Iparos Lap, 1907 (1. évfolyam, 1-25. szám)
1907-08-25 / 21. szám
IPAROS LAP augusztus 52. 6-ik oldal dolgot s megtépdesik a babért, melyet, melyet a kutyaszövetségiek fontak a rendőrkapitány homlokára.“ Hát ez miféle arcátlankodás? Tudva valótlant állítani, rávall a szociálisták taktikájára. Először is a főkapitányt nem ismerjük annak, aki egy esetben is üldözte volna a munkásokat, habár erről a „Népszava“ elég sokat ir. Másodszor a felfüggesztés tényében semmi része nincs a főkapitánynak, mert az egész eljárás az alatt az idő alatt történt, mig ő szabadságon volt. Harmadszor a főkapitány se nem függeszthet, se vizsgálatot nem rendelhet, mert a fíiggesztés a polgármester jogköre, a vizsgálat elrendelése pedig a belügyminiszteré. A főkapi- tanyi hivatal csak végrehajtó hatóság ez esetekben. — Azt azonban tudják jól a munkások, hogy mit csinálnak az efféle kirohanásokkal. Terrorizálják vele a főkapitányt. Ennek tulajdonítjuk a szakegyletek papiroson (!) való felfüggesztését is, sőt sok egyebet is. — Járványos betegségek. A vörheny és kanyaró járványosán léptek föl városunkban sőt tifuszos megbetegedések is fordultak elő. Négy gyermek halt el néhány nap alatt vör- henyben, betegen sokan fektisznek. — Iparosok nyugdíjintézménye. Simkó Aladár a nagykárolyi „Iparosok Lapja“ fel. szerkesztője egy Nagykárolyban létesítendő iparos nyugdíjintézet létesítésén fáradozik, sőt már egy kész kidolgozott alapszabály tervezettel is előállott. Tekintettel hogy az alapszabály tervezet utánnyomása tilos, azt szószerint legnagyobb sajnálatunkra nem hozhatjuk. Annyit azonban elárulunk hogy a tervezet három osztályba osztja a befizetést és ennek arányába a nyugdijösszeget. Az I. osztálybeliek 40 fillért, a II. osztálybeliek 50 fillért, a III. osztálybeliek 60 fillért fizetnének hetenkint. Teljes rokkantság esetén a következő nyugdijat élveznék a tagok: 10 évi tagság után: I. osztály havi 26 kor., II. osztály 39 kor., III. osztály 52 koronát havonkint. Természetes 10 éven belül minden további év számításba jönne, tehát magasabb nyugdíj járna. A tervezet papiroson nagyon jól fest, a kivitel azonban reménytelen, mert pl. 10 év alatt egy 1. osztályú tag- befizet összesen 208 koronát. Hogy ebből miképp lehet aztán financirozni pl. 20 évig tartó nyugdíj fizetést, évenként 312 koronát, azt már nem tudjuk, mert a befizetett összeget az első évben kamatostól kiveszi a nyugdíjazott. — Még egy kirohanás. E héten kivette részét a „Népszava“ dicséretéből Tankóczy Béla rendőrfogalmazó is. Botrányos módon lett megtámadva azért, mert nem állott a szociálisták pártjára az ifjúmunkások ellen tiltott gyülésezések miatt indított kihágási eljárásnál. Egész inkvizitori processust ir le a kormos újság, melyből egy szó sem igaz. Reméljük nem fogja a hatóság egyszerűen zsebre vágni ezt is, hanem megindítja a „Népszava“ ellen a sajtó pert. Egyébiránt a „Népszava“ rugdalózása csak becsessé teszi Tankóczy Béla meghurcolt személyiségét a polgárság szemében. — A tanács figyelmébe. Kaptuk a következő panaszos levelet: „Tekintetes Szerkesztőség! Azt hiszem nem kerülhette el becses figyelmét azon ázsiai botrányos állapot, ami Szatmáron uralkodik a tanács jóvoltából. Délelőtt 9 órakor még vígan seprik az utcákat, a nélkül, hogy az- ilyen száraz időben fellocsolnának. Tessék elképzelni azt, amikor 8—10 utcaseprő elkezdi a port kavarni valamelyik utcában, akkor, amikor városunkban járványról beszélhetünk. Olyan porfelhőt varázsolnak, hogy az ember 10 lépésre sem lát. Ha már seperni akarnak nappal, legalább locsolnának fel, van a városnak ilyen készüléke, amit egész nyáron nem láttunk, (talán kikölcsönözték) de ha némi tekintettel volnának a polgárság egészségére, elvégezhetnék a seprést hajnalban, nem amikor a polgárság az utcán legjobban jár, és szobáit szellőztetni szokta.“ — Nem adunk hozzá semmit, mert akkor azt mondanák: gorombák vagyunk. x Csodálkozik mindenki azon a nagy erőn melynek birtokában az Alföldi fekérkeresztes sósborszesz van mely a betegségeket különbség nélkül rövidesen elűzi. Készül az Első Alföldi Cognacgyárban Kecskeméten. Munkásügyek. A szatmári kőműves segédek egy része már régen rossz szemmel nézi, hogy 8—10 Budapesről lejött kőműves segéd csoport mukát végez. Mint kiváló képzettségű szorgalmas munkások, hetenként 60—70 koronát keresnek fejenként, de szívesen fizetik a vállalkozók, mert megérdemlik. E hét folyamán végre elhatározták a helybeli óraszámra dolgozó segédek, hogy véget vetnek a csoport munkának és két épületen beszüntették a munkát. Addig nem voltak hajlandók a munkát felvenni, mig a budapesti csoport munkások el nem lesznek bocsátva. A mesterek arra a szigorú álláspontia helyezkedtek, hogy el nem bocsátják a csoport munkásokat semmi körülmények között, sőt szó volt egy kőműves munkazárlatról is ; de félnapi sztrájk után jobbik eszét vette elő a sztrájkoló munkásság, délután ismét visszatértek a munkára. Mi csak azt a megjegyzést füzzük e dologhoz, hogy a helybeli munkások szakítsanak a szakegyletekkel és vállaljanak ők is csoport munkát. A képzettebb rész akkor érvényesülhet, pénzt kereshet, a képzetlenebb pedig tanuljon. A mostani rendszer mellett, miért tanuljon a fiatal munkás, olyan fizetést kap órabér mellett, mint a legjobb munkás Ez pedig elég bántó helyzet lehet a jó munkásra. Munkások! Térjetek eszetekre! * * * Mozognak a csizmadia segédek! Mint értesülünk, a szatmári csizmadia segédek szerdán este értekezletet tartottak, melyen elhatározták, hogy mestereiktől 25 százalékos béremelést kívánnak. Kíváncsian várjuk lesz-e bá- társága a szervező bizottságnak előlépni a követeléssel. Eddig a csizmadia segédek megközelithetetlenek voltak Szatmáron, úgyszólván egyedül voltak azok, akik a szocializmussal nem foglalkoztak. Most már ők is mozgolódnak mindenesetre kellemetlenül fogja érinteni a csizmadia ipart, melyet az óriási bőrdrágulás eddig is érzékenyen sújtott. * * * A budapesti kizárt bádogos és szerelő munkások vasárnap délelőtt gyűlést tartottak a sztrájktanyán, amelyen keservesen panaszkodtak, hogy a kis mesterek dolgozása miatt nem tudnak zöld ágra jutni. Az elkeseredés igen nagy, a sztrájksegéíy igen kicsi, úgy hogy mint egy száz családapa kénytelen lesz — amint bejelentette — napszámos munkát is elvállalni. Ezzel szemben a mesterek könnyen bírják a harcot, mert a kisiparosokon kivül mintegy 240 dolgozó munkás áll rendelkezésökre. A szerencsétlen kőműves sztrájk után, úgy látszik, a munkások letörése fog a könnyelműen gondolkodó szakegyleti vezetőség lelkiismeretén (?) száradni.
