Evangélikus főgymnázium, Igló, 1902

45

VI. 237—3^8) 3^9—529- Pla^011 irataiból: Kriton. Az Ilias tartalma, szerkezete; a hómerosi kérdés Homerosnak tulajdonított egyéb költemények Havonként iskolai Írásbeli dolgozat. guhr.

5. Görög pótló irodalom, hetenként 2 óra. K k. Dr. Geréb J.: »A görög vallás és művészet«, Alexander Bernat: »Platon és Aristoteles.« Végzett anyag: A görög művészet fejlődésének menete a hősi korszaktól a római uralomig; az építészet és szobrászat nevezetesebb emlékeinek képek, szobrok és dombormüvek által való szemléltetése. A görög bölcsészet kezdete, Sokrates és Platon bölcseletének alapvető gondolatai. Platon »Sokrates védőbeszéde« s »Kriton« ez. dialógusának feldolgozása.

KISS.

6. Görögpótló rajz, hetenként 3 óra. K. k. Hornicsek H. »Ábrázoló

geometria, a) Emberi testrészek és fejek rajzolása grafikus minták után körrajzban és árnyékolással, b) Egyszerűbb mértani testek, mint a koczka, hasáb, gúla, henger, kúp, gömb ábrázolása, vonatkozásuk a térelemekre és árnyék szerkesztések. berzeviczy.

7. Német nyelv, hetenként 3 óra K. k Heinrich Gusztáv: »Lehr und

Lesebuch III.« Irodalomtörténet. Klopstock, Wieland, a göttingai költők köre, Herder, az eredeti lángelmék, Goethe, Schiller és kortársaik; a romantikus iskola és az ifj. Németország. Egyes művek és szemelvények fejtegetésén és részben könyvnélkülözésén kivül tárgyaltatott Laokoouból a XIII. és XIV. fejezet. Havonként írásbeli dolgozat róth m.

8. Történelem, hetenként 3 óra K. k. Mangold Lajos: »A magyarok oknyomozó történelme.« Végzett anyag: a magyar nemzet történetének, különösen az állami élet fejlődésének összefoglaló áttekintése.

MARCSEK.

9. Mennyiségtan, hetenként 2 óra. a) Algebra, dr. König Gy.: »A határozatlan egyenletek megoldása. A kapcsolástan elemei és alkalmazása. Az algebra összefoglaló áttekintése és átismétlése, b) Geometria. A gömbháromszögtan cosinus tétele és alkalmazása geográfiái helyek, távolságok meghatározására. — Havonként Írásbeli dolgozat.

NIKHÁZI.

10. Természettan, hetenként 4 óra. K. k. Fehér Ipoly: »Természet- tan.« Fénytan : Fénytani készülékek, fénytalálkozás, fényelhajlás, fény- sarkitás. Hőtan: A hő lényege, hőforrások, a hő erőműtani egyenértéke, a hő terjedése, hatása a testek térfogatára, halmazállapotára; gőzök és párák feszitő ereje, sűrűsége, gőzerőművek, a lég páratartalma es annak mérése, a sugárzó hő törvényei. Delejességtan : a delejesség mibenléte, delejes erő mérése, delejes elhajlás és lehajlás ; a föld delejes állapota. Villamosságtan : Dörzsölési villamosság, dörzsölő villámgépek, villamos sűritők, a kisülés tüneményei, a villamosság sebessége, sűrűsége és beosztása, a légkör villamossága. Érintési villamosság: galván-elemek, a galván-áram hő-, fény- és vegytani hatása, hatása a delejtűre, a roham