Iparos Lap, 1907 (1. évfolyam, 1-25. szám)

1907-04-17 / 3. szám

IPAROS LAP 5-ik oldal áprils 17. agitátorok. Ugyanis belemagyaráznak minden lehetet­len dolgot. Fenti nyilatkozatra a munkások kedden ellennyi­latkozatot adtak a mestereknek, mely a következőleg szól: Nyilatkozat, melynek értelmében kijelentem, hogy a Szatmár- Németi Famunkások és munkaadók által közösen elfogadott, 1906. év junius hó 17-étől 1909. évi junius hó 17-éig érvényes munkarendet továbbra is munkásaimmal szemben föntartom és magamra nézve jogkötelezőleg elfogadom, egyben kijelentem, hogy az építő iparosok szövetségének azon utasí­tásait, hogy munkásaimat a munkából kizárjam, ha­tározottan visszautasítom. Szóval a jelzett időig munkásaimat nyugodtan hagyom dolgozni. Erre a munkás nyilatkozatra 24 órán beiül kel­let válaszolni a mestereknek, a mesterek pedig egyér- telmüleg eldobták a munkások nyilatkozatát. Csütörtökön tehát, 24 óra elteltével tényleg be­szüntették az asztalos munkát az összes műhelyekben. A főkapitány a békés megoldást keresve, felszó­lította úgy a munkásokat, mint a munkaadókat, hogy küldjenek ki 6-6 tagú békéltető bizottságot. A mun­kások azonnal ki is küldték bizalmi férfiaikat, de a mesterek a leghelyesebb utat választották, vagyis ér­tesítették a főkapitányt, hogy tárgyalásba sem most, sem a jövőben többé bocsátkozni nem akarnak, aki dol­gozni akar vissza lesz fogadva, aki pedig nem akar dolgozni az elmehet. Az asztalos iparosok között az egyetértés soha nem tapasztalt módon nyilvánult meg ezúttal; el van­nak határozva a végsőkig kitartani. Azt hisszük, hogy a józanul gondolkozó segédek ezt be fogják látni és mielőbb felveszik a békés munkát nem hagyják ma­gukat félrevezetni, hanem lerázzák nyakukról az éiősdi agitátorokat. Hírek. Lapunk ezután minden szerdán fog megjelenni. Tisztelettel felkérjük lapunk olvasóig, afeik la« punk céljával és irányával rokonszenveznek, hogy előfizetéseiket szíveskedjenek waielőbfe Baptawk ki- adóhivatalához (Rákéczi-utca 26. sz°) juttatni, mert mutatványszámot ezután csakis megteei'eaésr'e kül­dünk. — Kinevezés. Papp Aurél kir. kath. gimnáziumi tanár, rendes tanárrá lett kinevezve. — Gyászeset. Dr Fekésházy Gyula kir. törvény- széki biró folyó hó 9-én éjjel rövid pár órai szenve­dés után elhunyt élte 51-ik évében. Sziikebb családi körben özvegye, s 4 kiskorú gyermeke gyászolja az elhunytat. Családja, s kiterjedt rokonsága bánatában méltóan osztozik Szatmár egész társadalma, hiszen Fekésházy mindnyájunknak kedves jóakarója volt. Te­metése folyó hó 12-én délután 4 órakor ment végbe. A törvényszék teljes létszámban megjelent, s az ügy­védi kar sőt egész társadalmunk méltóan osztozott a gyászban. A szertartást három lelkész végezte, a ház­nál Biky esperes és Osváth tanár, a temetőben Gac- hal lelkész mondott igen szép beszédet, s méltatta az elhunyt sokoldalú érdemeit. Béke legyen áldott hamvai felett. — Munkások terrorizmusa. A „müveit“ „ön­tudatos“ munkásság kezdi kimutatni foga fehérét. A múlt hét folyamán mára tettlegesség mezejére léptek. Né­metiben Bottyán István szocialista kőmives segéd az állást kezdte bontogatni Garda Lajos kőmives mester mit sem sejtő, nyugudtan dolgozó munkásai alatt, melyből alapos népcsődület is keletkezett, az illető munkás ellen a hatósági eljárás folyamatban van. — Ugyancsak a héten Muntyán kőműves munkást a la­kásán, úgy négyszemközött jól elverte egy elvtárs, mert dolgozni merészelt. — Egy másik kőmives mun­kást, névszerint Witmayer Józsefet, aki Horvátország­ból jött dolgozni Veszelovszky Béla jóhirü építészhez, a vasútnál lefogták, s a szakegyletbe hurcolták, bő­röndjét elvették és ráijesztettek, hogy ha dolgozni me­részel igy meg úgy lesz. A szegény horvát fiú úgy megrémült, hogy a munkát megkezdeni nem merte, bár a szakegyletből való elszabadulás után munka­adójánál tartózkodott pár napig, mig végre munkaköny­vét elvették, Budapestig jegyet adtak neki és akár akart, akár nem el kellett utaznia. — Ifj. Szabó Lajos asztalos mester műhelyébe berontott Slovevszki Lajos szocialista asztalos segéd és az ott békésen dolgozó segédeit goromba fenyegetés között a munka abba­hagyására akarta kényszeríteni. — Elég szép kis liszta arra nézve, hogy szét legyen robbantva a szakegylet. A demokles kardja lebeg fejők fölött, de ha le sújt akkor csakugyan sújtani fog! Vigyázzanak a lelketlen agitátorok, mert vége lesz a pünkösdi királyságnak! — Gyászhir. Antal Kristóf városunk közb.ecsü- lésben álló polgára, f. hó 14-én elhunyt. Temetése d. u. 4 órakor ment végbe, nagyszámú közönség rész­vételével. Halálát kiterjedt rokonság gyászolja. Nyu­godjék békében! — Az építőiparok munkaközvetítőjének je­lentése. Az elmúlt hét folyamán ismét több jelent­kezés történt, úgy hogy a most dolgozó segédek száma már 80. Képviselve van a jentkezők között csaknem valamennyi iparág. Hogy pedig azt ne mond­hassák a szocialisták, a számok hazudhatnak, ide ik­tatjuk a becsületes, dolgozni szerető derék munkása­inknak névsorát: Kőművesek: Erdei Károly, Keresztes Mihály, Illés Lajos, Zattig Mihály, Istók Koszíán, Péntek Ferenc, Potosnyák Já­nos, Lőrinc József, Nagy János, Schefler István, Ács Mihály, Dolmányos Ferenc, Király Gyula, Girdellan György, Fojtovics Antal, Plavecky Antal, Kóródi Mi­hály, Szabó Miklós, Sulcer Ferenc.

Next

/
Thumbnails
Contents