Evangélikus főgymnásium, Igló, 1872
azért a test természetszerű neveltetése egyszersmind a lélek iskoláztatása. Spiesnek azon felül sikerült a tornászatot a leányiskolákba is bevezetni, mely a leánynevelésben eddig sajnosán hiányzó és mégis felette hatalmas és szükséges tényezőnek tekin- hető, a mennyiben az a nevelés egész céljával összehangzásban ápoltatik és gyakoroltatik. A német tornászat alapját képezik a Jahn és Spiess által követett módszerek, melyek Jahn- Spiess féle rendszer név alatt ismeretesek. 1848-ban Rothenstein — Ling-félerendszer követőjének vezetése alatt Berlin, városában egy központi tornaintézet alapitíatott. Hasonló intézetek létesittettek Dresdában Dr. K1 o s s Mór vezetése alatt, Stuttgartban Dr. Jäger Otto igazgatása alatt. Ez utóbbi használatba hozta a vas- pálczákkali való gyakorlatokat. De nem egyedül Németországban hanem más országokban is több buzgó férfi síkra szállott a tornászat terjesztése és meghonosítása érdekében. Franciaországban kitűntek e tekintetben A m o r o s, Laisné és Triat, Angolországban C h i a s s o és de L a s p e, Helvetiában pedig Elias. Hazánkban a tornászat nehány évtized előtt még névszerint is alig hogy létezett de a legközelebb múlt évek óta tetemes lendületet vett a tornászat ügye. A magas kormány úgymint az iskolai hatóságok meggyőződvén e tárgy szükségességéről, a nép — és középtanodákban a tornászatot kötelező tantárgynak nyilvánították. A középtanoda előkészítő intézete az egyetemnek. Ha tehát az céljának teljesen megfelelni kiván, semmit sem szabad mellőznie a mi annak elérésére szükséges. Az összhangzatos nevelés pedig követeli, hogy a lélek művelődése mellett, jusson ki a maga osztály része a testnek is, miután a tapasztalás fényesen igazolja, hogy a rendszeres testgyakorlás a lelket vidorabbá, elevenebbé, ruganyosabbá teszi. — Ha továbbá tekintetbe vészük, hogy a középtanodák növendékei épen azon korba lépnek melyben a mind inkább elterjedő, néma bűnnek naponta több és több ifjú gyászos áldozatul esik: kell, hogy e rohamos pusztításnak eleje vétessék, a mi a középtanodáknál a tornászás által első sorban eszközölhető volna. Középtanodáinknál a rendszeres tornászás leginkább az által honosítható meg, ha az ifjúság az illető órák legpontosabb látogatására köteleztetik agy, hogy minden okadatolás nélkül elmulasztott óra hasonló mérvben számitassék és büníettessék mint akármely más tantárgynál. Szükséges továbbá, hogy minden középtanodánál egy szakképzett tor- natanitó alkalmaztassák, ki egyszersmind a paeda- gogiában tájékozott legyen. Végül pedig kívánatos, hogy a ternagyakor- latok télen nyáron egyaránt és szakadatlanul folyjanak ; kellő helyiség hiányában legtöbb helyütt egyedül a tavaszi és nyári hónapokban foly a tor- natanitás, holott tél idején nagyobb szüksége volna erre az ifjúnak, miután ez időtájban többet kénytelen a szobában időzni mint más évszakokban. Különben a melegebb évszakokban és a bekövetkezhető esőzések miatt, a tornászás, ott, hol tornacsarnok nincs, nagyon illusorius eredményűvé vál- hatik, és ha egyebet nem, legalább a rendetlenséghez egy okkal többet szolgáltat. A tornacsarnok tehát a jó siker biztosifásához elvitázhatlanul szükséges. Az iglói főgymnasium elöljárósága a torna- tanitás szükséges és hasznos voltáról áthatva, a tavaly épített tornacsarnok befejezése előtt egy külön tornatanitót hivott meg és a tornászatot kötelező tantárgynak nyilvánította. A tanintézetünk udvarában álló tornacsarnok belül 72 j~j öl nagyságú és 24 láb magas; és két legújabb szerkezetű vaskályha által belülről fűthető ; kettős ajtainak egyike az udvarra, másika az útezára nyílik. Az udvarra nyíló ajtó egy előcsarnokba vezet, melynek egyik része mosdószobának használtaik, másika pedig ruhatárnak és öltözőszobának fog berendeztetni; ezen előcsarnokból egy csigalépcső vezet fel a karzatra. A tornacsarnok területe timárcserrel van kitöltve; 48 |”| ölnyi része a szabad- és rendgyakorlatok számára szabadon hagyatott, a többit beásott tornaszerek foglalják el. Ez utóbbiak közül említendők: 1) egy 3n magas és ép oly széles mászóállvány melyhez alkalmazvák: a) négy függélyes mászórúd, b) négy rézsútos mászórúd, c) egy sima mászókötél, d) egy csomóskötél, e) egy pár hintagyürü, f) egy függélyes lábtó, g) egy kötéllábtó, h) két darab rézsútos lábtó, i) a mászó áll vány nyal összeköttetésben áll még két vízszintes lábtó.
