Evangélikus főgymnasium, Igló, 1885
I. Görög nyelv, hét. 4 óra. Xenophon. Anab. I. Ill, IV; Comment III. IV. ed. Schenkel-Horváth. — Homer: Ilias IV. ének egészen; V. 1—219; VI. 1—120; 210—295-ig ed. Veress Ignácz. — írásbeli dolgozatok a szöveg alapján. Gulir. 5. Német nyelv, hét. 3 óra. K. k. Dr. Heinrich „Deutsches Lehr- und Lesebueh“. Ill Irodalomtörténet a legrégibb időktől Klopstockig; az egyes korokat és írókat jellemző olvasmányok fejtegetése és részben emlékelése, — Fordítások magyarból és magyarra. Róth. 6. Történelem, hét. 3 óra. Újkor és legújabb kor, a nagy felfedezések korától 1876-ig Mangold L. Világtörténelme III. kötetének fonalán. Pakli. 7. Természettan, bet. 4. óra. K. k. Fehér Ipolyi : „Természettan a középtanodák felső osztályai számára. A természettan általános fogalma, felosztása. A testek általános tulajdonainak ismertetése. Előismeretek az erőről és mozgásról. Az anyagvonzás mint általános természeterő. Az erők összetétele és szétbontása. A szilárd testek egyensúlya a nehézségerőre nézve. A szilárd testek egyensúlya a gépeken. Haladó mozgás: szabad esés. esés a lejtőn, hajítás. Központi mozgás. Ütközés. Hydrostatika általános törvényei. Higtestek egyensúlya a nehézségerőre nézve. A folyadékba mártott testek egyensúlya. Higtestek egyensúlya a tömecserők hatása mellett. Légnemüek nyugvástana. Légnemüek mozgástana. Hőtani előismeretek. A hő forrásai. A hő terjedése. A hő hatása a testek térfogatára. A hő hatása a testek halmaz- állapotára. A gőzök és párák törvényei. Gőzerő müvek. A hő mennyiségének mérése. A hang magassága. A hang terjedése. A hang keletkezése. A testek rezgése. A húrok hangmagasságai. Csomópontok. Harmonikus hangok. A rudak rezgése. Hangvilla. A lapok rezgése. A levegő mint hangforrás. A levegő hullámzása. A hang terjedési sebessége. A hang visszaverődése. A hang törése. Bischer. 8. Mennyiségtan, hét. 3 óra. K. k. Dr. Mocnik. Algebra és Mértan felgym. számára és az előadás után irt jegyzetek. Az egyenletek általános elmélete. Első fokú egyenletek egy és több ismeretlennel. Tiszta és vegyes másodfokú egyenletek teljes elmélete. Magasabb fokú egyenletek, melyek négyzetes egyenletekre vezethetők vissza, vagy a melyek kellő transformatió által első — 30 —
