Iparos Lap, 1907 (1. évfolyam, 1-25. szám)

1907-04-24 / 4. szám

áprils 24. IPAROS LAP 5-ik oldal a munkásokkal. A munkarendet a munkaadók megál­lapították a felett tárgyalni való nincs, aki akarja alá írja, aki nem akarja elmehet. Erről tudatva lettek a sztrájkoló munkások. Az iparosok kitartanak ezúttal is. Hiábavaló lesz a fenyegetés, terrorizmus, attól nem ijed meg senki. Szervezett munkásokkal szervezet mun­kaadók állanak szemben, ki lesz erősebb megmutatja a jövő. — Nem értjük. A nagykárolyi szobafestők meg­állapították munkarendjüket és igy olvassuk a címet : „az országos szobafestő és mázoló-mesterek nagy­károlyi szövetsége.“ Úgy tudjuk pedig, hogy Nagyká­rolyban van „Építőiparosok Szövetsége“ is. Nem akarunk testvér városunk iparosainak dolgaiba beleszólani, de azt hisszük, és úgy tudjuk — tapasztalatból — hogy úgy volna helyes, ha a nagykárolyi szobafestők és mázolók az Építőiparosok nagykárolyi szövetségének volnának tagjai, mert nem vagyunk olyan sokan vi­déki városban, hogy egyes iparág számához képest megfelelő módon bírjon nemcsak érvényesülni, hanem létezni is. Azzal, hogy az országos festő és mázoló szövetségnek tagjai, csak annyit jelent, hogy az or­szágos egyesületnek szaporítják taglétszámát de egye­bet semmit. Náfunk pl. az összes épülettel foglalkozó iparágak egy szövetséget képeznek, szakcsoportokra osztva, a végrehajtó bizottság tagjai a különféle szak­csoportok bizalmi férfiaiból áll. És ez igy is helyes. Nem fordul elő tehát a különféle módon való intéz­kedés, munkerendiink általános határozmányai teljesen egyenlöek minden iparágon, (ez a lényeg) a szak­ügyekbe vágó (munkaidő, fizetés) az már a szakcso­portok privát dolga, abba a szövetség nem avatkozik. Egyöntetű eljárás mellett érthető el eredmény a mos­tani nehéz időkben, a különféle feltételek, széthuzódá- sok nem eredményes működésre vezetnek. Mert ke­vesen vagyunk/ BekUldetett. A főkapitány ur egyik utóbbi ha­tározatában arra kötelezett minket mészárosokat, hogy „a hús nemét és árát a mérszárszék helyiségében és annak külső részén is tisztán és olvashatólag, napon­ként kifüggeszteni s minden hónap első napján a kapitányi hivatalnál bejelenteni tartozunk. A bejelen­téstől számított egy hónapig a hús ára fel nem emel­hető.“ stb. Nem kívánjuk ezen rendeletet helyes vagy helytelen voltát minden irányban kimutatni, de mint absurdomot emeltük ki az utóbbi rendelkezést. A mészárszék magyarul húskereskedés, a mészáros min­denkor változó árban szerzi be elárusitás végett áruit. Számos példa igazolja, hogy a levágásra kerülő ál­latok értéke 24 óra alatt is olyan hullámzásban van, hogy a mészáros, hacsak rá fizetni nem akar, kötött ár mellett a levágást és kimérést beszüntetni vagy az árakat felemelni kénytelen. Az előbbit előidézni a főkapitány urnák célja nem lehet, s az utóbbit pedig megakadályozni annál kevesbbé tudja, mert hisszük sőt tudjuk is, hogy nem vállal jótállást arra nézve, hogy egy-egy hó alatt a sertés, marha, bárány, stb. ára piaci értéke emelkedni nem fog. A józan ész, üz­leti szellem úgy is megadja annak a mészárosnak azon helyes közép utat, ahol áruit tisztességes polgári haszonnal értékesítheti, s az árak túlságos felcsigá- zása mellett áruit megromlani nem hagyja. A fűszeres vagy rőfös kereskedő a jelzett irányban talán még inkább rendszabályozható lenne, s a hatóság ezt még sem teszi. Avagy jobb-e, ha a hatósághoz számítva minden esélyre, nagy magas árakat jelentünk be, hogy ezzel a sérelmes intézkedést megszüntessük. Több mészáros. — A halászat bérbeadása. A városi tanács a Szamos folyóban való halászati jogot évi 250 koro­náért kiadta Vajnay Lajos építésznek 6 évre. — Ismét erőszakoskodó munkások. A vas- és fémmunkások folyó hó 22-ére hirdetett sztrájkot foganatba vették, jogtalan és méltánytalan követe­léseik érvényesítése, céljából. Céljaik elérése végett vezetői a sztrájknak nem riadnak vissza az erő­szakoskodástól sem a dolgozó munkások és munkaa­dók irányában. A munkás segédek egyrésze ugyanis átlátva azt, hogy a sztrájknak semmi nemű jogos alapja nincs, mert munkaadók minden tekintetben igényeiket kielégítették. A szervezett által kimondott sztrájkot kö­telezőnek el nem ismerték s a munkát félbe nem is hagyták. Ezen segédek ellen irányul most főképpen a sztrájk vezetők boszuja, amely a teljes siker el nem érése miatt tüzeli keblüket. A tegnapi nap folyamán két sztrájk vezér Ko­vács Károly és Kovács László fémmunkások fejtettek ki erőszakoskodást Barnucz lakatos segéd munkavezető irányában amidőn az felszólításokra a munkát abba hagyni vonakodott. A munkássegédek erőszakoskodásával szemben a dolgozó munkások kénytelenek a törvény védelmét s a bíróság segélyét igénybe venni, mivel az erősza­koskodásoktól máskép nem szabadulhatnak. A kir. járásbíróság a tegnapi napon a kir. ügyész­ség indítványa folytán Kocsis László Kovács Ká­roly ellen és Bak József lakatos segédek ellen a btk. 177 §-a alapján magánjogok elleni erőszak miatt a büntető eljárást folyamatba tette s az ügy azonali tár­gyalását elrendelte. A tárgyalást azonban be nem fejezhette az idő előrehaladottsága miatt s igy a tárgyalást f. hó 27-ik napjára elhalasztotta, addig is is azonban a vádlottak ellen az előzetes letartóztatást elrendelte. Ily erőszakoskodások ellen a munkaadóknak, első sorban is kötelessége, hogy a dolgozó munkások de a magok érdekében is a legeréljesebben fellépjenek s ne mulaszanak el egy esetet sem feljelenteni a rendőr­ségre, a munkaadók szövetségének, amely a szükséges jogsegélyt is szolgáltalja. — n. — A szatmári cipész iparosok szakcsoport­jának választmánya e héten foglalkozott azon pár iparos dolgával, akik mindég nem léptek be a szak­

Next

/
Thumbnails
Contents