak példa, ne értsenek félre — lehet másnak épp n ellenkező véleménye. Mindenki a maga szemüvegén nézi a körülötte történő dolgokat, tehát nem is próbálkozunk a személyi dolgoknál irányítani a mások véleményét. Azt azonban mi is megtesszük, hogy az általánosan tapasztalt érdemeket megörökítjük. A lefolyt két heti sziui szezon alatt alkalmunk volt megismerni a társulat teljes esetnbleját. Népszínmű, vígjáték, bohózat, operett volt vegyesen műsoron, tehát véleményünket a társulatról általában elmondhatjuk. Mint előző számunkban irtuk, Heves Béla társulata osztatlan elismeréssel találkozik az egész városon. Társulatának tagjai a művészet azon fokán ailauak valamennyien, hogy teljesen kielégítik a szatmári magas igényű közönséget. Összevágó, jól betanult előadások követik egymást, s ha némelykor a hatás elmarad, az nem színészeinken múlik, hanem az illető darab íróján. Azonkívül, hogy az előadások elsőrendűnk, a díszletek egyenesen meglepőek. Bátran adhatnék referádánk, eimétiek : „művészet és pénz,“ mert Heves Béla nemcsak művészetet hozott Szalmárra, hanem pénzt is. Gazdag ruhatára, fényes díszletei legalább erre engednek következtetni. A társulat tagjai közül ki kell emelnünk Bállá Mariskát, Tibor Lórit, Ercz- kövit, Kenedit, Rónait, mint a társulat főfő erősségeit és a közönség kedvenceit. Az idei újdonságok közül kiemeljük „Nincs elvámolni valója“ c. francia bohózatot és a „Csók király“ c. operettet. A „Nincs elvámolni valója“ már háromszor volt műsoron, mind annyiszor telt ház előtt, bár vörös szinlap jelezte e darab pikáns izü voltát. Legyen bár kupi-kék a szinlap, jelezzen amit akar, telt házat vonzott, és ez a fő direkcionális szempontból. A darab bevált, mulathat rajta a legmoró- zusabb ember is pukkadásig — mulatott is. Öreget, fiatalt megcsiklandoz alaposan. Van benne pikantéria elég és rá is mondhatjuk : „e köll a magyarnak!“ Az előadás a már megszokott pompás mederben pergett le. A „Csókkirály“ már rosszul járt Szatmáron is. Megbukott. Megérdemelte. Sem zenéje, sem meséje, csodáljuk, hogy szinre- került. Béke poraira. E darabnál a szerep- osztásnál is találtunk kifogásolni valót. HÍREK. —g--g— Inteiltió, vagy: Az isten becsapására alapított közkereseti társaságé, cikksorozatunkat tárgyhalma/, miatt jövő számunkban kezdjük meg. — A Kölcsey Kör első matinéja november 15-én 11 órakor lesz: Csomay Győző szaval; Hollósi József énekel, zongorán kiséri dr. Tanód v Endre ur; dr. Némethy József felolvas ; Mándy Bertalanná úrasszony (zongora), Máudy Bertalan gordonka), Pfalz Emil (hegedű) trióban játszanak. — A „Deák Kálmán Asztaltársaság“ nov. 7-én szombaton este társas vacsorával egybekötött nagy asztalt rendezett, mely minden tekintetben fényesen sikerült. Az egyes fogások között elmés toasztok hangzottak el. Dr. Dómján János elnök Kelemen Samut éltette és megköszönte az asztaltársaság nevében eddig tanúsított jóindulatát és továbbra is kéri pártfogását. Dr. Kelemen Samu a jelenlevő hölgyekre ürítette poharát. Dr. Glatz József a vendégsereget, Haller Ferenc az elnököt és társelnököt éltette. Braunstein Ferenc az asztaltársaságot ajánlotta a nemesen érző emberek figyelmébe, a tagokat pedig az összejöveteleken való gyakoribb megjelenésre serkentette. A jelen voltak a reggeli órákig maradtak együtt a legvidámabb hangulatban. Elismerést érdemelnek a sörcsarnok vendéglősei úgy a példás felszolgálásért, mint az Ízletes ételek és italokért. December hó folyamán az asztaltársaság táncestélyt rendez. — Ismét felsült a nyomdászszakszervezet, ezúttal Kalocsán. A kalocsai szakszervezet éppen olyan hatalmas volt, mint akárcsak u szatmári. Jurcsó Antal a szatmári püspöki nyomda volt művezetője, jelenleg kalocsai nyomdatulajdonos felbuzdulva a szatmári Morvai-nyomda ellenállásának sikerén, az elmúlt hét egyikén szépen kidobta az elvtársakat és csodáld óh szatmári püsköki nyomda, ma teljesen rendbeu, istentagadó banda nélkül, szépen dolgozik a Jurcsó-nyomda tovább, nemzetközi elvtársak nélkül, tisztességes munkásokkal. Az állapot Kalocsán éppen olyan volt, mint Szatmáron Morváinál. Kalocsán éppen úgy kidobták az elvtársakat, mint Szatmáron Morváinál. Baja egyiknek sem esett, van munkásuk elég, csak a Pázmány, a szatmári püspöki nyomda vezetősége fél, bogy a részvényesek éhen halnak, ha azt a három szál legény vezető szocialistát szélnek ereszti. Csak üsd nemzetközi szakszervezet a papokat, hisz látod kenyeret ád bizalmi férfiúidnak, hi veidnek. Bolonditsd el őket, hogy híveid,akik a Pázmányba dolgoznak, kiléptek szervezetedből. — Sajtóper. A Szatmáron Posvék Nándor szerkesztésében megjelenő „Gazdák Lapja“ ellen kétrendbeli cikk végett, melyben a zsidóságot alaposan helybennhagyták, feljelentés folytán az ügyészség vizsgálatot indított. — Fegyver a gyermek kezében. Mikola községben Nagy Elemér játék közben atyja vadászfegyverével lelőtte Bella Ferenc nevű nyolc éves kis játszótársát. A vizsgálat úgy a gyilkos gyermek, mint a gondatlan szülők ellen megindult. — Kanyaró járvány. Kapnikbányáról értesülünk, hogy ott nagy kanyaró járvány dühöng és nagy pusztítást végez a gyermekek között. Jelenleg nyolcvan gyermek fekszik betegen. A hatóság az összes iskolákat bezáratta.
