Iparos Lap, 1907 (1. évfolyam, 1-25. szám)
1907-06-26 / 13. szám
2-ik oldal IPAROS LAP előforduló alkalommal támadást intéznek. Látván ekként a munkásnép, hogy azok, kik a - földi javakban duslakodnak, nemcsak a vallás gyakorlata alól vonják ki magukat, hanem ellenséges lábra is helyezkednek vele szemben; vallási hitében csakhamar megtántorodik, sőt fokról- fokra elvetvén magától vallását, az anyagelviség azon álláspontjára helyezkedik, melyen a gazdagokat látja. A tőke urai vetették el közvetve és közvetlenül a vallástalanság magvát és azért éppen nincs, nem lehet okuk csodálkozni, ha végzetes oly gyümölcsöt kezd érlelni immár, amely mindnyájunkat félelemmel kell, hogy eltöltsön! A véres munkászavargások krónikája következetesen arról tanúskodik, hogy a szocializmus csak azt a munkástömeget képes fanatizálni, amely- í nek vallástalanság, erkölcstelenség és az ezek nyomában járó Ínség és nyomor a mindennapi kenyere. A szocializmus betegsége, mely észrevétlenül terjed tovább és tovább, azért oly hatalmas, mert az örök igazságok világosságát a legtöbb ember lelkében a tévedés sötétsége* elhomályosította és mert a keresztény erkölcstan változhatatlan törvényeit a legtöbb ember elvetette magától; — és nem is akadályozható meg másként e betegség, mint ha az elcsábítottak lelkében ismét az igaz és jónak legfőbb elvei nyerik vissza érvényüket; mert egyedül ezek képesek a gonosz kívánságok által megrontott hajlamokat egészségesebb elhatározásokra téríteni és úgy egyeseket, mint egész népeket arra bírni, hogy kötelességeiket teljesítsék és az erény utján járjanak. Mindig és mindenek fölött a vallás volt az, mely még a legmostohább, legkedvezőtlenebb idő és társadalmi viszonyok között is az emberiségnek megmentője és segítője volt. Hol a vallásosság hiányzik, ott elhomályosul az emberi viszonyok megismerése is; hol az isteni szeretet hiányzik, ott az emberi igazságosság és emberi jólét fölött az önzésé a győzelem és ott a szociális helyzet feljavithatására alkalmazásba vett külső eszközök soha sem válnak gyümölcsözőkké. Hogy a szocializmus részéről fenyegető veszély békés utón legyen elintézhető, mindenek előtt a vallásos érzületet kell újból föléleszteni; mert ne ringassa magát senki csalódásban az iránt, hogy az állam részéről jövő legjobb törvényhozás is képes legyen valaha a munkások hitetlen, munkakerülő és elvhajhászó tömegét kielégíteni. Haladéktalanul szükséges továbbá a nép társadalmi megélhetését aláásó, korlátját vesztett birtok- és élvezeívágyat megfékezni. A munkajunius 26. adók szivét igazságossággal, méltányossággal és jóakarattal, a munkásokat pedig munkakedvvel, türelemmel, megelégedéssel, szerénység és takarékosság szellemével megtölteni, az ifjúságot a túlzásoktól és szenvedélyeinek kitörésétől óvni s mindenek előtt tiszta erkölcsű, megelégedett családi életet teremtsen! És legyen még oly veszélyes és fenyegető a szociális kérdés, bizonyára élét veszíti, sőt a társadalom zilált, válságos külső viszonyainak és intézményeinek javítására szükséges föltételek is azonnal ónként fognak jelentkezni, mihelyt az élet gyökerét emésztő benső bajok elhárittatnak. Szendröi Holozsnyay Cyrill. A nagykároiyi iparkiáílitás bíráló bizottsága. Gelléri Mór f. hó 21-én este 8 órakor érkezett Nagykárolyba, hogy a kiállítási tárgyak bíráló bizottságának működésében részt vegyen. A vonatnál a rendezőbizoítság élén Marián Ferenc alelnök iparkiálli- tási igazgató fogadta, s az „Iparosok Lapja“ íelelős szerkesztője mint a bizottság titkára meleg szavakkal üdvözölve s ezután Dr. Adler Adolf ipartestületi ügyész házának volt vendége. A debreceni iparkamara által felkért bizottsági tagok Dr. Rácz Lajos iparkamarai fogalmazó vezetése alatt f. hó 22-én reggel érkeztek Nagykárolyba, kiket a vonatnál szintén a rendező-bizottság fogadott. Délelőtt 9 órakor kezdette meg a bizottság fárasztó és nehéz munkáját, meiyet 11 órakor be is fejezett. A bírálatról szóló jegyzőkönyv a következőképen szól: Jegyzőkönyv a nagykároiyi iparkiáílitás bíráló bizottságának 1907. junius 22-én tartott átéléséről. Jelenvoltak: Dr. Gelléri Mór kir. tanácsos, az országos iperíestülnt igazgatója, mint a biráló-bioztt- ság elnöke, továbbá a debreceni kamara kiküldöttei : Dr. Rácz Lajos kamarai fogalmazó, Harsányi István asztalos, Cziczó Lajos czipész, Salánki Ferenc gubás, Asztalos Istvány pintér, Varjas Imre kovács, Piros Béla lakatos, Vámos Károly szabó, Zelinger Ede festő és mázoló, id. Sarkady Ferenc tímár. Végül a nagykárolyi kiállítási bizottság részéről: Kinczel János elnök, Marián Ferenc igazgató, Simkó Aladár titkár, Járay József jegyző, Nagy Jenő biz. tag. 1. Elnök üdvözli a megjelenteket és felolvassa a jelen jegyzőkönyvhöz csatolt bírálati szabályzatot, amely egész terjedelmében azzal vétetik tudomásul, hogy a kitüntetések sorrendje a következőkben álla- pittatik meg: 1. Országos iparegyesületi ezüst érem. 2. A debreceni iparkamara ezüst érme.
