Iparos Lap, 1907 (1. évfolyam, 1-25. szám)
1907-05-22 / 8. szám
2-ik oldal IPAROS LAP május 22. Törvényhatóságunkhoz! Bizonyára nem kell ismertetnünk azon forradalmi mozgalmat, mely Magyarország társadalmának nemzet fenntartó elemeit :a földművest, az iparost és kereskedőt egyaránt fenyegeti, s melyet a nemzetközi forradalmi szociáldemokrácia a munkás érdekeknek és az egyén anyagi boldogulásának hangoztatásával hazánkban, sajnos akadálytalanul szit, a szavakkal és sajtóval való visszaélés révén. Izgatásra alkalmas, vagyis a hallgatók hajlandósága szerint értelmezhető szavakkal való visszaélés az, mely a tudatosan felidézett tévedéseket veszedelemmé növeli a tömegek lelkében s biztosítja a nemzetközi forradalmi szociáldemokrata munkásszervezetnek a pártegyesülés sikerét és amely, ha elkövetkezik a magyarázat ideje, csak újabb gyülölséget támaszt, uj tápul szolgál a társadalomban a viszálykodás szüntelenül éhes ördögének. Tagadhatjuk-e, hogy a téves önkényes haladás, a munkabeli fáradság csökkenését, az élvezetek növelését, a férfias erények posványodását jelenti. Elhitetik a munkástömeggel, hogy a haladás nem kötelez kemény áldozatokra, a szakadatlan munkásságra, hanem csak követelésekre jogosít. Nem tapasztaljuk-e, hogy az egyenlőség hangoztatásával szociáldemokratáink mintegy tudatosan érlelik a gyűlöletet az irigységet ? És minthogy a szervezett tömegben kivételes tehetségekkel megáldott egyén hazánkban még nem tűnt föl, nem állapithatjuk-e meg hogy munkásaink tömegében az egyenlőség szavát hangoztatva, oly becsvágyakat élesztenek tudatosan, amely tehetetlenséget érezve, az egyenlőség kérdésének megoldását a társadalmi, s politikai, az erkölcsi felsőbbség erőszakos lerombolásában keresi. E félrevezetett tömeg kezében van az ipari és földmunka, Magyarország boldogálásának föltétele. A munka kezében van a tömegnek, amelylyel elhitették lelketlen vezetői, hogy a munka csak áru, melynek ára a kereslet és kínálat szerint a munkaadó és munHol van itt és ily „kezelés“ után a szabad egyén, az öntudatos munkás? Nagy dolog az, amikor az ember, akit az Isten saját képére és hasonlóságára, tehát tökéletes lénynyé teremtett, oly korlátolt felvilágosodással bir, mint a mi elbutitott munkásaink. Nem akarják belátni azt, hogy azok a vezetők akkor aratnak a mikor a gazda vet, akkor halásznak a zavarosban legjobban és legbőségesebben, amikor a munkás és családja legjobban éhezik. Elégedj meg munkás-osztály az uszitók munkájával, lásd be, hogy nemcsak mi adunk neked bár- cát,(?) öntudatos munkáshoz valót, hanem a te krisztusi messiások is ad olyat, sőt még rosszabbat, mert amit elvtársaid adnak, az nem az egyén szabad akaratának igazolása, hanem az egyén lekötöttségét jelenti. Nézzétek meg munkások az itt bemutatott két igazolványt, és ha ezek után azt mondanátok, hogy a Szövetségi Igazolvány becstelenséget a sociálapostolok bárcája becsületet jent, akkor saj- íálni leszünk ínytelen a ti el- íaradottságoto- it és egy gyei ;ak több gyanú g kerülgetni beiteket, hogy azt :m tudjátok mit Deszéltek, mit sztek. Mi nem törő- iink a ti vezé- :itek ránkvonat- dzó sértegeté- úvel, mert az re- ik nem illik. Haim ha elolvassá- 'k a két bárca legyen bárca. Szerk.) szövegét, mondjátok meg ti magatok, melyik a kettő között nem bárca? Melyik tisztességesebb bárca? AzÉpitőiparosoké, vagy a bandáé? (Szocialisták bárcája.) Budapesti Kőművesek Munkarendvédő Bizottsága.
