Evangélikus főgimnázium, Igló, 1909
41 magyarázása, fordítása; költemények emlékelése. Beszéd- 5s helyesírási gyakorlatok. Kéthetenként iskolai írásbeli dolgozat. Bogsch. 8. Történelem, hetenként 3 óra. K. k. Dr. Szigethy Lajos: „Az ókor története“. Helmár Ágost: „Iskolai atlasz az ókori történelem tanításához“. Az ókor történelme a nyugat-római császárság bukásáig (476 k. u) a földrajzi ismeretek ébrentartása mellett és különösen az erkölcsi művelődési és művészettörténeti mozzanatok kiemelésével, a) A praehistorikus kor. A társadalmi és vallási fejlődés első mozzanatai, b) A keleti népek: egyptomiak és sémi népek; akkadiak és chaldäusok; assyrok és héberek. A legrégibb zsidó történelem bírálata. A phoenikiaiak kereskedelme és gyarmatai. Brahmaismus és Buddhismus. A babyloni és perzsa birodalom, c) Görög történelem. A hőskor vázlatosan. Lykurgrjs törvényhozása. Az athéni állam történelme Solonig, kiterjeszkedve a Drakon-féle eupatrida uralomra. Solon timokratiája. Kleisthenes, Aristeides, Ephialtes és Theramenes demokr<itiája. A 30 zsarnok uralma. Athenae bukása 404. A thebaei hegemónia. A makedón uralom. II. Fülöp és Nagy Sándor. A diadochok birodalmai. A hellenistikus korszak műveltsége, d) Római történelem. Róma keletkezése a monda és történelem alapján A királyság korszakának kritikája. Alkotmányos és jogviszonyok. Pártküzdelmek a patríciusok és plebejusok közt. A néptribunság. A decemvirek. A pun és makedón háborúk. A forradalmak korszaka a grachusi mozgalmaktól az actiumi csatáig. Az imperium alapítása. A császárság fénykora, hanyatlása és bukása 476. Az antik műveltség hanyatlása és bukása. Az ókori történelem kútfői és segédeszközei. Kortani táblák készítése. Dr. Bruckner. 9. Állattan, hetenként 3 óra. K. k. Dr. Szterényi Hugó. Állattan. Általános rész: sejt- és szövettan elemei; a szervek (bőr, csontváz, izmok, bélcsatorna, vérkeringés, lélekzés és kiválasztás szervei; idegrendszer, érzékszervek) és azok működése; a szaporodás; az állatok életmódja. A rendszertanból : a gerincesek 5 nagy osztályának (emlősök, madarak, csúszómászók, kétéltűek, halak) főbb rendjei; a puhatestűek (fejlábuak, csigák, kagylók); az Ízeltlábúak (rovarok, százlábúak, pókfélék, rákfélék) fontosabb rendjei; a férgek (gyűrűs, fonál és lapos férgek); a tüskebőrüek (tengeri ugorkák, tengeri tüskés állatok, tengeri csillagok és tengeri liliomok); bélnélküliek (medúzák és polipok, korallpolipok, szivacsok); véglények (ázalékok, spórás állatkák és csupasz plazmájuak). A felsorolt törzsek és osztályok összefoglalása és csoportosítása. Thirring. 10. Mennyiségtan, hetenként 3 óra. K. k. Dr. König Gyula. „Algebra“. Dr. Sárkány Lajos. „Mértan“. Az elsőfokú egyenlet-rendszer megoldása, a determináns fogalma. A négyzetgyök és a másodfokú egyenlet. Többtagú kifejezések négyzetgyöke; gyökkifejezések átalakítása; a köbgyök; algebrai többtagúak köbgyöke; köbgyök a tizes számrendszerben. Műveletek gyökmennyiségekkel. A mértan elemei; a háromszög; összeillő háromszögek ; szerkesztési feladatok. A négyszögek összeillősége és szerkesztése. A sokszögek. A távolságok arányossága. Hasonló háromszögek és sokszögek. Az
