Iparos Lap, 1907 (1. évfolyam, 1-25. szám)
1907-08-25 / 21. szám
4-ik oldal IPAROS LAP augusztus 25. A szövetség kezdeményezője Budapest volt, úgy táncoltunk, ahogy Budapest fújta, kizavartuk segédeinket a városról, hogy Budapestnek annál több legyen, de kárpótlásul nem kaptunk semmit. Áldozanak anyagilag a milliós budapesti vállalkozók. A vidéknek — különösen ez évben — nincs módjában. Áldozzanak pedig a vidékért, mert amig a vidéket a szövetséggel tönkre tették, addig Budapest dusla- kodik a vállalatokban és a munkásokban. A munkás bőséget pedig a vidéknek köszönhetik,' amiért eszeveszetten akartunk pár hét alatt elérni annyit, amennyit néhány évi kitartó munka után érhetünk el. Már pedig egy nap alatt még az Isten sem teremtette a világot. A vidék amilyen reményekkel ment bele a szövetkezésbe, épp olyan csüg- gedéssel szemléli a beállott viszonyokat. Egy egész év keresetét tettük tönkre. Hat hónapja harcolnak vidéken a segédekkel, itt van az ősz, és nem végeztünk semmit. Eredményt országszerte el nem értünk, kivéve Budapestet. Nem elegendő a vidéki iparos óriási, behozhatatlan vesztesége, hanem még szemrehányásokat is kapunk. Ebből nem kérünk. Vagy tán fejős tehénnek nézi a központ a vidéket. — Tévedhet! Előbb lássunk rendet ! Teremtsék meg az országos központot, mint külön intézményt, önálló autonómiává . Olyannal, ahol ne Budapest domináljon, hanem a nagyobbik rész, a vidék. Arra törekedjünk, hogy az a központi administrativ vezetőség a vidék szivéhez álljon közelebb, ne a budapesti építőmesterek protegáltja legyen. Állítsuk fel a központi munka- közvetöt is a vidék részére, megbízható vidéki egyének vezetése alatt. Addig mig országos szövetségünknek nem lesz megbízható vidéki egyénekből álló hivatalnoki vezetősége is Budapesten, vétkezik az a vidéki város, aki egy fillért is ad a központnak. Szemeink kinyíltak: napirenden fogjuk tartani ezután a központ működésének hibájait. Polonyi Albert a szatmári Építőiparosok Szövetségének titkára. A nagykárolyi választás. Folyó hó 22-én folyt le a nagykárolyi képviselőválasztás, mely előre izgalmasnak Ígérkezett. Nagyarányú korteskedés folyt a jelöltek érdekében, s vége az lett, hogy függetlenségi programmal Papp Bélát választották meg 1552 szavazattal. A néppárti N. Szabó Albert 615 szavazatot kapott. A választási küzdelemben nagy szerepet akart játszani a nemzetközi szociáldemokrata párt is. Napokkal előbb még jelöltjük is volt Jócsák Kálmán személyében, a választás napján azonban gavalléroson visszalépett az önjelölt ur. Olvasva a kör- mös újság hazudozásait a választásról, igazán bámulatba esik az ember arcátlanul szemtelen tudósításuk csürés-csavarásán. Összefoglalva hosszú lére eresztett kör- mösködésüket, igy indokolják a visszalépést: „Miután a függetlenségi párt és a néppárt a jelentések szerint egyenlő erővel és egyenlő esély- lyel indul a választásba, miután a szociáldemokra párt egyetlen polgári párttal sem szövetkezhet, a bizottság a következő álláspontra helyezkedik: A függetlenségi pártot kertelése és megbízhatatlansága miatt nem támogatja, a néppártot, mint a kultúra ellenségét minden eszközzel megakadályozza abban, hogy pótválasztásba jutva, győzelmi esélyeit növelhesse és ezért passzivitásra hívja fel a választókat s az általános sztrájkkal tüntet a választójogért.“ A választás után pedig azt írja, hogy „a néppártot csak az buktatta meg, hogy a sociál- demokraták s a nemzetiségek egyesült erővel vonták el tőlük a választók százait!“ Hát mit akartak akkor a szocialisták ? A néppártnak ellenségei, a függetlenségi párt megbízhatatlan, ők nem akartak belemenni a választási küzdelembe, bár velük tartottak a nemzetiségiek százai, sőt volt 200 biztos szocialista szavazatuk is, (almából —szerk.) ez elég csinos szavazat szám lett volna, ami megéri azt, hogy a választásban aktiv részt vegyenek. Megmondjuk mi mit akartak : heccet csinálni! Mindenáron heccet, mert jelöltjüknek választhatói joga nincs, ha pedig lett volna nem akadt 10 választó polgár aki jelölje ; végül ha lett volna 10 olyan választó, nem lett volna szavazó. A haza másik árulójához, a nemzetiségű érzelmű választókhoz hiába dörgölődztek a szo- ciálisták, azokkal nem sokra mentek, mert a választási agitácioná- lis körutakon mindenütt az ismeretes „dutyele dráku“ hangzott feléjük. A csőcselékkel azonban gyönyörű heccet rendeztek, ami csak arra volt jó, hogy alaposan kibeszélték magukat az ingyenélők, növelték azon zür-zavart, ami minden választási aktusnál végbe szokott menni. Végeredményében most ujon- ganak a 48-as párt győzelme felett, ennek a „megbízhatatlan“ pártnak győzelme felett, de nem azért, mintha tényleg meg volnának elégedve a választással, hanem hogy csúfos kudarcukat takargassák. Biztositjuk, hogy ha 10 szavazat lett volna biztos számukra, nem engedtek volna a jelölésből! Felfüggesztették a szakegyíeteket. Lapunk f. évi julius hó 28-iki számábán ismertettük olvasóinkkal a helybeli szakegyletek ellen elrendelt vizsgálat eredményét. A vizsgálat bőséges anyagot szolgáltatott a hatóság kezébe, mind- anoak dacára, teljes másfél hónap kellett ahoz, hogy a felfüggesztő határozat napzilágot lásson. A helybeli érdekelt iparosság, különösen a vizsgálatot kérő
