Iparos Lap, 1907 (1. évfolyam, 1-25. szám)
1907-09-26 / 25. szám
4-ik oldal IPAROS LAP szeptember 26. viszont a fogyasztóval szemben azzal veri fel a liszt árát, hogy: kevés a termés, nem tudok elég lisztet őrölni! A gabonaárak letörése végett a malmok — taktikából — na- gyobbmérvü üzemkorlátozással állottak elő. Most folynak a tárgyalások ez irányban, rá akarnak ijeszteni a gazdára: nem kell a búzád, korlátozom üzememet, van amúgy is nagy liszt készletem. A malmok azonban ez üzemkorlátozása nem a nagyközönség érdekében történik, hogy olcsóbban beszerzett búzából olcsóbb lisztet adjanak, hanem arra spekulálnak, hogy minél feljebb hajtsák az árakat, hogy a lefokozott áron összevásárolt búzából őrölt lisztjüket és a régi készletüket, minél nagyobb profittal, magas áron hozhassák forgalomba s amellett a mai takarmány szűk világban annyira keresett korpát is minél drágábban értékesíthessék. Terjesztik a hirt, hogy nem kapnak búzát, holott e valóság az, hogy nem is kell nekik, mert olcsóbb árra spekulálnak. Ennek az árpolitikának meg is van a maga hatása, mert eddig is 60—70 %-al áremelkedés történt a kis fogyasztásban, következményeiben pedig valóságos liszt és kenyéruzsorát idézett elő. Azt hisszük azonban, hogy ha gazdáinkban meg lesz a körültekintés és keresztet húznak a malmok számításain, akkor kudarccal fog végződni a malmok kartelja. Ne ijjedjenek meg gazdáink a malmok „passiv reszis- téntiájától“, lassan bocsássák gabonájukat piacra, tervszerűen, soká se tartogassák s akkor legalább a fogyasztó nem lesz kitéve a liszt árak további emelkedésének, a gazda is megkapja terményének árát. Egy levél. A „kedvező szél szerkesztőségünk asztalára röpített“ egy levelet, melyet egész terjedelmében közlünk az alábbiakban : Újpest, IX. 15-én. Tisztelt Szaktárs ! Kérem szíveskedjék tudomásunkra adni hogy, Bakos károly ! volt-e a szatmári csoport tagja, mert itt azt állítja, hogy 1905. év óta tagja a szatmári csoportnak, és állítólag a tagsági könyvét azért nem tudja fel mutatni, mert a felesége magával vitte amikor elvált tőle. Tehát kérek erre vonatkozólag felvilágosítást adni, hogy miféle alak ez a Bakos Károly mert más különben itt nem engedjük dolgozni. Tisztelettel Újpesti ácssegédek szervező-bizottsága (olvashatatlan aláírás) sz. b. jegyző. E levéllel egyidejűleg kezükbe kerül a „Népszava“ szeptember 19-iki száma, melyben a szolnoki építőiparosok szövetségéről is szó esik és igy ir cikkének egy helyén „Dr. Kele József szolnokmegyei főügyész uj villájának építésével Győry János építőmestert bízta meg és minthogy Győry nem tagja a kutyaszövetségnek, épületére kimondották a bojkottot, a munka szabadságának nagyobb dicsőségére.“ Tehát amikor a mesterek boyko- tálják iparos-társukat, akkor a munkaszabadságán esik sérelem ; de amikor fenti levél szerint boytokálnak a munkások egy másik munkást, az már testvéries állapot, mert a körmö- sök jogot, törvényt, szabadságot ordítanak. Munkásügyek. — Az október 10-i általános munkaszünet — A nemzetközi szociáldemokraták nagyban készülődnek az október 10-i általános nagy munkaszünetre. E munkaszünet tüntetés akar lenni az álta- talános választójog jegyében. Nagyban folyik a szervezkedés az egész országban, de hogy milyen siker fogja koronázni a hadi tanács tervét az még a jövő titka. Mirabeau a francia szociálisták hires atyamestere volt az, akinek eszében először fogamzott meg — hajdan — az az eszme, hogy a szervezett munkások politikai céljaik kivívására felhasználhatnák az általános sztrájkot, de akkor ez az eszme még koraszülött volt. Egy pár emberöltő elmúlt Mirabeau után mig a 80-as év végén, amikor a londoni kikötőmunkások befejezték bérmozgalmukat, ismét fölvillant az általános sztrájk gondolata, elvetették azonban tüstént, mert kivihetetlen volt. Azóta egész irodalma támadt a kérdésnek : lehet-e általános sztrájk ? — A vélemények megoszlottak, s most a magyarországi szociáldemokrata párt akar kísérletezi vele. Október 10-én általános munkaszünetet rendez politikai célok elérésére. — Ez lesz az erőpróba. Ha ez az erőpróba sikerül, akkor gondol csak az általános sztrájkra. Ne vegyék hát az iparosok olyan könnyen ezt az egynapos munkaszünetet. Hallottam már sok iparostól, hogy : mit bánom, egy nap nem a világ! Nem úgy kell azt felfogni, mert ha ez az egy nap sikerül, akkor vérszemet fog kapni a haditanács és keserű perceket fog szerezni majdan a „nem bánom uraknak“. Oda kell törekedni mindenkinek, hogy ez a politikai erőpróba ne sikerüljön. Ha ez nem sikerül, ismét le lesz szerelve az általános sztrájk teive 1—2 évre. A mi véleményünk azonban az, hogy az általános sztrájk csak egynémely forradalmi fanatikusnak a rögeszméje, de a józanul gondolkozó elemek tudják, hogy az kivihetetlen. Az 1903. évben Hollandiában is volt országos gazdasági politikai tömegsztrájk, mely valóságos gazdasági katasztrófával végződött és semmi mást nem eredményezett, mint azt, hogy 60.000 munkás hosszú ideig éhezett. A hollandiai szociálisták hires vezére Vliegen volt az, aki maga kijelentette, hogy amily lelkes hive volt az általános sztrájk eszméjének, a kudarc után éppen olyan esküdt ellensége lett. Mert hisz bármily komoly következményeket is von maga után az általános sztrájk, mégis nem a társadalom szenved miatta legjobban, hanem mint minden válságban a pro- letáriátus. Mit várhathatnak a szociálisták egy általános sztráktól, mely a mai | temérdek szervezetlen munkás mellett nem is lesz olyan nagyon általános ? j Az az osztály, amely ellen ennek a | politikai tüntetésnek éle irányul, kényel- I mesen védekezhetik, beszerezheti jó- előre mindenden szükségletét, a szegény munkás ember azonban nagyon kínosan fogja érinteni az általános munkaszünetnek kellemetlen következménye. Tehát a sztrájkolok önön-
