Evangélikus főgymnázium, Igló, 1902
4 Az előző tanév végén összesen 93 tanuló lett javitó-vizsgálatra utasítva, 57 tanuló egy tantárgyból és 36 tanuló két tantárgyból. A javitó-vizsgálatokon mind a nyolcz osztályban kielégítő eredménnyel vizsgázott egy tantárgyból 57 tanuló, két tantárgyból 27 tanuló, osztályismétlésre utasittatott 1 és a javító-vizsgán nem jelent meg 8 tanuló. Ez utóbbiak többnyire ismétlik az osztályt. A tanév kezdetén öt polgári iskolai tanuló tett felvételi-vizsgálatot a latin nyelvből, két tanuló magánvizsgálatot és a tanügyi kormánynak engedélye alapján egy tanuló kiegészítő vizsgálatot. A beiratások szept. 2—5 napjain folytak. Beiratkozott 420 tanuló. A tanuló ifjúságnak létszáma évtizedek óta meghaladja a négyszázat, a mi egyrészt az intézetnek fontos kulturális missiója mellett, másrészt a mellett tanúskodik, hogy változatlan azon nagy bizalom, melylyel hazánk számos, távoli vidéke is főgimnáziumunk iránt viseltetik Szept. 6-án volt az iskolai évnek ünnepélyes megnyitása, mely az intézetnek dísztermében a fentartó hatóság, a tanári kar, számos szüle és a tanuló ifjúság jelenlétében szokott ünnepélyességgel folyt le. Beszédében az igazgató utalt arra, hogy az új iskolai év új korszakot nyit meg a magyar középiskola életében, mert most lép életbe az egész vonalon az új tanterv. »Két hatalmas kultúrpolitikai elv szabja meg annak irányát, szellemét. Az egyik az általános miveltségnek, a másik a nemzeti miveltségnek postulatuma.« »Az új tanterv az emberi tudás nagy kincstárából a'gyakorlati élet, a jövő feladatok követelményeinek szempontjából gondosan kiválasztva tartalmazza mindazt, a mi tartalmilag és alakilag föltétele annak, hogy fentartsuk az összeköttetést a többi knltnrnépekkel, hogy mink is mint hatalmas tényező járuljunk hozzá az általános kultúra továbbfejlesztéséhez és ne veszítsük el versenyképességünket a miveit népek legnemesebb versenyében.« »Az új tanterv jobban mint eddig kiválasztva tartalmazza egynttal mindazt, a mi miveltségünket nemzetivé teszi, hiszen a sok nemzetiségű magyar államnak összetartó kapcsa, assimiláló ereje a domináló magyar kultúrában rejlik csupán.« »A magyar tanári kar lelkesedésén, ügyszeretetén és kötelességérzetén múlik, hogy a mit a tanterv mint elérendő czélt kitűz, mint lüktető vérkeringés járja át a nemzet testét.« »Ez irányban a nagy nemzeti munkában tényezőként működni, szent kötelessége minden magyar középiskolának.« Beszéde további folyamán kiemeli azon elévülhetetlen érdemeket, melyeket az előítéletektől ment, hagyományoktól független szabad vizsgálódásnak meghonosítása —, az egyéni meggyőződésnek bátor hirdetése révén a protestantizmus az emberiség szellemi életének irányitása, a
