Iparos Lap, 1907 (1. évfolyam, 1-25. szám)

1907-07-28 / 17. szám

6-ik oldal IPAROS LAP julius 28. Másik cikkében beszámol az ifjúmun­kások lapja a legutóbbi országos ta- nonc értekezletről, ahol a következő határozatot fogadták el egyhangúlag : 1. A tanidő két évnél továbbra ne terjedjen és abba a próbaidő is be­számítandó. 1. 8 órai munkaidő, min­den 18 éven aluli egyén számára. 3. 36 órás teljes vasárnapi munkaszünet. 4. A testi fenyíték jogának eltörése. 5. Az állásközvetítés szabályozása. 6. Állami gondoskodás munkanélküli ta- noncok számára. 7. Ingyenns jogita­nács. 8. Kizárólagos tanoncfeltigyelők alkalmaztatása. 9. A tanoncnak a há­zimunkától való eltiltása. 10. A nap­pali tanoncoktatás behozatala, vala­mint mindazon mesterek megbünte­tése, kik tanoncaikat ezen iskolák lá­togatásában akadályozzák. A hírek rovatában pedig az utóbbi héten ka­pott pofonokról adnak számot az ifjú­munkások. Hogy pedig hány csirke­fogóból nevelnek a papok, tanítók, iparosok becsületes iparos embert, ar­ról már hallgat e drága újság. — Sztrájkolnak a kéményseprő segédek. A kéményseprő munkások e hó 22-én sztrájkba léptek, melyre alacsony díjazásuk adott okot. Mint mondják, a sztrájkot minden külső behatás nélkül rendezték. Nehogy azt higyjék rólunk, hogy mi elvből min­den munkás mozgalom iránt roszin- dulattal viselkedtünk, megjegyezzük ezúttal, hogy a kéményseprő segédek­nek igazuk van, valamint a munká­soknak általában akkor, amikor ma­guknak jobb sorsot, kényelmesebb megélhetést és az ezzel járó maga­sabb fizetést biztosítandó, sorompóba lépnek — saját maguk elhatározásá­ból. Mi csak az indokolatlan, parancs­szóra rendezett hecceknek vagyunk ellenzői, ezt ostorozni fő feladatunkat képezi A szóban forgó kéményseprő segédek sztrájkjához nincs semmi sza­vunk, mert tudvalevőleg elég egyenge fizetésben részesülnek. — Észretért sztrájkolok. Doma- hidán a „Görbe hát“ és a Szilvás hegy“ tanyán Kaufmann Antal és Katz bérletén az arató munkások megtagad­ták a munkát és a már megkezdett aratást abban hagyták. Hiábavaló volt a bérlők békítési kísérlete, az aratók hajlithatatlanok maradtak. A bérlők az esetet feljelentették a nagykárolyi fő- szolgabirósághoz, amely az indokolat­lan sztrájkolókat 30—30 napi, a két felbujtót pedig 40—40 napi fogházra télte el. A csendőrség bekísérte az elitéit aratókat a nagykárolyi kir. já­rásbíróság fogházába büntetésük meg­kezdése végett. A fogházban hüsölő érkörtvélyesi aratók egy napi pihenés után meggondolták a dolgot és a fog­házőr utján megüzenték az alispánnak, hogy eresszék ki őket, mert hajlandók a megszakított munkát tovább foly­tatni. Az alispán a rövid utón benyúj­tott fellebbezés folytán megváltoztatta a főszolgabairóság Ítéletét és a mun­kások szabadon bocsátását rendelte el. A „Görbehát“ és a „Szilváshegy“ tanyán most már zavartalanul folyik az aratás. — A budapesti bádogos- és szerelő-munkások nagygyűlést tar­tottak szerdán este a városligeti „Zöld­vadászhoz címzett kertben, Deutsch elnökölt, az első szónok Vancák Já­nos volt. A bizottság részéről Fischer Pál referált a sztrájk állásáról. Mint- hvgy a kismesterek legnagyobb részt sztrájkmunkákat végeznek, a bizottság javaslata alapján előterjesztést tett, hogy az átmeneti megjegyzések vonas­sanak vissza és mondassék ki a bá­dogos és szerelő munkások általános sztrájkja. A bizottságnak ezt a hatá­rozatát óriási lelkesedéssel fogadták a munkások és egyhangúlag kimondot­ták, hogy a tömegáru gyárak kivéte­lével, az összes épület-bádogosok és szerelők beszüntetik a munkát. Az erre vonatkozó határozat a következő : A bádogos- és szerelő-munkások 1907. évi julius 24-én a „Zöld-vadászhoz" címzett kertben megtartott nyilvános gyűlése megállapítja, hogy az egyes egyes munkaadókkal kötött ibeiglenes megállapodások a munkaadók részé­ről nem tartattak be és a legtöbb esetben sztrájkmunkákat végeztettek. Másrészt a munkáltató azon híreszte­lésével szemben, hogy a munkások egyrésze elfogadta a diktált feltétele­ket, szükségesnek tartja a gyűlés az épületbádogos- és szerelőmunkások általános sztrájkjának kimondását és azonnali végrehajtását. — Köszönetnyilvánítás. Midazon nagyszámú jóbarátok és ismerősök, kik megboldogult kedves fiunk, Vér­tesi Zoltán temetésen megjelentek és ezáltal szülei bánatunkat enyhíteni szí­vesek voltak, fogadják a gyászoló csa­lád köszönetét. Szatmár, 1907. jul. 25 A Juszkó család. — Megfellebbezett betiltás. A szatmári szociádemokra párt múlt va­sárnap népgyülést akart tartani, azon­ban a bejelentést a főkapitányi hiva­tal nem vette tudomásul, mire a ve­zetőség sürgönyileg a belügyminisz­terhez fellebbezett. Béke porakra! — Személyi hir. A püspök ur Ő Méltósága szombaton reggel a bik- szádi fürdőbe utazott, hol pár hetet szándékozik tölteni, elkísérte útjában Hámon Róbert püspöki titkár is, ki azonban még aznap este visszatért városunkba. — Miként juthatunk nagy jöve­delemhez ? Kétségtelen, hogy ma a midőn a husdrágaság napról-napra fokozódik a legjövedelmezőbb gazda­sági foglalkozás a marha és a barom­fitenyésztés. Azonban szarvasmarhát nem mindenki tenyészthet, ellenben baromfit igen, s ha nem is tenyészti azt tojásból, tarthat azaz csibe korá­ban pár fillérért veszi azt s otthon hulladékokon nagyra neveli s igy ol­csón finom és tápláló húshoz, tollhoz és tojáshoz juthat. Főként a pulyka tartása és nevelése jövedelmező. Maga a miniszter 3 év előtt országos felhí­vást intézett a közönséghez, hogy ka­rolják fel jobban a jövedelmező puly­katenyésztést. És van is ennek a fel­hívásnak hatása. Ma sokkal nagyobb arányú már e tenyésztési ág, mint 3 év előtt volt. Most Hreblay Emil állat- tenyésztési m. kir. felügyelő, régi és közkedvelt gazdasáki iró tollából meg­jelent a Pulyka tenyésztése és értéke­sítése cimü 140 oldalas s 48 képpel díszített munka, melynek megszivlelé- sét és az abban kitűnő magyarsággal adott tanácsokat és útmutatásokat min­denkinek a legmelegebben ajánljuk. Megrendelhető e munka 3 korona 20 fillér előleges beküldése mellett a szer­zőnél Budapest Városliget, Mezőgaz- gazdasági m. kir. muzeum. — Nyilatkozat. Lapunk f. évi május hó 29-én megjelent számában azt irtuk, hogy az „Abázia“ vendég­lőse szociális izü izgató beszédeket stb. tart vendégeinek. Miután Eszlári Elek úrtól nyertük informatiónkat és most biztos tudomásunk van arról, hogy a felsorolt esetek ott előfordulni nem szoktak, készséggel igazítjuk helyre téves alapon nyugvó vádainkat és ki­jelentjük, hogy az Abáziát nem tized hanem másodrangu vendéglőnek tart­juk, megjegyezvén, hogy szerkesztősé­günk tévedhetett, mert az ottani vi­szonyokkal nem ismerős. Polonyi Al­bert. x Az összes budapesti orvosok üdülő betegek részére, erősítő italul az Első Alföldi cognacgyár r. t. „Ra- dial-Elixir“-jét ajánlják. x A kávé olcsóbb lett arról leg­jobban meggyőződhetünk Szatmár pi­acán, a Pannónia szálloda mellett,

Next

/
Thumbnails
Contents