Evangélikus főgimnázium, Igló, 1905

49

5- Görög-pótló-irodalom, hetenként 2 óra. K. k. Dr. Geréb: »A görög vallás és művészet.« »Platon és Aristoteles.« Végzett anyag: Jósok és jóshelyek. A görög dráma. Színház és színészek. A görög művészet fejlődési menete a legrégibb időktől N. Sándor koráig. Festészet. Műipar. A görög bölcsészet fejlődéseinek főbb irányai. A Sokrates előtti bölcseiét. Sokrates alapvető tanítása. Platon-Sokrates védő beszédének és Kriton- jának méltatása. Az állam keletkezése és a négy sarkalatos erény az államban. Guhr.

6. Görög-pótló rajz, hetenként 2 óra. Emberi fejek és testrészek

rajzolása gipsz minták után. Szárított, élő növények, levelek és ágak továbbá lepkék, bogarak, kagylók, csigák, madarak, valamint gipsz domborművek és edények rajzolása és festése, naturalisztikusan és sematizálva. Berzeviczy.

7. Német nyelv, hetenkét 3 óra. K. k. Heinrich Gusztáv: »Lehr und

Lesebuch III.« Irodalomtörténet Klopstock, Wieland, a göttingai költők köre, Herder, az eredeti lángelmék, Goethe, Schiller és kortársaik; a

romantikus iskola. Egyes művek és szemelvények fejtegetésén és részben könyvnélkülözéséu kívül tárgyaltatott Laokoonból a XII. és XIII. fejezet. — Havonként Írásbeli dolgozat. RÓTH.

8. Történelem, hetenként 3 óra K. k. Mangold Lajos: »A magyarok oknyomozó történelme.« Végzett anyag: A magyar nemzet történetének különösen az állami élet fejlődésének összefoglaló áttekintése. Magyar- ország politikai, gazdasági és műveltségi jelen állapotának ismertetése.

Marcsek.

9. Mennyiségtan, hetenként 2 óra. a) Algebra, Dr. König Gy.: A

kapcsolástan elemei és alkalmazása. Binominális tantétel. Egyszerű és összetett valószinűség-számítás. b) Geometria. A gömbháromszögtan cosinus tétele és alkalmazása geometria helyek távolságának meghatározására. A sinus tétel. Az algebra és geometriai összefoglaló áttekintése és átismétlése. — Havonkint Írásbeli dolgozat. nikházi.

10. Természettan, hetenként 4 óra. K. k. Bekér Ipoly: »Természettan.» Fénytan: Fénytani készülékek, fénytalálkozás, fényelhajlás, fénysarkitás. Hőtan : A hő lényege, hőforrások, a hő erőműtani egyenértéke, a hő terjedése, hatása a testek térfogatára, halmazállapotál a; gőzök és párák feszítő ereje, sűrűsége; gőzerőművek ; a lég páratartalma és annak mérése ; a sugárzó hő törvényei. Delejességtan: a delejesség mibenléte, delejes erő mérése, delejes elhajlás és lehajlás; a föld delejes állapota. Villamosságtan : Dörzsölési villamoság: dörzsölő villámgépek, villamos sűrítők, a kisülés tüneményei, a villamosság sebessége, sűrűsége és beosztása, a légkör villamossága. Érintési villamosság: galván-elemek, a galván-áram hő-, fény- és vegytani hatása a delej tűre, a roham erősségének mérése, Ohm törvénye, villamos távírók, delejes és villamos inductio s az azon alapuló gépek, a hővillamosság törvényei. Kosmographia elemei. Fischer.

4