Igazság, 1910 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1910-12-30 / 14. szám

December 30.

IGAZSÁG

30

A nő productiv munkája Glücklich Vilma szerint is csak kis térre szorul tehát, ha csak productiv munkájának nem vesszük azt, mikor a nő önfentartásáról gondoskodik.

Az előadás után kitűnő vacsorát szolgált Lengyel Nándor, s a vidám társaság a késő éjjeli órákban is pompás hangulatban tárgyalta azt a nagy kérdést, hogy hát a nő j mikor végez productivabb munkát: akkor-e, j ha keres, avagy akkor, — ha költ. □

— Eljegyzés. Friss Erzsikét eljegyezte j Havas Jenő. (Minden külön értesítés helyett.) j

— A kereskedő ifjak egyletében tar- | tolt nagy tombola-estély a legfényesebben j sikerült. Az egylet nagy terme zsúfolásig j megtelt közönséggel kik a legnagyobb ér- j deklödós mellett figyelték a sorsolást. — A i fényes erkölcsi siker mellett tekintélyes i anyagi siker is volt. — Itt közöljük a kihúzott illetve nyerő számokat azon figyelmeztetés mellett, hogy 1911. január 5-ig es- tónkint a nyeremények az egylet helyiségben át vehető. Az eddig át nem vett nyeremények az egylet tulajdonába mennek át.

*

11, 44, 47, 54, 55, 57, 59, 63, 65, 72, 105, 09, 11, 16, 39, 40, 43, 44, 45, 48. 59, 68, 69. 73, 83, 84, 86, 202, 4, 7, 10, 13, 14, 18. 19, 31, 35, 38, 44, 52, 53, 58, 62, 3, 69, 70, 81, 82, 301, 4, 13, 21, 24, 46, 59, 67, 76,

85, 91, 95, 403, 13, 41, 57, 61, 73, 78, 84, 87, 508, 35, 40, 50, 55, 57, 59, 71, 74, 81,

86, 99, 602, 18, 32, 34, 38, 708, 19, 23, 56,

70, 86, 821. 46, 47, 59, 65, 77, 82, 912, 14, 34, 40, 41, 50, 51, 57, 60, 71, 87, 88, 1002, 28, 46, 54, 60, 74, 84, 1097, 89. 1104, 50, 51, 60, 65, 67, 71, 73, 74, 78, 95, 1206, 12, 15, 17. 18, 20. 21, 35, 46, 51, 55, 59, 60, 62,68, 75, 78, 82, 89, 99, 1302, 1304, 1305, 15, 18,

22, 24, 35, 41, 54, 61, 63, 65, 67, 72, 75, 81,

91, 1406, 10, 19, 50, 58, 61, 66, 68, 1521, 28, 39, 40, 52, 57. 64, 68, 71, 91, 95, 1600,

1, 3, 13, 27, 29, 35, 41, 53, 92, 95, 1705, 14, 20, 35, 51, 59, 61, 63, 64, 67, 71, 73,

75, 78, 84, 85, 89, 93, 1801, 2, 18, 22, 24,

26, 27, 45, 54, 57, 58, 1865, 70. 75, 83, 90,

1900, 1, 2, 3, 4, 13, 22, 26, 38, 47, 52, 57, 64, 69, 71, 91, 94.

— A tfidővész gyógyítható. A különféle országokban és fajok között évezredek óta pusztit a tüdővész, melynek, most 2 honfitársunk gátat vetett. Zajtalanul, hónapokon keresztül folytatták kísérleteiket amig nyilvánosságra hozták, hogy Kolozsváron, Eebrecenben, Nyíregyházán ós legújabban Szatmáron sikerült a kezelésük alá vett tu- berkulótikusoknak 80 százalékát, szabadalmaztatás alatt levő secolin praeperatiumok- kal, teljesen kigyógyitani. A munka uehéz volt, amely csak is úgy sikerülhetett, hogy a feltalálókat több tudós, — köztük dr. Ba- kay Árpád egyetemi tanár — ellátta tanácsokkal. Májusban a debreceni Tócós-kertben már megnyílik a modern szanatórium ós ugyanakkor a József kir. herceg utca 35 ós 37 szám alatt épülő 2 emeletes házban megkezdi működését a villamoröre berendezett vegy-gyár. — Előbbiben a sulyosbeíegeket oltással kezelik, utóbbiban pedig házi kezelés céljára készítenek gyógyszert. A szabad- gondolkozókat a feltalálók 25 százalékos ármérséklésben rószesilik. Közelebbi felvilágosítást helyben Siposs Árpád, Debrecenben j pedig dr. Széli Kálmán orvos ad.

— Szilveszter estélyek nz Apollóba«. Szombaton este 9 órai kezdeti el, tombolával egybekötött ós vasárnap, hétfőn este 8 órai kezdettel nagy tréfás szilveszter estélyeket rendez az Apolló-szinház. — Vasárnap dél- j után 3-tól tréfás gyermek előadások tar- I tatnak.

A kétezeróves könyv.

(Folytatás.)

A kőre való vésés vasirónnal alkalmas volt törvénygyűjtemény, vagy valamely nagy nemzeti esemény megörökítésére, de nem könyv készítésére irodalmi szügsógletek kielégítésére. Már korán kerestek tehát oly iróanyagot, melyet könnyen készíthettek és a mely mindenki által könnyen el volt érhető. Ezt meg is találták az állatbőrben, a mely a marhatenyésztő Izráelnél bőségesen állott rendelkezésre. A perzsák szent iratai 1200 ökörbőrre voltak felirva, a görögök a VI. században időszámításunk előtt Homérost még fatáblákra ós bőrökre Írták ós csak később mentek át a papyrusra. A bőr szőrét lekaparták ós a simított felületet beírták. A könyv héber neve „szófer* a lekapart bőrt jelenti ós a könyv megnevezése azonos az anyag nevével, melyre Íratott. A görögök hasonlómódon a könyvet a papyrus száráról „bibios*-nak nevezték, — innen a biblia szó : könyv —, a rómaiak a farostról „liber'-nek, az Írek mai napig ,tehénbőr*-nek. írtak néha válóleveiet olajfa-, szent Jánosfa-, hagyma-, zöldség- ós töklevelekro nemcsak tentával, hanem aludt vérrel vagy tejjel is, sőt némely esetben a tehén szarvára vagy a rabszolga kezére és átadták az asszonynak ; adósleveleket ós más magánokmányokat cserepekre jegyeztek, valóságok ostrakonok, melyeknek kiásása napjainkban oly nagy feltűnést keltett, holott a talmadból olcsóbban I áshatták volna ki, de könyvek számára az í izraelita-zsidó nemzeti iróanyag a simított j teljes bőr volt, Ez maradt akkor is, midőn a záidók a hellenista világ rendes iróanyagával, a papyrussal és a nyers iróbörrel (difthera) megismerkedtek. Az iróbór készítésében a zsidók oly nagy művészetre tettek szert, hogy szárnyas-, hal- és kigyóbört is iró- anyaggá tudtak kidolgozni. Egy görög iró azt mondja, Bysanczban az V. században kigyóbőrre irt Homeros-tekercset őriztek, a mely 120 láb hosszú volt, eunek a tudósításnak a klaszikus könyv kutatói nem hittek, mig a talmud hasonló adataira nem figyelmeztettük őket. Csakhamar megtanulták a zsidók a bőr kettéhasitását ós finom pergamentett készítettek. Ez a másolók mestersége volt és a zsidóknak még akkor is volt pergamentjük, midőn Európában már általában papirost használtak. IV. Károly császár 1849- ben a zsidókat a frankfurtiaknál elzálogosított, de kikötötte magának, hogy a perga- mentet irodája számára a jövőben is szállítani tartoznak. Az egyes lapokat bórfonalak- kal varrták össze, díszpéldányoknál oly művésziesen, hogy a varratokat észre sem lehetett venni.

A héber könyv alakja, mint az az antik világ minden könyvének alakja, a tekercs volt. „Az ég összegöngyölődik, rniut a könyv*, mondja Éísajás próféta (34, 4) ós Jób ellenfele vitairatát koronául akarja feje fölé csavarni. Az egyik hires Írástudó a világirodalomba átment következő képet használja: ha a tenger tinta, miuden nádas irótoll, ég ós föld Írólap ós minden ember másoló volna, akkor sem írhatnának le mindent, a mit tanítóimtól hallottam. Ezékiel próféta feléje nyúló kezet lát, amely könyvtekercset tart. (28. 9.) Ptolomáus egyptomi király az idő számításunk előtti harmadik század közepén Eleázár jeruzsálemi főpaptól Mózes könyvét kérte ós egyúttal fordítókat, hogy alexandriai könyvtárában a zsidók törvény- könyvének görög példányát felvehesse. Erre a főpap csodálatos finom bőrre arany betűkkel irt tekercset küldött, melyet a király . megbámult. Ez az első példa az aranyirásra ; a világirodalomban ós ugyanezért a chrysog- ! rafiát zsidó találmánynak tekintik. Az a meg- ; ható szeretet, mellyel a régi zsidók a tórán j csüngtek ós amely páratlanul áii a népek j történőiében, órihetővé teszi, hogy a szent j köayv betűit arannyal Írták, a vonalakat j pedig ezüst pontokkal jelölték. Voliak olyanok, akik csupán az isten-neveket Írták arannyal. De az Írástudók az emberi hivsá- got az Isteu szavánál nem szenvedhették, e diszpáldányykat betiltották és a nyilvános felolvasásra alkalmatlanoknak nyilvánították. Az Isten az ő tanát, — így mondották — fehér tűzre fekete tüzbetükkel irta, ezen ősi minta után a tórát csakis fehér bőrre fekete tintával szabad irni. A szemorvosok szintén azt kívánják, hogy a könyvek fehér papirosra fekete festékkel legyenek nyomva. A régi héber könyv jóval Javai híres francia ophtalmologus előtt ügyelt már az olvasó szemére. Az olvashatóság céljából rövid sorokat írtak, a mi nyelvünkön szólva: hasábokat, héber nyelven ajtókat. Ugyanezzel a héber szóval „deltoi* jelölik a hasábokat a régi görög iróK is, a mint hogy a görög alfabéta sem más, mint a héber alefbéth. De azért a görög és a héber Írásmód mégis több irányban különbözött egymástól. A héber könyvben a sor minden időben következetesen jobbról-balra haladt, az irás a sor végén visszafordult, mint az ökör a szántásnál és ez okból bousírophedonnak nevezték. Még feltűnőbb különbség az, hogy a görög Írásban a szavak nem voltak egymástól elválasztva, hanem a betűk egymásután sorakoztak minden megszakítás nólküi. Ez az Írásmód ősidőben a hébernél is szokásban lehetett. A mystika jó emlékezőtehetséget árul el, midőn azt állítja, hogy a tóra elejétől végig egy szó, csupa istennóv. De ameddig a héber könyv külső alakját a múltban visszafelé követelhetjük, az írást mindig szavakká csoportosítva találjuk. Ez, valamint az előirt hasábközök, felső ós aLó íapszéiek, nagy intelligenciára vallanak es nagy gondosságnak a jelei. A görög római irodalom a sorok egyenlőségére csak díszpéldányoknál ügyelt, a héber irodalom minden példánynál, a legszegényebben kiáilitottnál is. Szent könyvek voltak ós minden egyest a díszpéldány gondosságával Írták. Midőn a könyv készen volt, elegéről a végére göngyölték, fonállal körül kötötték és lepecsételték. Azért beszól Ézsájás próféta a lepecsételt könyvről, melyet nem lehet olvasni és az Apokalypsis (10. 3. 9.) a hétszer lepecsételt könyvről. Ennek a szállóigének az eredetét még ismerik, de azt már n6tn tudják, hogy a történet zuidó találmánnyal él, midőn az érdemes fórtu nevét arany betűkkel Írja be évlapjaira, A biblia és a talmud, az apokrifák és a görög-zsidó iratok kizárólag göngyölített könyveket ismernek, összehajtott könyvekre, amilyenek a miénk, soha célzást sem tesznek. Ezt tanítják a keresztény régiségek is. A III. század temető- festései kizárólag könyvlekercseket mutatnak. A 8arkophagreliefeken számos esetben található tekercsekkel telt cista vagy szalaggal összekötött tekercscsomó. Jeromos egyházatya azt említi, hogy • keresztények kezében egész tömeg héber biblia példány volt, mit a talmud adatai megerősítenek. Konstatálhatjuk az összes kútfőkből, hogy az ókori zsidók a héber könyveket kizárólag tekercs alakban bírták. A fordulat a klasszikus könyvnél az V. században áll be, héber könyvnél legalább 200 évvel később.

(Folyt, köv.)

Hirdetések.

Nyíregyházán a Törvényszék közvetlen szomszédságában, Kossuth Lajos- tér 7. szára alatt, ezelőtt Városház-tér 11. szám alatt lek vő házas belsőség eladó. Felvilágosításokat ad dr. Járossy Sándor és dr. Murányi László ügyvédek irodája Nyíregyházán.