Evangélikus főgymnasium, Igló, 1891

52 binger k. könyvéből 202—226. gyakorlat. Római irodalomtörténet, írásbeli dolgozat hetenként. Guhr. 4. Görög nyelv, hét 2 óra. Homer Iliasának (edit. Veres) I—III. éneke, fordítva, tárgyi és nyelvtani magyarázattal, valamint a komerosi nyelvezet sajátságainak feltüntetésével. Platon Kritonja (edit. Horváth Zs.) írásbeli dolgozat havonként. Guhr. 5. Német nyelv, hét 2 óra. Dr. Heinrich k. könyvének III. része szerint. Irodalomtörténet Klopstocktól a jelenkorig; egyes szemelvények fejtegetésén s részben emlékelésén kívül tárgyaltatott Laokoonból több fejezet. Fordítások németből és németre. Róth. 6. Történelem, hét. 3 óra. Magyarország oknyomozó törté­nelme Mangold k. könyve szerint. Róth. 7. Mennyiségtan, hét. 2 óra. K. k. Moőnik, Algebra és mér­tan főgymnasiumok számára, a) Algebra: Kapcsolástan: Newton tantétele és alkalmazása a viszonylékok tana ; első- másod- és oly magasabb fokú egyenleteknek tana, melyek négyzetes egyénietekre vezethetők vissza; exponentiális reciprok egyenletek; számtani és mértani haladványok és alkalmazásuk a kamatok kamat számításánál, szakaszos tizedes törteknél stb. b) Mértan a planimetria főbb téte­lei, különösen a körnek tana; a stereometria fontosabb tételei külö­nösen a testek területének és köbtartalmának meghatározása ; goniometria; a szögfüggvények fogalma, egymáshoz való viszonya, goniometriai képletek; derék- és ferdeszögü háromszögek, — sza­bályos sokszögek feloldása, a trigonometria alkalmazása gyakorlati esetekben. Analytika: a pont fekvése, az egyenes analytikai egyen­letei a derékszögű összrendezői rendszerben és a sarkrendszerben, az egyenesek metszési pontjának coordinatái, a szög meghatáro­zása, a háromszög analytikai tárgyalása, a kúpszeletek analytikai tárgyalása a derékszögű összrendezői és a sarkrendszerben. Fischer. 8. Természettan, hét 4 óra. K. k. Fehér Ipoly: Természet- tan. — Fénytan: fénytani eszközök, fénytalálkozás, fénysarkitás és kettős törés. Hőtan: a hő lényege, forrásai, terjedése, hatása a testek térfogatára és halmaz állapotára; gőzök és párák törvényei, gőzerőművek, a hő mennyiségének mérése, sugárzó hő. Delejesség és villamosság. Csillagászati földrajz: a látókör és az égitestek na­ponkénti mozgása, a csillagos ég ismerete, az üstökösök és a nap­rendszer keletkezése (Schiaparelli, Kant-Laplace). A föld mozgása

Next

/
Thumbnails
Contents