Iparos Lap, 1907 (1. évfolyam, 1-25. szám)
1907-07-28 / 17. szám
6-ik oldal IPAROS LAP julius 28. Másik cikkében beszámol az ifjúmunkások lapja a legutóbbi országos ta- nonc értekezletről, ahol a következő határozatot fogadták el egyhangúlag : 1. A tanidő két évnél továbbra ne terjedjen és abba a próbaidő is beszámítandó. 1. 8 órai munkaidő, minden 18 éven aluli egyén számára. 3. 36 órás teljes vasárnapi munkaszünet. 4. A testi fenyíték jogának eltörése. 5. Az állásközvetítés szabályozása. 6. Állami gondoskodás munkanélküli ta- noncok számára. 7. Ingyenns jogitanács. 8. Kizárólagos tanoncfeltigyelők alkalmaztatása. 9. A tanoncnak a házimunkától való eltiltása. 10. A nappali tanoncoktatás behozatala, valamint mindazon mesterek megbüntetése, kik tanoncaikat ezen iskolák látogatásában akadályozzák. A hírek rovatában pedig az utóbbi héten kapott pofonokról adnak számot az ifjúmunkások. Hogy pedig hány csirkefogóból nevelnek a papok, tanítók, iparosok becsületes iparos embert, arról már hallgat e drága újság. — Sztrájkolnak a kéményseprő segédek. A kéményseprő munkások e hó 22-én sztrájkba léptek, melyre alacsony díjazásuk adott okot. Mint mondják, a sztrájkot minden külső behatás nélkül rendezték. Nehogy azt higyjék rólunk, hogy mi elvből minden munkás mozgalom iránt roszin- dulattal viselkedtünk, megjegyezzük ezúttal, hogy a kéményseprő segédeknek igazuk van, valamint a munkásoknak általában akkor, amikor maguknak jobb sorsot, kényelmesebb megélhetést és az ezzel járó magasabb fizetést biztosítandó, sorompóba lépnek — saját maguk elhatározásából. Mi csak az indokolatlan, parancsszóra rendezett hecceknek vagyunk ellenzői, ezt ostorozni fő feladatunkat képezi A szóban forgó kéményseprő segédek sztrájkjához nincs semmi szavunk, mert tudvalevőleg elég egyenge fizetésben részesülnek. — Észretért sztrájkolok. Doma- hidán a „Görbe hát“ és a Szilvás hegy“ tanyán Kaufmann Antal és Katz bérletén az arató munkások megtagadták a munkát és a már megkezdett aratást abban hagyták. Hiábavaló volt a bérlők békítési kísérlete, az aratók hajlithatatlanok maradtak. A bérlők az esetet feljelentették a nagykárolyi fő- szolgabirósághoz, amely az indokolatlan sztrájkolókat 30—30 napi, a két felbujtót pedig 40—40 napi fogházra télte el. A csendőrség bekísérte az elitéit aratókat a nagykárolyi kir. járásbíróság fogházába büntetésük megkezdése végett. A fogházban hüsölő érkörtvélyesi aratók egy napi pihenés után meggondolták a dolgot és a fogházőr utján megüzenték az alispánnak, hogy eresszék ki őket, mert hajlandók a megszakított munkát tovább folytatni. Az alispán a rövid utón benyújtott fellebbezés folytán megváltoztatta a főszolgabairóság Ítéletét és a munkások szabadon bocsátását rendelte el. A „Görbehát“ és a „Szilváshegy“ tanyán most már zavartalanul folyik az aratás. — A budapesti bádogos- és szerelő-munkások nagygyűlést tartottak szerdán este a városligeti „Zöldvadászhoz címzett kertben, Deutsch elnökölt, az első szónok Vancák János volt. A bizottság részéről Fischer Pál referált a sztrájk állásáról. Mint- hvgy a kismesterek legnagyobb részt sztrájkmunkákat végeznek, a bizottság javaslata alapján előterjesztést tett, hogy az átmeneti megjegyzések vonassanak vissza és mondassék ki a bádogos és szerelő munkások általános sztrájkja. A bizottságnak ezt a határozatát óriási lelkesedéssel fogadták a munkások és egyhangúlag kimondották, hogy a tömegáru gyárak kivételével, az összes épület-bádogosok és szerelők beszüntetik a munkát. Az erre vonatkozó határozat a következő : A bádogos- és szerelő-munkások 1907. évi julius 24-én a „Zöld-vadászhoz" címzett kertben megtartott nyilvános gyűlése megállapítja, hogy az egyes egyes munkaadókkal kötött ibeiglenes megállapodások a munkaadók részéről nem tartattak be és a legtöbb esetben sztrájkmunkákat végeztettek. Másrészt a munkáltató azon híresztelésével szemben, hogy a munkások egyrésze elfogadta a diktált feltételeket, szükségesnek tartja a gyűlés az épületbádogos- és szerelőmunkások általános sztrájkjának kimondását és azonnali végrehajtását. — Köszönetnyilvánítás. Midazon nagyszámú jóbarátok és ismerősök, kik megboldogult kedves fiunk, Vértesi Zoltán temetésen megjelentek és ezáltal szülei bánatunkat enyhíteni szívesek voltak, fogadják a gyászoló család köszönetét. Szatmár, 1907. jul. 25 A Juszkó család. — Megfellebbezett betiltás. A szatmári szociádemokra párt múlt vasárnap népgyülést akart tartani, azonban a bejelentést a főkapitányi hivatal nem vette tudomásul, mire a vezetőség sürgönyileg a belügyminiszterhez fellebbezett. Béke porakra! — Személyi hir. A püspök ur Ő Méltósága szombaton reggel a bik- szádi fürdőbe utazott, hol pár hetet szándékozik tölteni, elkísérte útjában Hámon Róbert püspöki titkár is, ki azonban még aznap este visszatért városunkba. — Miként juthatunk nagy jövedelemhez ? Kétségtelen, hogy ma a midőn a husdrágaság napról-napra fokozódik a legjövedelmezőbb gazdasági foglalkozás a marha és a baromfitenyésztés. Azonban szarvasmarhát nem mindenki tenyészthet, ellenben baromfit igen, s ha nem is tenyészti azt tojásból, tarthat azaz csibe korában pár fillérért veszi azt s otthon hulladékokon nagyra neveli s igy olcsón finom és tápláló húshoz, tollhoz és tojáshoz juthat. Főként a pulyka tartása és nevelése jövedelmező. Maga a miniszter 3 év előtt országos felhívást intézett a közönséghez, hogy karolják fel jobban a jövedelmező pulykatenyésztést. És van is ennek a felhívásnak hatása. Ma sokkal nagyobb arányú már e tenyésztési ág, mint 3 év előtt volt. Most Hreblay Emil állat- tenyésztési m. kir. felügyelő, régi és közkedvelt gazdasáki iró tollából megjelent a Pulyka tenyésztése és értékesítése cimü 140 oldalas s 48 képpel díszített munka, melynek megszivlelé- sét és az abban kitűnő magyarsággal adott tanácsokat és útmutatásokat mindenkinek a legmelegebben ajánljuk. Megrendelhető e munka 3 korona 20 fillér előleges beküldése mellett a szerzőnél Budapest Városliget, Mezőgaz- gazdasági m. kir. muzeum. — Nyilatkozat. Lapunk f. évi május hó 29-én megjelent számában azt irtuk, hogy az „Abázia“ vendéglőse szociális izü izgató beszédeket stb. tart vendégeinek. Miután Eszlári Elek úrtól nyertük informatiónkat és most biztos tudomásunk van arról, hogy a felsorolt esetek ott előfordulni nem szoktak, készséggel igazítjuk helyre téves alapon nyugvó vádainkat és kijelentjük, hogy az Abáziát nem tized hanem másodrangu vendéglőnek tartjuk, megjegyezvén, hogy szerkesztőségünk tévedhetett, mert az ottani viszonyokkal nem ismerős. Polonyi Albert. x Az összes budapesti orvosok üdülő betegek részére, erősítő italul az Első Alföldi cognacgyár r. t. „Ra- dial-Elixir“-jét ajánlják. x A kávé olcsóbb lett arról legjobban meggyőződhetünk Szatmár piacán, a Pannónia szálloda mellett,