Iparos Lap, 1907 (1. évfolyam, 1-25. szám)

1907-07-07 / 14. szám

A SZATMÁRI ÖSSZES IPARÁGAK KÖZLÖNYE. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre .......................6 K — f Fé l évre............................3 K — f Neg yed évre.......................1 K 50 f Me gjelenik minden szerdán. Főszerkesztő: Dr. Olatz József. Felelős szerkesztő: Polonyi Albert. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mttiftftfzi-it/ra se. ahova úgy az előfizetési pénzek, hirdetések, „valamint a lap szellemi részét illető levelek küldendők. A munkás biztositó pénztár. Az ipari és kereskedelmi alkalma­zottaknak betegség és baleset ese­tére való biztosításáról szóló 1907. évi XIX. t.-c. 1907. évi julius 1-én lépett életbe. E napon a kér. betegsegélyző pénztár, szatmári kereskedelmi- és gőzmalmi betegsegélyző pénztár meg­szűnt és ettől a naptól fogva mind­azok, kik a megnevezett törvény ér­teimében betegség és balesett esetére való biztosítására kötelezettek : a szat­mári kerületi munkásbiztositó pénztár­nál szabályszerűen — büntetés terhe alatt — bejelentendők. Betegség esetére való bizto­sítására kötelezettek : nemre, korra, honpolgárságra való te­kintet nélkül mindazok, akik a szat­mári kerületi munkásbiztositó pénztár területén az alább felsorolt üzemek­nél foglalkozásnál, vagy vállalatoknál akár állandóan, akár ideiglenesen, akár kisegitöképen, vagy átmenetileg oly fizetéssel, vagy bérrel vannak alkal­mazva, mely évenkint 2400 koroná­nál, illetve naponkint 8 koronánál nem többet. — Ide tartoznak: az ösz- szes iparágak, vállalatok, malmok, ital­mérő üzletek, iparszerüleg folytatott kereseti foglalkozások, (műszaki és ügynöki irodák, színházak, gyógyszer- tárak, drogériák stb.) bányák, kohók, kőfejtő, homok, kavics és agyagter­melő, úgyszintén kő- és földanyagok feldolgozásával foglalkozó telepek és munkák; ut, hid, vasút, viz, gát, csa­torna, vízvezeték, villamvilágitási mun­kák; vágóhidak és jégmüvek, vasúti üzemek ezek építkezései és fentartási munkái ; fuvarozás, szállítók, keres­kedelmi raktárak és pincészetek; nyil­vános intézetek; állami, törvényha­tósági hivatalok; egyletek, társulatok, ipartestületek. Balesett ellen való biztosí­tására kötelezettek : nemre, korra valamint a fizetés, illetve bér nagyságára való tekintet nélkül mindazok, kik az alábE, felsorolt vál­lalatoknál, üzemeknél, vagy munkák­nál akár állandóan, akár ideiglenesen, akár kisegitöképen, vagy átmenetileg vannak alkalmazva. Mindazonáltal az alkalmazottak javadalmazása úgy a baleseti kártalanítás, mint a költség- felosztás és kirovás tekintetében csak évi 2400 korona összegig vétetik szá­mításba. — Ide tartoznak: Bányák, kohók, kőfejtő, kavics és homok ter­melő, földmunkák feldolgozásával fog­lalkozó telepek; ut, hid, vasút, viz, gát, csatorna, vízvezeték és villamvi­lágitási munkák: komp, rév és fatuta- jozó vállalatok; állami, törvényható­sági és községi hivatalok; egyletek, társulatok, ipartestületek ; minden gyár üzem ; az összes építőipari műhelyek ha húsz alkalmazottal dolgoznak; az összes építőipari üzemek és munkák, a földszintes egyszerű szerkezetű épít­kezések kivételével; kéményseprő, kut- csináló és kőfaragó üzemek, kő- és gipsz-szobrászat; asztalos, lakatos, bádogos, szerelő, cserepező, fazekas, kovács, szobafestő, mázoló, kárpitos, üveges; tűzoltók; vágóhíd, mészáros, J hentes, és jégmüvek; vasúti üzemek, } ezek műhelyei, vasúti vendéglők, va­súti elárusítók (trafik, újság stb.) posta- és távirda üzemek és munká­latai-; iparszerii fatermelés, végül min azon vállalatok ákik erőmiivi hajtású gépekkel dolgoznak és hatósági en­gedélyhez vannak kötve. A munkaadók kötelesek minden náluk alkalmazott biztosításra kötele­zett egyént a munkába lépéstől számí­tott 8 nap alatt a két egybehangzó példányban kiállított bejelentési lap­pal a kerületi munkásbiztositó pénz­tárnál bejelenteni és ugyancsak 8 nap alatt a munkából kilépett egyént is irásbelileg kijelenteni. Az alkalmazottak munkásviszonyá­ban az alkalmazás minőségét és a fizetést, vagy bért illetőleg beállott minden változás ugyancsak 8 nap alatt jelentendő be a kerületi mun­kásbiztositó pénztárnál. Azok a munkaadók, kik ezen be­jelentési kötelezettségüknek vagy egy­általában nem, vagy csak elkésetten tesznek eleget, az 1907. évi XIX. t.-c. 187. §-a értelmében bűntetteinek és ezen kivül felelősek a bejelentés előtti időből származó betegségek és neta- láni balesetek költségeiért is. A biztosításra kötelezett alkalma­zottak után a betegség esetére való biztosításért fizetendő járulékokat és igazolványi dijakat a munkaadó fizeti. A járulékok fele részben a munkaadót, felerészben az alkalmazottat terhelik, minélfogva a munkaadó ez utóbbi összeget alkalmazottja fizetéséből vagy béréből levonhatja. Ha a munkaadó az alkalmazottra Figyelem! A „Hermes“ Magyar Általános váltóintézet r. t. BUDAPESTRŐL minden héten külön jelentés­ben fog beszámolni „Közgazdasági“ rovatunkban a tőzsde- forgalomról, amit az érdekelt körök figyelmébe ajánlunk. Kereskedők!

Next

/
Thumbnails
Contents