Evangélikus főgimnázium, Igló, 1906
6 a tanulók szellemi látkörével, erejével, hogy az elért siker buzdításul szolgáljon magasabb célok elérésére s hogy az önképzőköri tevékenység kiegészítse a rendes tantervi munkát. Az iskolai év elején a következő önképzőkörök alakultak meg: i. Petőfi önképzőkör, elnöke volt Stromp József tanár; 2. gyorsírókor, elnöke volt Berzeviczy Béla tanár ; 3. dalkör, elnöke volt Schermann Samu tanár és 4. tornakor, elnöke volt Schermann Samu tanár. Önképzőköreink mindegyike megszakítás nélkül a tanév végéig működött. Rendes üléseik és gyakorló óráik feltüntették a szereplőknek azon érdeklődését, mely kifolyása az elért és föltétele az elérendő sikernek. A Petőfi önképzőkörnek gazdag könyvtára van, mely az intézeti olvasó teremben van elhelyezve, hol napilapok, szépirodalmi- és tudományos folyóiratok is a serdültebb ifjúságnak rendelkezésére állanak. Ezen kívül külön ifjúsági könyvtára van a I. és Il-ik osztálynak, külön könyvtára a III-ik és IV-ik és külön az V-ik osztálynak is. Mint államilag segélyezett főgimnázium az állami tantervet követtük. A tantárgy- és órabeosztást későbbi kimutatások tüntetik fel. A lefolyt iskolai évben újból behoztuk a francia nyelvnek mint rendkívüli tantárgynak tanítását, mely Zimann János tanárnak halála óta szünetelt intézetünkben. A tanításra Barla Szabó Titus a francia nyelvnek tanára, a lőcsei állami főreáliskolában vállalkozott, ki hetenként kétszer (szerdán és szombaton délután) óráinak megtartása végett jelent meg főgimnáziumunkban. A gimnáziumi tanács a hetenkénti két óráért egész évre fizetendő díjat 20 koronában állapította meg. Az igazgatónak a szülőkhöz intézett felhívására 33, III—VIII. osztálybeli tanuló jelentkezett a tanfolyamra, kik két csoportban (III—V. oszt és VI—VIII. osztálybeliek) vettek részt a tanórákon. A végzett tananyagról későbbi helyen számolunk be. A tanári karnak hagyományos törekvése, hogy a hozzásereglett ifjak- ból a magyar értelmiségnek oly tagjait nevelje, kiknek honpolgári érzülete az önzetlen hazaszeretetből fakad, kik a múlt tanúságaiból merítik a haza, a magyar társadalom iránti kötelességeik érzetét s kik e kötelességek hű teljesítésében tényezői közállapotaink fejlesztésének, jövőjük biztosításának. Hazafias intézeti ünnepélyeinken igyekeztünk kegyeletet ébreszteni az ifjúság szívében történelmi múltúnk nagyjai iránt, tiszteletet azok iránt is, kik szűk körben bár kötelességhű fiai voltak hazájuknak. Október 4-én Őfelsége nevenapja alkalmából rendezett hálaadó istentiszteleten testületileg vettünk részt. Október utolsó napjaiban főgimnáziumunk is kivette a maga részét azon lélekemelő ünnepélyekből, melyek keretében a magyar nemzet lerótta a kegyelet és hála adóját azok iránt, kiknek önzetlen, lángoló hazaszeretetükért és pro libertate vívott küzdelmükért hontalanság lett keserű végzetük-