Evangélikus főgimnázium, Igló, 1906
38 Venedig. Sprüche in Reimen und Prosa. Epigramme. .Weisheit des Brahmanen. Sprüche der Weisheit. Vierzeilen. Tragische Geschichte. Abendlandschaft. Gesicht des Reisenden. Monolog aus Wilhelm Teil. — Válogatott mondatok németre való fordítása. Havonként írásbeli iskolai dolgozat. RÓTH 8. Történelem, heti 3 óra. K. k. Dr. Szigethy Lajos II. Közép- és újkor a westphali békéig, a földrajzi ismeretek ébrentartása és a művelődési viszonyok kiemelése mellett. A kelet a nyugatrómai birodalom bukása után. A nyugat egyházi, politikai és társadalmi szervezkedése. Nemzeti államok megalakulása. A keresztes háborúk kora. Nyugat-Európa egységének felbomlása. A korlátlan királyi hatalom kifejlődése. A nagy felfedezések és a renaissance. A reformáció és ellenreformáció. A harmincéves háború. Szemléltető eszközök bemutatása. RÓTH. 9. Mennyiségtan, hetenként 4 óra. a) Algebra. K. k. Dr. König Gy_ »Algebra.« A hatványozás általánosítása; negativ hatványkitevők, szám. rendszerek; törthatványkitevők, a gyökinennyiségek átalakítása, gyökmennyiségekkel való műveletek. Másodfokúra vezető egyenletalakok; irrationális egyenletek. A logarithmusok tana; kitevős egyenletek. A számtani és geometriai sor. b) Geometria. K. k. Dr. Sárkány Lajos; »Mértan.« A kör és részeinek mérése, kerülete és területe. Síkhárom- szögtan: a szögmértani függvények értelmezése; a derékszögű-, egyenlő- szárú háromszög és a sokszög megoldása. Szögek összegének és különbségének, kettős- és félszögek függvényei. A ferdeszögű háromszög megoldása. Földmérési és magasságmérési feladatok. Havonként írásbeli dolgozat. NikhÁzi. ro. Ásványtan és chemia. Hetenként 3 óra. K. k. Dr. Szterényi Hugó* Ásványtan és chemia. A levegő. A kén és fontosabb vegyületei. Chemiai alapfogalmak és törvények. A fontosabb ércek és termés elemek. A kősó. A fluorit. Általános chemiai fogalmak. Kvarc. Opál. Grafit. Drágakövek (gyémánt, korund, berill, topáz, turmalin, türkisz, gránát). Kristályrendszerek általában és a szabályos kristályrendszer. Vasércek (hematit, mag- netit, limonit, sziderit); vasolvasztás. Rézércek (cuprit, malachit). Barnakő. A négyzetes kristályrendszer. Karbonátok (mészkő, aragonit, dolomit, magnezit, sziksó). A hatszöges kr. rendszer. Salétrom. Szalmiák. Szulfátok (barit, coelesztin, gipsz, timsó, réz- és vasgálic). A rombos-, egy- és háromhajlású kr. rendszer. Borax. Apatit. Összefüggés az ásványok chemiai összetétele, alakja és fizikai tulajdonságai között. Szerves eredetű ásványok (borostyánkő, petroleum, kőszén). A világító gáz; kátrány és alkotórészei. Szerves vegyületek (szénhidrogének, szénhidrátok, fehérjék, zsírok, alkohol, szerves savak és bázisok). — A víz és geol. működése Vulkanizmus és hatásai. Vulkánok anyaga (gránit, trachit, bazalt, szienit, gnajsz, csillám- pala, fillit). A levegő és az élet geológiai hatásai, Thirring,
