Iparos Lap, 1907 (1. évfolyam, 1-25. szám)
1907-07-14 / 15. szám
2-ik oldal IPAROS LAP julius 14. Ipartestület. Az ipartársulatok réme, az ipar- testületi eszme még mindég kisért városunkban, a kezdeményezők nem hagyják elaludni a dolgot s abban a reményben vagyunk, hogy ha egy kissé jobban érdeklődnek a mozgalom iránt az ipartestületet óhajtók, a siker el nem maradhat. Tapasztalatból tudjuk, hogy az ipartársulatok kivitelével nincs olyan iparág, amely szívesen nem látná az ipartestület megalakítását. Az ujabbi generátió pedig valósággal szégyenletes állapotnak tartja azt, hogy Szatmár városban — példátlanul az egész or- ság többi városaihoz — nincs ipartestület akkor, amikor Szat- márvármegyében négy mezővárosban van, csak éppen Szatmárnémeti szab. kir. városban nincs. Ha kérdést intézünk az ipartestület ellenzőihez, azt az egyöntetű választ kapjuk, hogy : terhet nyakunkba venni nem akarunk. Azt is mondják, hogy az ipartestület évi 30—40 koronával terhelné meg tagjait, ami — elismerjük — elég nagy áldozat A hozomány. — Irta: Tutsekné Bexhelt Lilly. — Vannak még egyáltalán gazdag leányok a világon ? Olyan leányok, a kiknek az igényei ne haladnák túl vagyonuk értékét ? A kik arra lettek nevelve, hogy számolni tudjanak, s a legnagyobb tudományt: a bevételek és kiadások egyensúlyának komoly tudományát elsajátították, dacára annak, hogy gyermekkoruk óta csak a kényelmet, a jólétet ismerték, de sohas.em azok forrásait és sohasem az arányt, mely egykori hozományuk jövedelméből biztosítható kényelmük, s annak anyagi ára közt fennáll? Pedig a mai világban, mely észrevétlenül készíti már elő a nagy szociális átváltozást, midőn a tőke kamatai kisebbedésével szemben a munka értéke, bére, kamata egyre emelkedik, nagy szükség van az úgynevezett gazvolna, ha igaz volna, e téves nézetet eloszlatandó minden kétséget kizáró módon mutatjuk ki az ipartestülettel járó kötelezettségeket. Az ipartestület alakítását célzó egyik értekezlet beható tárgyalás után a közetkezőkép állította ösz- sze egy évi költségvetését: Kiadás: Házbér........................... . 500 Fűtés, világítás . . . . 300 Irodai szerek .... . 150 Nyomtatványok . . . . 400 Elnöki honorárium . . . 500 Pénztárnok fizetése . . . 1000 Jegyző fizetése . . . . 1600 Szolga fizetése . . . . 600 összesen kor. 4050 Kikerekitve egy biztos összegre 4500 korona. Ezzel szemben volna: Bevétel : Tagsági járulék 800 iparos után évi 4 koronájával . 3200 Tanonc szabaditásból fel- szabadulás 3 kor. . . 300 Tanonc szegődtetésből egy szegődtetés 3 kor. . . 450 Iparigazolvány váltás 1 iparigazolvány után 30 kor. 1500 Beiratási dij 800 régi iparos után 10 koronájával 8000 korona, ennek egy évi 4Va% .....................350 ös szesen kor. 5800 Tehát 4500 korona kiadással szemben 5800 korona bevétel mutatkozik, amely számítás, különösen a kiadásnál tejesen reális, a bevételnél pedig csak any- nyiban mutathat eltérést, hogy 3—400 korona mint behajthatatlan tagsági illeték leírandó lesz. E költségvetésből azt is megláthatja mindenki, hogy az iparosok negyedévenként csak egy koronával lesznek megterhelve, nem 10—20 koronával, és mégis pénztári fölösleg mutatkozik, úgy hogy egy ilyen nagy ipartestületnél, mint a szatmári volna, mihamarébb bekövetkezne a tagsági illetékek leszdlitása, vagyis a negyedévi 50 filléres fizetés állhatna be. Ne rajzoljanak hát egyesek falra ördögöt, mert fenti költség- vetésünkben szavatosság alatt kimutattuk a kiadásokat és bevételeket. Szatmáron mindezideig a következő társulatok agitálnak az ipartestület ellen : csizmadia, tímár, szűcs, gubás és magyar szabó társulatok. mindig uj és uj szükségletei támadnak. Főként az élelmiszerek, de általában véve csaknem minden áru sokkal drágább lett, a lakás, a kiszolgálat ma egészen más költségbe kerül, mint régen. Tehát: a kiadások emelkedtek az egész vonalon, — s az asszony mégis kevesebb pénzt hoz a házhoz, ugyanoly vagyoni viszonyok mellett. És éppen ezért a szülőknek meg kellene gondolniok, hogy az egykor tekintélyes hozományt ma már ne tekintsék olyan vagyonnak, mely lányukat a gazdag lányok irigyelt hírébe keveri. Holott éppen ellenkezőt tapasztalunk. A jó emberek, akik máskülönben oly megható rosszakarattal kritizálják egymás családi viszonyait, a vagyon kérdésben valóságos tündérmeséket költenek egymásról. Ha valaki ezer koronát örököl valahonnét, már arról dag leányoknak erre a nehéz tudományra. Mint a statisztika mutatja, a nagy vagyonok száma évtizedről-évtizedre csökken, s a leggazdagabb házasságokban is aránylag mind ritkábbak lesznek a nagy adományok. De ami leginkább kisebbíti a mai hozomány értékét, szemben a félszázad előtt adott ugyanoly nagyságú tőke értékével, ez a kamatok lassú, feltartózhatatlan sü- lyedése. A biztos, nyugodt árfolyamú értékpapírokban elhelyezett vagyon egykor öt százalékot hozott, ma már nem hoz csak hármat. A kamatok ezentúl még inkább sülyedni fognak. A százezer koronás hozomány anyáinknak ötezer korona évi jövedelmet jelentett még, nekünk már csak háromezret jelent és leányaink még kevesebb haszon- élvezetre lesznek kárhoztatva vagyonuk után. Ennek ellenében a háztartásnak
