Iparos Lap, 1907 (1. évfolyam, 1-25. szám)

1907-07-14 / 15. szám

4-ik oldal IPAROS LAP julius 14. Ezenkívül még a következő tanon- cok járnak a szakegyletbe szorgalma­san : Kis József, Nagy Zsiga, Bczsó Dániel lakatos Princz Testvérektől, Osváth József lakatos Voklától, Far­kas Samu bádogos Jeremiástól, Czi- ment Antal lakotos Klein Miksától, Berkovics Péter cipész Markovicsnál, Náthánson Jenő szabó Adlertől, Mol­nár Gábor szabó Max Mártontól. (Folytatjuk.) Városi közgyűlés. Szatmárnémeti szab. kir. város törvényhatósági bizottsága hétfőn dél­után tartotta meg rendes havi köz­gyűlését dr. Vajay Károly polgármes­ter elnöklete alatt. A polgármester havi jelentésének első része a törvényhatóság hivatalai szerveinek félévi működéséről ad szá­mot, mely szerint az összes közigaz­gatási ágazatok ügyforgalma megha­ladta a 34,000 ügydarabot s több ezerrel felülmúlta a múlt év első fe­lének forgalmát. A hivatalok és egyes előadók munkássága kielégítő volt s a nagy munka-szaporulat dacára szám- bavehető elintézetlen hátralék nincs. — A jelentés többi része a Rákóczi- utcai Szerdahelyi-féle telek megvéte­lével s a Szentvér állomás közelében faraktár céljára szükséges terület meg­szerzésével foglalkozik. Közgyűlés a telekvétel iránt tanácsi intézkedéseket 1 jóváhagyta és a jelentést tudomásul vette. • A közgyűlés annak idején a Kos­ién nem jár figyelmét százfelé elvonó társaságba. Szerelmesek lesznek egy­másba a természet örök törvényei sze­rint és szerelmük aztán házasságra vezet. A mellett a mindennapi életben érintkezve, ismerkedve, kevesebb ha­zug illúziójuk lesz egymásról, mint a bálteremben mousseline-felhőkbe bur­kolt tünemény s a kifogástalan frakku Adónisnak; ritkább a keserű kiábrán­dulás. Ott a tévedés, hogy a nagy válasz­tékot teremtő hajszában nem tudjuk j az igazi boldogságot a közelben meg­találni. suth-kerti vízvezetékre 20,999 koronát, a szatmár—mátészalkai h. é. vasútra 30,000 koronát és a városi színház átalakítására 10,000 koronát szavazott meg az 1905. évi pénztári maradvány­ból. A belügyminiszter azonban nem elégedett meg ezen összegeknek a zárszámadásba történt egyszerű beál­lításával, hanem azt kívánta, hogy a közgyűlés külön-külön hozzon alak­szerű határozatot a jelzett beruházá­sok iránt. Minthogy az 1905. évi pénz­tári maradványt a város ezen célokra félretette, a közgyűlés a miniszter kí­vánságához képest meghozta formális határozatait, egyszersmind a Kossut- kerti vízvezetékre nézve felhatalmazta a tanácsot, hogy Briindl János vállal­kozót, aki ajánlatát julius 9-ikén déli 12 óráig tartotta fenn, távirati utón értesítse annak elfogadásáról. — Dr. Hellet Gyula és Ingük Pál kérelmére a közgyűlés megengedte a Vörösmarty- utcai 32. számú telek kettéoszlását. A közgyűlés elhatározta, hogy II. Rákóczi Ferenc fejedelem életnagy- ságu képét Hegedűs László festőmű­vésszel festeti meg. — Az avasi erdő értékesítése és a turvölgyi iparvasut kiépítésére a közgyűlés versenytárgya­lást rendelt. Több hatósági átirat letárgyalása után a közgyűlés Kertészffy Gábor pénztárosnak, dr. Lénárd István köz­gyámnak, Flontás Döme számtisztnek, Koós Gábor kiadónak, Nagy József írnoknak, Bura Sándor végrehajtónak 4—4 heti szabadságidőt engedélyezett. Fütykös. E szó eredetével magunk sem va­gyunk tisztában. Annyit tudunk róla, nogy az egy bizonyos ütő szerszám­nak a magyaros neve, melylyel az jtóbbi időben a szociáldemokrata párt argumentumait szokta az érthetetlenek ejébe verni. A becsületes meggyőző­lésnek a fütykös egy kérlelhetetlen dlenszere, melynek nyomában kék és :öld foltok, daganatok, koponya léke- ések, fogsorok kigyomlálása, füldu­gulások, kar- és lábszár-csonttörések I stb. járnak, szóval : jaj annak a földi nalandónak aki a fütykössel érintke- I résbe jön, mert az sokszor holta nap­áig sem feledkezik el róla. Réges-régen, a fütykös a magyar drtus egyik mellőzhetetlen kelléke folt. A régi jó idők elmúltak, a füty- cös lomtárba került, csak a neve ma- adt fen, sokan már nevéről sem is- nerték. A modern idők, modern szel­leme e régi virtuseszközt feltámasz­totta ismét, s azon vettük észre ma­gunkat, hogy a „müveit emberiségnek legműveltebbje“ az öntudatos mun­kásság, vagyis a forradalmi szociál­demokrata párt, szent elveit a fütykös­sel hozta összefüggésbe, ugyanis amit már az ékes szólás nem bir, azt meg- birja a fütykös, „üsd, vágd nem apád“ illetve „elvtársad“ volt a jelszó és a fütykös sokszor alaposan elvégezte feladatát. Sőt bebizonyult az, hogy ha fütykös nem volna, elvtárs is keve­sebb volna, mert a párttitkár oly ha­tást, ékes szóval el nem tud érni, mint a fütykös egy néhány mozgása. A fütyköst mozgásba hozták uj gazdái a szociálisták e héten is. Va­sárnap éjjel a Fehér-házban produ­kálta magát és pedig eredménnyel, mert az orvosi látlelet ezt bizonyítja. Az eljárás sablonos. Capacitálás a szervezetre való belépésre, aztán püff-paff, üsd, vág, csődület, ribillió, csendőrségi beavatkozás nélkül! Az ügy világosabbá tételére el­mondjuk az esetet részletesen. Több budapesti kőműves segéd dolgozik hetek óta a Fogarassy-féle Rákóczi-utcai házon. Ezek a buda­pesti munkások nem törődnek a szer­vezetekkel, ők dolgoznak tisztességes kereset mellett, de naplopóknak párt­adót fizetni nem hajlandók. Ez bosz- szantotta szatmári elvtársakat, elhatá­rozták, hogy adandó alkalommal majd elbánnak a „bárcásokkal.“ Az alka­lom vasárnap este be is következett, amikor is a budapesti munkások el­mentek a Fehér-házba mulatni. A szatmári szociálista munkások eleintén szép szóval kérlelték a budapestieket, hogy lépjenek be a szervezetbe és tartsanak velük, akkor nem lesz semmi bántódásuk, amikor pedig ezt a bu­dapestiek tenni nem akarták, a szat­mári matadorok a vendéglőből eltá­voztak, a vendéglő lépcsőházában lesbe állottak s a budapestieket haza­távozáskor, botokkal megtámadták s alaposan helyben hagyták őket. Nem teszünk hozzá semmit, nem vettünk el belőlle semmit. Ezt tették az „öntudatos“ szatmári munkások. Ezzel csak ismét tannjelét adták „mű­veltségűknek,“ amit olyan sokat em­legetnek. Zászló-szentelés. Nemzetünk csodás talizmánjai, melyek annyi vész és viharon át megvédték hazánkat a történet

Next

/
Thumbnails
Contents