Iparos Lap, 1907 (1. évfolyam, 1-25. szám)
1907-04-24 / 4. szám
áprils 24. IPAROS LAP 5-ik oldal a munkásokkal. A munkarendet a munkaadók megállapították a felett tárgyalni való nincs, aki akarja alá írja, aki nem akarja elmehet. Erről tudatva lettek a sztrájkoló munkások. Az iparosok kitartanak ezúttal is. Hiábavaló lesz a fenyegetés, terrorizmus, attól nem ijed meg senki. Szervezett munkásokkal szervezet munkaadók állanak szemben, ki lesz erősebb megmutatja a jövő. — Nem értjük. A nagykárolyi szobafestők megállapították munkarendjüket és igy olvassuk a címet : „az országos szobafestő és mázoló-mesterek nagykárolyi szövetsége.“ Úgy tudjuk pedig, hogy Nagykárolyban van „Építőiparosok Szövetsége“ is. Nem akarunk testvér városunk iparosainak dolgaiba beleszólani, de azt hisszük, és úgy tudjuk — tapasztalatból — hogy úgy volna helyes, ha a nagykárolyi szobafestők és mázolók az Építőiparosok nagykárolyi szövetségének volnának tagjai, mert nem vagyunk olyan sokan vidéki városban, hogy egyes iparág számához képest megfelelő módon bírjon nemcsak érvényesülni, hanem létezni is. Azzal, hogy az országos festő és mázoló szövetségnek tagjai, csak annyit jelent, hogy az országos egyesületnek szaporítják taglétszámát de egyebet semmit. Náfunk pl. az összes épülettel foglalkozó iparágak egy szövetséget képeznek, szakcsoportokra osztva, a végrehajtó bizottság tagjai a különféle szakcsoportok bizalmi férfiaiból áll. És ez igy is helyes. Nem fordul elő tehát a különféle módon való intézkedés, munkerendiink általános határozmányai teljesen egyenlöek minden iparágon, (ez a lényeg) a szakügyekbe vágó (munkaidő, fizetés) az már a szakcsoportok privát dolga, abba a szövetség nem avatkozik. Egyöntetű eljárás mellett érthető el eredmény a mostani nehéz időkben, a különféle feltételek, széthuzódá- sok nem eredményes működésre vezetnek. Mert kevesen vagyunk/ BekUldetett. A főkapitány ur egyik utóbbi határozatában arra kötelezett minket mészárosokat, hogy „a hús nemét és árát a mérszárszék helyiségében és annak külső részén is tisztán és olvashatólag, naponként kifüggeszteni s minden hónap első napján a kapitányi hivatalnál bejelenteni tartozunk. A bejelentéstől számított egy hónapig a hús ára fel nem emelhető.“ stb. Nem kívánjuk ezen rendeletet helyes vagy helytelen voltát minden irányban kimutatni, de mint absurdomot emeltük ki az utóbbi rendelkezést. A mészárszék magyarul húskereskedés, a mészáros mindenkor változó árban szerzi be elárusitás végett áruit. Számos példa igazolja, hogy a levágásra kerülő állatok értéke 24 óra alatt is olyan hullámzásban van, hogy a mészáros, hacsak rá fizetni nem akar, kötött ár mellett a levágást és kimérést beszüntetni vagy az árakat felemelni kénytelen. Az előbbit előidézni a főkapitány urnák célja nem lehet, s az utóbbit pedig megakadályozni annál kevesbbé tudja, mert hisszük sőt tudjuk is, hogy nem vállal jótállást arra nézve, hogy egy-egy hó alatt a sertés, marha, bárány, stb. ára piaci értéke emelkedni nem fog. A józan ész, üzleti szellem úgy is megadja annak a mészárosnak azon helyes közép utat, ahol áruit tisztességes polgári haszonnal értékesítheti, s az árak túlságos felcsigá- zása mellett áruit megromlani nem hagyja. A fűszeres vagy rőfös kereskedő a jelzett irányban talán még inkább rendszabályozható lenne, s a hatóság ezt még sem teszi. Avagy jobb-e, ha a hatósághoz számítva minden esélyre, nagy magas árakat jelentünk be, hogy ezzel a sérelmes intézkedést megszüntessük. Több mészáros. — A halászat bérbeadása. A városi tanács a Szamos folyóban való halászati jogot évi 250 koronáért kiadta Vajnay Lajos építésznek 6 évre. — Ismét erőszakoskodó munkások. A vas- és fémmunkások folyó hó 22-ére hirdetett sztrájkot foganatba vették, jogtalan és méltánytalan követeléseik érvényesítése, céljából. Céljaik elérése végett vezetői a sztrájknak nem riadnak vissza az erőszakoskodástól sem a dolgozó munkások és munkaadók irányában. A munkás segédek egyrésze ugyanis átlátva azt, hogy a sztrájknak semmi nemű jogos alapja nincs, mert munkaadók minden tekintetben igényeiket kielégítették. A szervezett által kimondott sztrájkot kötelezőnek el nem ismerték s a munkát félbe nem is hagyták. Ezen segédek ellen irányul most főképpen a sztrájk vezetők boszuja, amely a teljes siker el nem érése miatt tüzeli keblüket. A tegnapi nap folyamán két sztrájk vezér Kovács Károly és Kovács László fémmunkások fejtettek ki erőszakoskodást Barnucz lakatos segéd munkavezető irányában amidőn az felszólításokra a munkát abba hagyni vonakodott. A munkássegédek erőszakoskodásával szemben a dolgozó munkások kénytelenek a törvény védelmét s a bíróság segélyét igénybe venni, mivel az erőszakoskodásoktól máskép nem szabadulhatnak. A kir. járásbíróság a tegnapi napon a kir. ügyészség indítványa folytán Kocsis László Kovács Károly ellen és Bak József lakatos segédek ellen a btk. 177 §-a alapján magánjogok elleni erőszak miatt a büntető eljárást folyamatba tette s az ügy azonali tárgyalását elrendelte. A tárgyalást azonban be nem fejezhette az idő előrehaladottsága miatt s igy a tárgyalást f. hó 27-ik napjára elhalasztotta, addig is is azonban a vádlottak ellen az előzetes letartóztatást elrendelte. Ily erőszakoskodások ellen a munkaadóknak, első sorban is kötelessége, hogy a dolgozó munkások de a magok érdekében is a legeréljesebben fellépjenek s ne mulaszanak el egy esetet sem feljelenteni a rendőrségre, a munkaadók szövetségének, amely a szükséges jogsegélyt is szolgáltalja. — n. — A szatmári cipész iparosok szakcsoportjának választmánya e héten foglalkozott azon pár iparos dolgával, akik mindég nem léptek be a szak