Evangélikus főgimnázium, Igló, 1907

23 összepakolásához. Az indulás ideje azonban már itt volt. Hajónk kéménye, melyen ide jöttünk, erősen pöfögött a kikötőben, jelezte, hogy indulásra készen áll. A karcsú gondolák a magyar hajóhoz sietve hozták az utasokat, kik fájdalmasan vettek búcsút a lagúnák szép városától, melyet életűkben talán többé nem látnak. Távozó hajónkig még eljutott a Santa Lucia andalító áriája, melynek utolsó akkordjait elnyelték a tenger zúgó hullámai. A hajó víg utasai álomra hajtották fejüket, s mire hajónk nyílt tengeren szelte a ringatódzó hullámokat, elcsendesült minden. Hajnalhasadtával, amint ébredezni kezdtünk, azon vettük észre magunkat, hogy már a Quarneróban vagyunk. Néhány óra múlva ismét a fiumei kikötő mozgalmas életében gyö­nyörködhettünk. Az előbbi napok fáradalmai után hosszabb pihenésre lett volna szükségünk, de programmunkhoz szigorúan ragaszkodva hátra volt még hazánk szép kikötővárosának alapos megtekintése. A visszaérkezés napján megtekintettük tehát Fiume nevezetességeit, töb­bek között a népkertet, aquariumot, Danubius hajógyárat, kivándorlási palotát, egy impozáns oceánjáró hajót, a Pannóniát, melynek óriási méretei valósággal bámúlatba ejtettek bennünket. Fiumei tartózkodásunkat feledhetetlenné teszi a Buccariba rendezett félnapi kirándulás. E szép tengerparti halászváros gyönyörű öbölben fekszik. Megnéztük itt a romokban heverő Zrinyi-palotát és a csinos templomot, valamint a szebb házakat, melyek a Karszt szikláin lépcsőzetesen épültek egymás fölé. Az itt töltött órák legkedvesebb emlékeink közé fognak tartozni mindenkor. A feledhetetlen kirándulásra kitűzött napok azonban elteltek s mi fájó szívvel voltunk kénytelenek az örökszép, csodás tengertől búcsút venni. Ki tudja, mikor gyönyörködhetünk ismét a habok enyelgésében, a hullámok zúgá­sában, az apály és dagály mormolásában, a sirályok nyugodt repülésében ? Az indúlás órája ütött. Április 19-én a délelőtti órákban gyorsvonatunk már fáradtan prüszkölt a budapesti keleti pályaudvaron. E napon tanulóink megtekintették még a királyi várat, a Mátyás-templomot, bazilikát, városligetet, Andrássy-utat, állatkertet, honnan földalatti villamoson, majd pedig a nagy­körúti és Rákóczy-úti villamoson csakugyan fáradtan értünk a Hack-féle ven­déglőbe. A gyorsan elköltött jó vacsora után örömmel ültünk a Kassa felé robogó vonatra. Április 20-án reggel 8 órakor Isten segítségével minden baj nélkül, jó egészségben érkeztünk Iglóra, hol aggódó kedveseink, barátaink, kiktől 9 napig voltunk távol, ölelő karokkal fogadtak bennünket.

Next

/
Thumbnails
Contents