Iparos Lap, 1907 (1. évfolyam, 1-25. szám)
1907-03-07 / 2. szám
április 7. IPAROS LAP 3-ikoldal. ségét sem szerezhetjük meg! Nem kell mondanunk, meg fogja hozni az áldozatot e város minden iparosa, és nem fog visszarettenni senki egy pillanatra sem, mert a vihar után ki kell derülni. Most próbáljuk ki erőnket az agitátorokkal szemben, eme erőpróba döntő lesz! Ha mi munkaadók letörünk, soha többé nem számíthatunk arra, hogy a zsarnokoktól megszabaduljunk. Ha pedig mi kerülünk ki győzedelmesen, miénk a jövő. Nézzünk szét a legszűkebb otthonunkban. A cipész iparosok nem szervezkedtek országosan. Egyedül, minden külső támogatás nélkül határozták el magukat lerázni nyakukról a zsarnokokat, példás összetartásuk megtörte a lelketlen izgatok hatalmát a cipészsegédek felett. Ma már szabadok, nem volt 8—10 napig segédjük; kisegítették egymást és ma teljes a győzelmük, van elég segédjük, egyik sem jutott koldusbotra, pedig ünnepek előtt voltak a munkazárlat idején. A munkások pedig ne rohanjanak vakon és esztelenül az izgató ingyenélők után, ne hagyják elmagyarázni a munkaadók jogos és szerény feltételeit, mert ámítás minden félremagyárázás. Megvetéssel forduljunk el a szer» vezeflen iparostél! Cipész iparosok és segédmunkások ügye. Még élénken él emlékezetünkben azon zavar, a mely folyó évi február és március hónapokban oly élénken foglalkoztatta a közvéleményt. A rövid tényálllás az volt, hogy a segédmunkások szócsöve a „Népszava“ utján zárlatot hirdettek Szatmárra és Nagykárolyra, s az utóbb városainkba érkezett segédmunkásokat is azonnal eltávolították, elzavarták. Az ily módon kényszerhelyzetbe jutott cipész iparosok, ekkor magok is kimondták a munkazárlatot azon hozzáadással azonban, hogy azon segédek akik munkás igazolványt aláírják, a már megállapodás szerinti, sőt esetleg javított bérek mellett dolgozhatnak. A munkások egyrésze ezen megoldást el nem fogadta, s a műhelyből távozva ügyészük dr. Tanódi Endre utján, két heti felmondási időre járó bérösszeg erejéig az iparhatóság előtt főnökeik elen pert tettek folyamatba. Az iparhatóság ezen ügyekben határozatát a múlt héten kézbesítette. Ezen határozat indoka igen hü képét reprodukálja megtévelyedett, félrevezetett segéd munkás népünknek, s igy mert ebből a gyengébeknek okulni a kishitüeknek erősbödni lehet, az iparhatóság elutasító határozatának indokát egész terjedelmében leadjuk. Indokok: N. N. cipész segéd megbízottja dr. Tanódy Endre ügyvéd utján azt panaszolta hogy őtet N. N. szatmári lakos cipész iparos ez évi február 19-én felmondás és a két heti felmondási időre napi 3 koronával felszámítható munkabérek kifizetése nélkül elbocsátotta. A panasszal szemben N. N. iparosazt adja elő, hogy ő a panaszost nem küldte el, hanem az maga követelte munkakönyvé kiadását, mely kívánságnak eieget tevén, könyvét kiadta, s az a munkából önként kilépett. Panaszlott ezen előadását ezen I. fokú iparhatóság megerősíti, mert a cipészmesterek a cipész munkások indokolatlan munkászárlata következtében kényszer helyzetbe jutván, maguk is kimondták a zárlatot s bár többszörösen tétetett kísérlet a felmerült vitás ügynek békés elintézésére, az nem sikerült, és igy a munkaviszony mindkét részről kölcsönösen megszűnt. Minthogy tehát nem a munkaadók, hanem egyenesen a munkások megtartására vezethető vissza a munka viszonynak megszűnte, s többszörösen módjában volt ezen I. fokú iparhatóságnak meggyőződést szerezni arról, hogy a munkások egy részének törekvése a munkaadók megkárosítására irányult, s az előterjesztett panaszból is az ellen szolgálmány nélküli anyagi haszonszerzés ismérvei állapíthatók meg, a közterheket viselő iparos osztály szándékos megkárosításához pedig a közhatóság segédkezet nem nyújthat, ennélfogva panaszos jogtalan követelésével elutasítani kellett. Hírek. — Személyi hír. Dr Falussy Árpád főispán és neje pár napja városunkban időzik. — Esküvő. Dr. Verécy Ernő köz- és váltó ügyvéd, tegnap esküdött örökhüséget Kovács Margit kisasszonynak, Kovács Leo nyugalmazott ezredes bájos leányának. — Kinevezés. Az igazságügyminiszter dr. Szűcs Lajos albirót járásbiróvá, Nuszer Dezső albirót bíróvá nevezte ki. — Iparosok kiállítása. A nagykárolyi iparosok pünkösdkor ipari kiállátást rendeznek, melyre az előkészületek szerényen folynak. E kiállítás iránt általános az érdeklődés nemcsak a megyében, hanem a szomszédos megyékben is, melyen nemcsak az iparosok, hanem ipari cikket előállítók is részt vehetnek. — A tanács válasza a szervezett munkások emlékiratára. A szervezett munkások a tanácsba emlékiratot adtak be, melyben a rendőrséget rosszakarattal vádolják. Felpanaszolják, hogy a munkaadók, a munkások egyesülési és szervezeti jogát letiporják azáltal, hogy a saját érdekeik védelme céljából szintén szervezkedtek és egyesültek. (íme a lóláb 1 Ami szabad a munkásoknak ez nem szabad a munkaadóknak.) A tanács ezen emlékiratra a következőket válaszolta : „úgy látszik, hogy a munkások nincsennek tisztában a saját erejük erkölcsi és anyagi értékével. A helyett, hogy a békés megoldást keresnék, mindig háborúra törekszenek, sőt még a hatóság terrorizálásától sem riadnak vissza. Nem tudják a viszonyokat kellőleg mérlegelni s igen gyakran olyan mezőkre tévednek, amelyeken összeütközésbe kerülnek a büntető törvény- könyvvel. A tanács ezúttal nem kívánja az emlékiratot a maga törvényes utján megtorolni, hanem egyszerűen
