Evangélikus főgymnasium, Igló, 1887
36 — Szádeczki Béla h. h. Pusztafalu, Abauj-Torna. Széli Tivadar ág. h. Igló. 30 Trompler Elek ág. h. Igló. Tóth Endre k. h. Turkeve, J.-N.-Iv.-Szolnok. Tulkán György g. kel. Székudvar, Arad. Vécsey Mátyás h. h. Szen- drőlád, Borsod. Wiener Sándor r. k. Igló. Kimaradtak: 35 Fejes Ernő b. h. S.-A.- Ujhely, Zemplén. Papp Ödön r. k. Nagy-To- ronya. Zemplén. Pilisy Géza h. h. Eperjeske, Szabolcs. Magántanuló: Kádár Árpád h. li. Tisza- Abád-Szalók, Heves. bj Tantárgyak. 1. Vallástan, hét. 2 óra. A protestáns egyházban támadt felekezetek. — A protestáns egyház története Magyarhonban. K. k. Pálffy J. A keresztény egyház története. Zimaim. 2. Magyar nyelv, hét. 3 óra. Poétika a költői műfajok elmélete tekintettel történeti fejlődésükre, főleg a mintákul szolgált remekművek taglaló ismertetése. — Költői magán olvasmány mellett megfelelő aesthetikai és poétikai értekezések iskolai olvasása. Kézikönyv: Költészettan, Dr. Erődy Bélától. Az iskolában az eposzi és drámai fajokból részletesebben tárgyaltattak: A Zrinyiász,. Buda halála. Cserhalom. Elveszett alkotmány, Coriolán, Xévv kiadása nyomán és számos költemény a lantos és elbeszélő fajokból, írásbeli dolgozatok a következő tételekből: 1. Buzdító beszéd a tanuló társakhoz a tanév kezdetén. 2. Mikép emelte Zrínyi Miklós- a költő Szigetvár elestét eposzi tárgygyá ? 3. A jó hír olyan, mint a tőke; ki egyszer megszerezte később kamatjaiból él. Eötvös József. (Értekezés). 4. Buda és Etele jellemzése, Arany „Buda halála“ czímű eposza alapján. 5. Gondolatok az év utolsó napján. (Elmélkedés). 6. Párhuzam a szónok és a költő között. 7. Katona József „Bánk Bán“ czímű tragoediájának tartalmi kivonata és Bánk tragikai jelleme. 8. Mit és hogyan olvassunk ? 9. Minden emberi nagyság alapja a jellem. 10, A költészet nemesítő hatása az emberi lélekre. Ziniann. 3. Latin nyelv, hét. 6 óra. Olvasmányok: Ciceronis oratio» pro Sestio (edit. Teubner, Lipsiae) fordítva, magyarázva és szónok- lattanilag méltatva. — Vergilius „Aeneis“ czímű hőskölteményéből az 1-ső könyv egészen; az 5-ik könyvből 1—93 és 336—692 sorig. — Fordítás latinra Vágács és Schiebinger „Latin irályképző»'
