Evangélikus főgimnázium, Igló, 1911

49

kezési eljárás megbeszélésére is alkalmat nyújtottak. Platon élete; Sokrateshez való viszonyának ismertetése, ideaelmélete, ethikai, politikai és eszthétikai elméletének főbb vonásai. Sokrates védekező beszédének tartalma és szerkezete. Platon Kriton c. dialógusának tartalma és szerkezete. A Politeia IV. és Vili. könyvéből: a négy sarkalatos erény az államban; a tökéletlen államformák. Aristoteles ethikájából: a boldogságról. — Művészettörténet: Az archaikus szobrászat. A Pheidias korabeli görög szobrászat. Skopas és Praxiteles iskolája. A hellenismus szobrászata. Atléta- és harcos-szobrok. Görög szoborképmások. A görög síremlékek. A görög templom stílusa és szerkezete. Oszloprendek. A görög színház. Az ókori festészet fősajátságainak és technikájának rövid fejtegetése. A klasszikus képzőművészet remekeinek képek, szobrok és dombormüvek által való szemléltetése. Marcsek.

G. Görögpótló rajz hetenként 2 óra. Emberi fejek és testrészek rajzolása gipszminták után. Szárított, élő növények, levelek és ágak, továbbá lepkék, bogarak, kagylók, csigák és madarak rajzolása és festése, naturaliszti- kusan és sematizálva. Csendéletfestés. Perzkviczy.

7. Német nyelv és irodalom, hetenként 3 óra K. k. Schuster Alfréd: „Német irodalomtörténeti tankönyv II.“ Schiller: „Wilhelm Teil,“ magyarázta dr. Theisz Gyula. Irodalomtörténet: A német rodalom újjászületése. A göttin- geni költők köre : Voss, Bürger. Herder. Goethe- Schiller. A romantikus iskola. Körner. Rückert Uhland. Az ifjú Németország. Heine. Lenau. Grillparzer. — Olvasmány: Az irodalomtörténeti tanítás alapjául szolgáló kisebb prózai és költői szemelvényeken kívül Schiller: Das Lied von der Glocke cimü költeményének fejtegetése és részbeni megtanulása. Schiller: Wilhelm Teli cimü színművének három felvonása, a negyediknek és ötödiknek tartalma; az egész mű cselekvénye. Beszédgyakorlatok a' olvasmányok alapján a nyelvtani i-me- retek ébrentartásával. Havonként házi vagy iskolai írásbeli dolgozat.

Marcsek.

8. Történelem, hetenként 3 óra K. k. Dr. Szigethy Lajos: „A magyar

nemzet története és a mai magyar állam ismertetése.“ Az őskor és a pogány- kor. — A magyar kereszténység és királyság szervezése és megszilárdulása. — A királyi hatalom szétforgácsolódása. — A királyság újjászervezése hűbéri alapon. — Az Anjouk és Zsigmond kora. — A Hunyadiak kora. — A nemzeti királyság hanyatlása és bukása. — Várháborúk a terjeszkedő török hatalom ellen. — A szabadságharcok kora. — A királyaival kibékült Magyarország a reformok útján. — A mai Magyarország megalakulása. — Az ország általános földrajzi képe. Közgazdaság (földművelés, bortermelés, állattenyésztés, erdészet, halászat, bányászat, ászányvizeink, ipar, kereskedelem). Lakosság. Anyanyelv és vallás szerint való megoszlás. Az egyes egyházak szervezete. Műveltség. Állampolgári jogok és kötelességek. Az alkotmány kifejlődése. A királyság. Törvényhozó-, bírói-, kormányhatalom. Állami háztartás. Horvátország. A közös ügyek. Az osztrák-magyar monarchia. Bosznia közjogi helyzete és az 1910-iki önkormányzati szervezet. Dr. Bruckner.

4