Evangélikus főgimnázium, Igló, 1914
9 Szeptember 17-én kezdtük meg a tanítást a háborús viszonyok miatt módosított állami tanterv szerint. Minthogy a tornacsarnok katonai beszállásolás miatt nem állott rendelkezésünkre s a tornateret is a katonaság foglalta el, a tornaórákat menetelési gyakorlatokra használtuk fel. Tanításunk december elejéig zavartalanul folyt. November második felében az oroszoknak a szomszédos Sárosmegyébe történt betörése miatt nyugtalanság, aggodalom, majd félelem terjedt el a Sze- pességen is. Sok vidéki szülő hazahívta gyermekét, az iglói tanulók családjainak egy része elutazott s előfordult azon eset is, hogy egyes szállásadók elutaztak s magukra hagyták diákjaikat. Az igazgató elkövetett ugyan mindent, hogy józanságra, a fejlemények nyugodt bevárására bírja a szülőket és szállásadókat, azonban a folyton szélesedő körben terjedő félelemnek gátat vetni nem tudott, főleg akkor, amikor hire érkezett annak, hogy az ellenség Bártfát megszállotta s hogy Sárosmegye északi részén csapataink nagy csatát vívnak az orosszal. Nagy mértékben fokozta a nyugtalanságot a galíciai menekülteknek Iglón való tömeges megszállása, főleg a sárosmegyei menekülteknek Iglón való átutazása. Szorgalmi időnkre döntő befolyással volt Szepesvármegye alispánjának hivatalos távirati értesítése, hogy a közveszély beállta miatt az államjavak biztonságba helyezendők. Jly körülmények közt iskolai munkánkat nyugodtan folytatnunk nem lehetett s a viszonyok kényszerítő hatása alatt kénytelenek voltunk a karácsonyi szünidőt már december 4-én kiadni. Főhatóságunk ezen intézkedésünket indokoltnak találta és helyeslőleg tudomásul vette. A karácsonyi szünidő után január 4-én újból kezdtük meg a tanítást. Növendékeink majdnem kivétel nélkül, mind visszatértek az intézetbe. Csak egynéhány szülő tartotta távol gyermekét. Ezek mint magántanulók folytatták tanulmányaikat s vizsgáztak a tanév végén. Zavartalanul folyt intézeti munkánk a húsvéti szünideig is, melyet március 27 én adtunk ki. Mig egyrészt a katonai beszállásolás dacára is teljesítettük hivatásszerű kötelességeinket, addig másrészt hazafias kötelességünknek ismertük, hogy segítségére legyünk azon iglói rokonintézeteknek, melyeknek munkája az épületükben berendezett tartalékkórház s a katonák körében fellépett ragályos betegségek miatt magakadt. Készséggel nyitottuk meg tantermeinket délutáni tanításra az iglói állami tanitóképzőintézetnek és az iglói állami polgári fiúiskolának. A tanitóképzőintézet november 23-tól december 1-ig az első és második emeleti tantermek egyrészében, a polgári iskola pedig november 16-tól december 5-ig a földszinti tantermekben tanitott. Zavartalanul folyt a tanítás a húsvéti szünidő után is. Tekintettel egyrészt a jelenlegi rendkívüli gazdasági helyzetre, me’ynél
