Evangélikus főgimnázium, Igló, 1910

47 4. Görög nyelv, hetenként 4 óra. K. k. Kempf József: „Szemelvények az Iliasból “ Simon József Sándor : „Szemelvények Platonból.“ Wagner-Horváth : „Görög régiségek.“ — Végzett anyag: Honi. Ilias I. 1—412. III. 1—309. VI. 369—529 IX 1—49. Platon Kritonja. Irodalomtörténeti és régiségtani össze­foglalások. Havonként L kólái írásbeli dolgozat. Kiss. 5. Görögpótló irodalom, hetenként 2 óra. K. k. Alexander Bernát— Péterfy Jenő—Gyomlay Gyula: „Platon és Aristoteles.“ Zsámboki Gyula: „A görög művészet kiválóbb alkotásainak ismertetése.“ Végzett tananyag : A Sokrates előtti filozófia áttekintése. Sokrates élete, egyéniségének, bölcselet- és művelődés- történeti jelentőségének méltatása, tanítási módja, iróniája, a szofistákhoz való viszonya, elitéltetésének és halálának körülményei, melyek egyúttal az athéni törvénykezési eljárás megbeszélésére is alkalmat nyújtottak. Platon élete; Sokrateshez való viszonyának ismertetése, ideaelmélete, ethikai, politikai és eszthétikai elméletének főbb vonásai. Sokrates védekező beszédének tartalma és szerkezete. Platon Kriton c. dialógusának tartalma és szerkezete. A Politeia IV. és VIII. könyvéből: a négy sarkalatos erény az államban; a tökéletlen államformák. Aristoteles ethikájákól : a boldogságról. — Művészettörténet: Az archaikus szobrászat. A Pheidias korabeli görög szobrászat. Skopas és Praxi­teles iskolája. A hellenismus szobrászata. Atléta- és harcos-szobrok. Görög szoborképmások. A görög síremlékek. A görög templom stílusa és szerkezete. Oszloprendek. A görög színház. Az ókori festészet fősajátságainak és techniká­jának rövid fejtegetése. A klasszikus képzőművészet remekeinek képek, szobrok és domborművek által való szemléltetése. Ifj. Marcsek A. 6. Görögpótló rajz. hetenként 2 óra. Emberi fejek és testrészek raj­zolása gipszminták után. Szárított, élő növények, levelek és ágak, továbbá lep­kék, bogarak, kagylók, csigák és madarak rajzolása és festése, naturalisztikusan és sematizálva. Csendéletfestés. Berzeviczy. 7. német nyelv, hetenként 3 óra. K. k. Schuster Alfréd: „Német irodalomtörténeti tankönyv II.“ Irodalomtörténet. A göttingeni költők köre : Voss. Bürger. Matthison. Herder. Goethe. Schiller. A romantikus iskola. Körner. Arndt. Uhland Schwab Kerner. Heine. Lenau. Grillparzer. Beck. Freiligrath. Geibel. Scheffel. — Egyes művek és szemelvények fejtegetésén és részben megtanu­láson kívül tárgyaltatott Schiller „Wallensteins Tod.“ Havonként írásbeli dolgozat Hoch. 8 Történelem, hetenként 3 óra. K k. Dr. Szigethy Lajos : „A magyar nemzet története és a mai magyar állam ismertetése.“ Az őskor és a pogány- kor. — A magyar kereszténység és királyság szervezése és megszilárdulása. — A királyi hatalom szétforgácsolódása. — A királyság újjászervezése hűbéri ala­pon. — Az Anjouk és Zsigmond kora. — A Hunyadiak kora. — A nemzeti királyság hanyatlása és bukása. — Várháborúk a terjeszkedő török hatalom ellen. —- A szabadságharcok kora. — A királyaival kibékült Magyarország a reformok útján — A mai Magyarország megalakulása. — Az ország általános

Next

/
Thumbnails
Contents