Evangélikus főgimnázium, Igló, 1907

47

und der Bodensee. Das Glück von Edenhall. Die Grenadiere. Aus „Der Cid“. Normannenlied. Kritik. Der Bauer und sein Sohn. Der Bauer und sein Kind. Adler und Taube. Leben und Tod. Gott ist gross. Wanderers Nachtlied. O lieb, so lang du lieben kannst. Zwei Lieder. Hoffnung. Himmelstrauer. Das Schloss Boncourt. Geharnischtes Sonett. Aus dem Walde. Kassanova. Römische Elegie. Venedig. Sprüche. Epigramme. Aus „Weisheit des Brahmanen“. Sprüche der Weisheit. Vier Zeilen. Tragische Geschichte. Abendlandschaft. Löwenritt. Monolog aus „Wilhelm Teil“. — Havonként két írásbeli dolgozat.

Róth.

8. Történelem, heti 3 óra. K. k. Dr. Szigethy Lajos II. Közép- és újkor

a westphali békéig, a földrajzi ismeretek ébrentartása és a művelődési viszonyok kiemelése mellett. A kelet a nyugatrómai birodalom bukása után. A nyugat egyházi, politikai és társadalmi szervezkedése. Nemzeti államok megalakulása. A keresztes háborúk kora. Nyugat-Európa egységének felbomlása. A korlátlan királyi hatalom kifejlődése. A nagy felfedezések és a renaissance. A reformáció és ellenreformáció. A harmincéves háború. Szemléltető eszközök bemutatása. Bruckner.

9. Mennyiségtan. Hetenként 4 óra. á) Algebra. K. k. Dr. König Gy.

„Algebra.“ A hatványozás általánosítása; negativ hátványkitevők, számrendszerek ; törthatványkitevők, a gyökmennyiségek átalakítása, gyökmennyiségekkel való műveletek. Másodfokúra vezető egyenletalakok; irrationális egyenletek. A logarithmusok tana; kitevős egyenletek. A számtani és geometriai sor. b) Geometria. K. k. Dr. Sárkány Lajos: „Mértan.“ A kör és részeinek mérése, kerülete és területe. Síkháromszögtan: a szögmértani függvények értelmezése; a derékszögű-, egyenlőszárú háromszög és a sokszög megoldása. Szögek ösz- szegének és különbségének, kettős- és félszögek függvényei. A ferdeszögű háromszög megoldása. Földmérési és magasságmérési feladatok. Havonként írásbeli dolgozat. Nikházi.

10. Ásványtan és chemia, hetenként 3 óra. K. k. Dr. Szterényi Hugó. Ásványtan és chemia. A levegő. A kén és fontosabb vegyületei. Chemiai alapfogalmak és törvények. A fontosabb ércek és termés elemek. A kősó A fluorit. Általános chemiai fogalmak. Kvarc. Opál. Grafit. Drágakövek (gyémánt, korund, berill, topáz, turmalin, türkisz, gránát). Kristályrendszerek általában és a szabályos kristályrendszer. Vasércek (hematit, magnetit, limonit, sziderit); vasolvasztás. Rézércek (cuprit, malachit). Barnakő. A négyzetes kristályrendszer. Karbonátok (mészkő, aragonit, dolomit, magnezit, sziksó). A hatszöges kristályrendszer. /Salétrom. Szalmiák. Szulfátok (barit, coelesztin, gipsz, timsó, réz- és vasgálic). A rombos-, egy- és háromhajlású kristályrendszer. Borax. Apatit. Összefüggés az ásványok chemiai összetétele, alakja és fizikai tulajdonságai között. Szerves eredetű ásványok (borostyánkő, petroleum, kőszén). A világító gáz; kátrány és alkotórészei. Szerves vegyűletek (szén- hidrogének, szénhidrátok, fehérjék, zsírok, alkohol, szerves savak és bázisok). —