Evangélikus főgymnasium, Igló, 1894
folytatta tanulmányait, a vallás- és közoktatásügyi m. k. ministeriunitiak 1894. évi jul. 31-én, 37.298. sz. a. kelt engedélye alapján fölvételi vizsgát tett a magyar nyelvből. A beiratások a helybeli tanulókra nézve aug. 31-én, a vidéki tanulókra nézve pedig September lió 1., 2., 3. és 4-ik napján eszközöltettek. Beíratott összesen 425 tanuló. A tanulók létszáma már több mint két évtized óta meghaladja a négyszázat. Bizonyítéka ez azon bizalomnak, melylyel hazánk számos, főleg magyarajka vidéke intézetünk iránt viseltetik s melynek alapja az intézetnek azon komoly törekvése, hogy az ifjúság szellemi és testi nevelésének munkájában híven megfeleljen rendeltetésének. Az előző iskolai évben 445 tanuló Íratott be az intézetbe, tehát 20 tanulóval több, mint az 1894/5-ik tanévben. Az 1893/4-ik tanévben a beirt tanulók közül volt vidéki 305 és helybeli 140 tanuló; a lefolyt tanévben pedig beíratott 301 vidéki és 124 helybeli tanuló. Az apadás tehát a helybeli tanulóknál fordult elő, aminek oka azon körülményben keresendő, hogy 1894. évi szeptember havában megnyílt Iglón a községi polgári iskola első osztálya, melybe beiratkoztak azon helybeli tanulók, kik nem tudományos pályákra készülnek s kik más körülmények között a gymnasiumba léptek volna. Az V-ik osztályba beirt 53 tanuló közül 35 vett részt a görög tanfolyamban, 18 a görög-pótló tanfolyamban; a Yl-ik osztály 51 tanulója közül 35 beíratott a görög tanfolyamba és 16 a görög-pótló tanfolyamba; a VII-ik osztályba beirt 51 tanuló közül 31 tanulta a görög nyelvet és 20 tanuló a compensationalis tantárgyakat; a VIII-ik osztály 34 tanulója közül 23 vett részt a görög tanfolyamban és 11 a görög-pótló tanfolyamban. Tehát a felgymnasiumnak 189 tanulója közűi a görög nyelvet tanulta 124, a görög-pótló tantárgyakat pedig 65 tanuló. Szeptember 5-én volt az iskolai évnek ünnepélyes megnyitása, mely alkalommal az igazgató — az iskolai és egyházi elöljáróság, a tanári kar, számos szülő és vendég jelenlétében fejtegetvén a gymnasiumi oktatásnak rendeltetését és a siker eszközeit, komoly, buzgó munkára hívta fel a tanuló ifjúságot, lelkesedésre a kitűzött czélok iránt, kitartásra a törekvésben és nemes érzületre a magaviseletben. Szeptember 6-án kezdtük meg az oktatást a régi kötelességérzettel a megújuló munkát, hő reménynyel, hogy veszély, hogy akadály nélkül folytathassuk, a mit a jövőbe vetett bizalommal megkezdettünk, nem sejtvén, hogy mindjárt a munka kezdetén gyásznapok virradnak az intézetre. Payer Jenő, a tanári karnak régi tagja szeptember 7-én kidőlt az intézet munkásainak sorából. Teljesen rendezett anyagi viszonyok között, boldog családi élet közepette egy végzetes pillanatban megfogamzott elhatározás adta kezébe a fegyvert, melynek gyilkos golyóját halántéka felé irányította. 7
