Iparos Lap, 1907 (1. évfolyam, 1-25. szám)
1907-09-01 / 22. szám
szeptember 1. 3-ik oldal mindenki tudja, végrehajtó-bizottságunk jegyzőkönyvi köszöneté is tanúskodik róla, hogy olyan munkát végzett Szatmáron, melyhez hasonlót a központi titkára Budapesten alig végzett. Azt hiszik ezek a budapesti nagyságok, hogy Szatmár egy nyomorult fészek, ahol a vidéki munkásság azt sem tudja honnét kél fel a nap. Tessék csak ide fáradni „tehetséges“ központi vezetőség, meglátja akkor, hol könnyebb a munka. Szatmáron-e, avagy Budapesten ? Azt azonban kikérjük magunknak, hogy amúgy hasból, valami „szalon szocialógus“ bírálat tárgyává tegye valakinek működését akkor, amikor a munkálkodással és eredménnyel nem ismerős, aminek hozzászólásához vidéki vonatkozásban, hogy úgy mondjam hat ökör. Úgy látszik megváltoztak Budapesten viszonyok Resovszky óta. Ő is ugrált jobbra-balra, de hát Dőry és Rosovszky alatt a lapjuk is más volt, a vezetés is más volt, bár kie- é gitőnek sem ez, sem amaz nem volt mondható. Az előbbi titkárság eb, emez kutya, amely harapós is most már, a méreg fogát azonban kiszedjük, véleményünk majd Nagyváradon elmondjuk, ehez talán lesz jo7 gunk — becses engedelmükkel. Ha pedig nem lesz ilyen jogunk — feltételezzük — akkor megkezdjük mi a rend csinálást, kilépünk a szövetségből, majd jön utánunk más város is, de gyanuság alatt nem maradunk, a mostani rendszerrel torkig vagyunk, mert becsapva érezzük magunkat. A munkásszervezetek gunykacaja által kisért görögtüzből nem óhajtunk kérni, bővebb magyarázatba most tehát nem bocsátkozunk. Az én fájós lábam nem taposta senki, de hivatásom az, hogy ahol veszélyt látok, tüzet kiáltsak. Kirohantam, mert állásom és szövetségem bizalma ezt igy kívánta. Tessék lejönni Szatmárra, és ha szövetségünk gyűlése nem érez cikkemmel, akkor levonom a konzekvenciákat. Azt írja a Munkaadó teremteni és vezetni nem bírok képességgel, olyasmire vállalkoztam, amire képes nem vagyok. Helyes ! De ismét tessék helyben erről meggyőződni és tapasztalni log olyan dolgokat működésemről, ami előtt kalapot emelhet olyan nagyság mint az orsz. szövetség vezetősége. Példákat állítok fel szerénytelenség nélkül: Ha én nem vagyok e szövetség titkára, már rég nem létezik Szatmáron szövetség. Ha én nem dolgozom és pedig egyedül dolgoztam rajta, a szervezetek felfüggesztése sohasem következik be. A szocialista munkásokat a leg- messzebbmenőleg féken tartom. A tanoncok szervezkedésének meg- gátlásáról regényeket beszélnek Szatmáron. Munkálkodásom koronája pedig azon munkás egyesület lesz, melyet pár hét múlva már megalakítok. Ter__________IPAROS LAP__________ mészetese n nem az önök szája ize szerint, hanem hazafias szellemben önállólag. Én az önök továbbképző egyletéből nem kérek. Azon aljas gyanúsításra, hogy jogos felháborodás nyilvánosságra hozatalánál az előfizetők szaporítása lebegett szemeim előtt, nincs szavam. Ezzel nem fog engem terrorizálni a „Munkaadó". Én haladok a magam utján abban a szent meggyőződésben — mert önzetlenül dolgozom — hogy végeredményében az igazság győzelme enyém leszen. Polonyi Albert a szatmári építőiparosok szöv. titkára. Lajos napja. Az Iparos olvasókör és a függetlenségi párt, f. hó 25-ikén az Iparos Olvasókör helyiségében Kossuth Lajos hazánkfia emlékére táncmulatsággal egybekötött Lajos estélyt rendezett, melyen igen szép számú közönség vett részt. Az éjféli szlinóra alatt az Iparos dalárda „Háromszinii a nemzeti lobogó“ c. hazafias dalt ad elő igen sikerültén, mely után dr. Kelemen Samu városunk ékes szólásu orsz. képviselője tartott emlékbeszédet, számtalanszor megszakított éljenzés és tetszés nyilvánítás között. A beszédet egész terjedelmében — legnagyobb sajnálatunkra — nincs módunkban leközölni, bár annak minden betűje megörökítésre méltó lett volna, beszédéből kíméljük a következő részt: nek van igaza, viszont a szocialistákat. Olyanok, mint a Mahamed koporsója, lógnak ég és föld között, vagy olyan hibrid-félék, se hús, se hal, egyszerűen : szociáldemokraták. Baj, ha az ember ismeri őket, meg nem is baj, legalább védekezhetik ellenük és ha nem is oly rosszak, mint a nyavalya- törés vagy hasmenés, de nem sokkal jobban, noha nincs orvos, ki az embert kigyógyithatja belőlük. Senki se hívja őket, mégis mindenütt ott vannak, hol nem kellenek. Jellemzésükre felhozhatom, hogy ha nem is tökéletes drestuktivek, de nem is konstruktivek, de még kevésbé instruktivek. Ezek a szervezetek oldal- és hátvédei a béke forradalmának harcában és mig szerencséjükre egy lábbal a polgári elem biztos talaján állanak, másik lábukkal a szocializmus sülyesz- tője bizonytalan mélységű ingatagán pozituráznak és játszszák a kétszinübohócjeleneteit. És ebben merül ki a demokrataságuk is. Rendszerint a vendéglőkben és csapszékekben tartják összejöveteleiket és ottan olyan demagógiát csapnak, hogy a vendéglősök külön házi szolgát alkalmaznak kidobásukra. Jaj annak az ipartestületnek, hová véletlenül elöljáró-tagságba kerülnek, rosszabbak az országház Vajdájánál. Nincs ottan egyhangú határozat, csak mikor a kijelölü bizottságot választják, mert abba mind törekszik bejutni, de ha ez nem sikerül nekik, akkor a közgyűlés rendszerint skandalummal végződik. Noha nem nemzetköziek, nem is hazafiak és közmondásuk az ubi benne, ibi patria szólamban jegecesedik ki. Társaságra olyanok, mint a rothadt alma, minden egészséges ilynemű között találkozik. Van olyan on dit, mely azt mondja, hogy a szocialisták titkos rendelkezési alapjából fizetést húznak, részint hogy demagógizáljanak, butítsanak és sötétítsenek, részint: ha úgy kell, hogy hallgassanak és bár a szocialisták mint meghódított unikumot mutogatják őket, rosszabbak a másik táborba tartozó mesternél, mert úgy bánnak munkásaikkal, mint a kutyával, de ők azért mégis szociádemokraták, bár se a vezetésbe, se az adminisztrációba, szóval: semmibe sincs beleszólásuk, noha a városligeti népgyülésekre való utcai felvonulásnál a menet tetején haladnak. Volt már szerencsém párszor őket hallani, csak véletlen bukkantam kö- zibéjük, beszédjük a tiszta penészgomba és penetranciája már egy fél mértföldre megérződik. Közönséges imposztorok. Többet nem foglalkozom velük, az eddigiért is kár volt. K. L.
