Igazság, 1910 (1. évfolyam, 1-14. szám)
1910-12-23 / 13. szám
1910. december 23. IGAZSÁG 3 mindazok fölött, akik meg teltek akkor, ám az Ítéletünk mind odalenn maradt, nagyon alacsonyan és elenyésző messziségben az én világom és véleményem alatt ... És most,- Ön közéjük akar hozni, Kálváriautra ? Az alattam állók, a sötétben járók megbocsátásávál, kiengesztelésével akar vigasztalni, éngemet, a látót, az önzőt, a gőgöst ? Én nem megyek oda. . . , Végül, hogy ön jön hozzám, akit úgy megbántott, eljön alázattal? Hozzám, akinek, lássa, levegőm lett a gög, a féktelen büszkesség? Azelőtti életemhez igazodik, persze. Mikor enyém volt az alázat köntöse. Azonban most már én gyűlölöm a szegényt. Az alázatosat, a meghajtott térdűt és lehajtott fejüt és gyűlölöm mindenek felett Önt, mert^ oly alázatos . . . Gyűlölöm az alázatáért éppen, mert én előttem akinek az oltáromra imádságul a gőg van fölírva és a büszkesség, alázat, Öntől én hozzám, nem lehet elég mély . . . De . . .-ha mégis jönne ... Ha eltudna jönni, a hozzám vezető, egyedüli utón . . . Amin eljönni csak Önnek lehet és másnak elcsukott . . . Megadom a kulcsot, megmutatom a zárt az én országomnak egyetlen kapuját. Jöjjön. Jöjjön, emelt fővel, dacos, erős vállal. Jöjjön kemény kézzel, parancsolószoval. Jöjjön követek és indokolás nélkül. Jöjjön és hagyja el a magyarázatokat, mondja. — Érted jöttem és viszlek magammal. Akkor elmegyek. Elmegyek,- szónélkül,- vonakodás nélkül,- elmegyek ujjongva és rózsás lélekkel, mert,- mert asszonylélek az enyém,- mert szeretem . . .“ Itt van a levele. Égetik a lelkemet a hivó szavai. Megindulok százszor egy nap s itt maradok újra. Mert csak azokon az asszonyokon van parancsolásom, akiket megfog alázatos, kérő és suttogó szavam ... De ennek az egynek a büszke lelke erőt és nyilt, tiszta akaratot kíván tőlem és az én lelkem gyáva a valóságban és nem bírok nyitott szemmel belenézni a sugáros napba ... punt Templom felavatás, Az ág. ev. egyház gyönyörűen renovált templomát — mint múlt számunkban is jeleztük — f. hó 18-án, vasárnap délelőtt avatta fel magasztos ünnepély keretében Materny Lajos debreceni főesperes lelkész, az összes nyíregyházi ág. ev. lelkészek és Duszik Lajos szatmári ág. ev. lelkész közreműködése mellett. Már a kora reggeli órákban meglepte az ünnepi ruhás tanyasi lutheránusság a templom környékét és a szakadó esőben, ernyőkkel védve a Tranosciu- sokat, megindító áhítattal énekelt a több száz főnyi hitbuzgó tömeg. Tíz óra felé valóságos népvándorlás húzódott a város minden irányából a Luther-utca felé, és a tömeg sűrű falként állott a templom és iskola között, amelynek dísztermében gyülekezet a lelkészi-kar, az Oítár- egyesület és a városi hatóságok küldöttségei. Tíz órakor a lelkészek vezetése alatt megindult a gyülekezet a templom elé, ahol a gyülekezet és Materny főesperes zsoltár éneklése után Bállá Jenő egyh. felügyelő meghatottságtól re megő hangon mondott rövid beszéd kíséretében nyújtotta át a templom főkapuja kulcsát a főesperesnek, ki megnyitván az ajtót, bevezette a híveket. A közben megnyílott oldalkapuban is óriás tömegben tódult a nép a megújult templomba, amely hatalmas méretei dacára bizony-bizony szűknek látszik nagyobb ünnepélyes alkalmakra. A gyülekezet közéneke után Materny főesperes gyönyörű, tartalmas beszéddel avatta fel az újonnan épült jeruzsálemi templomhoz hasonlított Istenházat, kérvén az írással, vajha nagyobb legyen az új ház ereje és dicsősége, mint ama régié volt. A beszéd végeztével következett az ünnepély talán legmagasztosabb, legmeginditóbb része. Mikor a fehér arany oltár lépcsőin álló, komoly fekete ruhás hét lelkész egyszerű, régi, zsolozsmában kérte az Úr áldó szeretetét a néki emelt, megújult hajlékra. . . . Magasztos kép volt, gyönyörű jelenet. Szinte mintha a régi, tiszta, őskeresztények korából való. így imádkozhattak talán a gallilei halászok, a pásztorok és a vámszedők. Azután a városi dalárda éneke, majd a szokásos hirdetések, lelkészt áldás és közének fejezte be a felavatás ünnepét. Heti krónika. — Hangverseny. A nyíregyházi zenekedvelők egyesülete december hó 17-én sikerült hangversenyt rendezett a korona nagytermében, melyen nemcsak városunk müértő közönsége jelent meg imponáló nagy számban, de a vidéki inteligencia színe javát is ott láttuk. Kovách Árpádnak nagy érdeme a rendezés fáradságos munkájának végzése, de talán még nagyobb az hogy a zeneértőket összehozza s lehetővé teszi olyan zenekar léteiét, minőt hasonló vidéki városban hasztalan keresnénk. — Ifjúsági estély. Krúdy Gyula mikor Porubszkv Pál jubilált, azzal róta le háláját volt tanára iránt, hogy egy novellát irt emlékezésül. A ki olvasta megismerte abból az aranyszívű embert a látszólag rideg külső alatt. A magyar irodalommal ő ismerteti meg az ifjú növendékeket, de egyben meg is szereteti velük. Az ifjúság estélyének ő a főrendezője s igy ezen estélyeken a hagyományhoz híven a nagy magyar irók és csak azok verüb.ek színre. Ezek az estélyek maradnak a régi niveon. Változást csak a rendezőn látunk, de azon is csak külsőleg. Mintha arcáról a ridegség is eltűnt volna, mióta dérrel havazta be fejét a tisztes öregség. — Dr. Kállay Rudolf kórházi igazgató főorvos úr arról ertesit. hogy a lapunkban megjelent s a vezetése alatt álló kórház dolgaival foglalkozó cikk folyotnányakép vizsgálatot indított abban az ügyben, melyben a kórház ápolói részéről egy beteg brutális bánásmódban részesült volna s ennek eredményeként megállapítja, hogy a panasz alaptalan. Elfogadjuk a főorvos úr kijelentéseit s magunk is óhajtjuk, hogy igy legyen, de megjegyezzük, hogy nem szűnünk meg a jövőben sem figyelemmel kisérni — sőt fokozottabb m — a közkórház ügyeit. — Esküvő. Altmann Ignácz nyíregyházi kereskedő december hó 25-én tartja esküvőjét Altmann Bertával Budapesten. — A „Leányegyesület“ f. hó 26 án hétfőn, karácsony másodnapján tartja harmadik teadélutánját a következő műsorral: I. Komoly szavalat, előadja Neumann Albertné úrnő. II. Zongorán játszik György Margit k. a. a budapesti Zeneakadémia növendéke. III. Víg monológ, előadja Répássy Margit úrleány. IV. Gőbel I. Árpád, mint mű és gyorsrajzoló. — Szabad Lyceum. December hó 22-én folytatta Dr. Radó ismeretterjesztő előadását az emberről s minden szava a tudomány hatalmával hangzott és tanított. Dr. Prok Gyulával azonban mi egy hajón nem utazhatunk. Ö a lényeget kiejtette a külső hatásért. Nem elég, hogy ö betartja 1-ső §-át s nem kívánja a más témáját; de ha a családról vállalkozott előadást tartani, ragaszkodjék a saját témájához. 0 azonban előadásának végén kénytelen volt kijelenteni, hogy a családról is akar valamit mondani. Dr. Prok különben, — bár tévedjünk — ily előadásokkal a nő hallgatóságot száműzni fogja a teremből. A csütörtök estén tartandó előadásokhoz fűzött remények csalódással záródtak le. Kereskedőink és iparosaink nyugalmukból nem engednek el egy órát sem s igy a statusqvo visszaállítása igen indokolt mert a fővárosban is ily időpontban tartatnak felolvasások. A jövő héten — Glücklich, Vilma sociolo- giai előadása miatt — nem ad estélyt a szabad Lyceum. A — Két előadás. Henry Bataille »Balga Szűzé*-nek legigazibb gyöngye szélső felvonás. A mit ott producál a mesier az művészi, hatalmas, sőt nagyszerűségében szenzációs. Többet ér mint a másik három együtt véve Negyven éven felüli aglegény szerelmek nemcsak nevetségesek, de utálatosak is. Az első felvonás igaz hang, igaz érzéssel, de mára másodikban kételkedünk s a harmadikban már nem hisszünk semmit. De Gharance herceg szerepéről nem kritikát, de tanulmányt szeretnék irni. Ilyen művészi feladatot sikerrel megoldani egy életre való dicsőség. Személyesitője azonban (Kemény) nem ambicionálta, s nem helyesen fogta fel. Az a fájdalom, mit az iró a herceggel kifejezni akar. nem hangos, de mélysécével szinte lemondással akar a publikumra hatni. Kemény azonban egyre haragudott, kiabált (lehet ugyan, hogy boszan- totta a folytonos legalább is győngédtelen beszélgetés) s nem játszott. Te jesen kiejtette azt a nagyszerűen felépített jelenetet is, midőn kezdi érezni az apa, hogy mit veszített. Keményt művészembernek tartom, vele szemben jogosult, az igaz kritika s én nem hiszem, hogy ő maga is alakításával meg lenne elégedve, üti Gizelláról még nem adhatok véleményt. Mostani szerepében elég csinos volt es jól énekelt. Thuryné a második felvonástól kezdve kifogástalan játékkal gyönyörködtetett. Vajda Ilonka meglepte a nyíregyházi közönséget Játéka kezd biztossá válni s komoly tanulás után elsőrendű naiva alantasokra tesz képes. Ha sikerét kezdetinek veszi úgy szereplései a forró deszkákon diadalmas pályát nyitnak • meg előtte. A testőr. Molnár Ferencz legújabb darabja határo ottan rávall szerzőjére. Az ötlet, melyből a háromfeivonásos cselekmény kiindul zseniálisan bizarr. Annyira bizarr, hogy először bele kell élnünk magunkat abba a különös milliőbe, ahol az lejátszódik, s csak ha ismerjük és pedig jól ismerjük a nagy komédiások lelki világát, támadhat fel bennük a maga teljeségében az illúzió. Egy bizonyos. A darab nem emelkedik fel az Ördög magaslatára de az átlagos termelést jóval túl haladja. A két tő szerepet a Thuty pár kreálta. Thury mint színész kissé túlzott. Bár érthető, és megmagyarázható sőt külön egyéni felfogásra vezethető vissza ez a cselekedete, bár látjuk, hogy ezzel csak a testőr finomságát akarta még inkább kidomborítani, s bár maga a darab is nem egy izbeu fonák helyzetet teremt a számára, nekünk jobbban esett volna, ha régi szokásához híven, tompítja kissé az éleket. Meg is mondjuk miért. Ha a színész csakugyan olyan, mint aminőnek Thury ábrázolta, közel fekszik a gondolat és szinte várjuk, hogy midőn az asszony elhitette vele a lehetetlenséget, s ő nemcsak hogy válni nem akar, de maga térdel újra a felesége előtt, szóval az asszony, miután immár megalázta, hátat fordít neki, körülbelül igy, vagy ezzekkel a szavakkal: »Válni akartál. Áz elébb te montad, hogy szakítsuk el azt a láncot, mely őrökre összefűz bennünket. Mostan pedig én mondom hogy váljunk“. Fantáziánk önkéntelenül is az elképedt színész ajkára adja a szót: »De miért ? — Hová ?* S az asszony így felel rá vissza az ajtóból: »Megyek, és keresem a testőrt. “ Különben örvendetes tényként jegyezhetjük fel meg azt is, hogy a direktor és a közönség kezdenek egymásra találni, s hogy ez a két este ismét bizonyság a színház kicsi volta és az állandó szinház hiánya mellet. Hanem erről alkalomadtán máskor! — A nőegyleti bál meghivói a január 7-én megtartandó bálra szétküldettek. Mint értesülünk, az egész vármegye, a helybeli huszárezred tisztikara és Nyíregyháza város úri társadalmának nagy része képviselve lesz a pompásnak, Ígérkező mulatságon. Páholy jegyek már most kaphatók Jakobovits Fanny k, a. dohánytőzsdéjében és pedig nagy páholy 20 korona és kis páholy 16 koronáért. — Lopások. Özv. Kerekes Lajosne helybeli lakoshoz folyó hó 16 án este ismeretlen tettes szobájába besurant s onnan 60 korona készpénzt vitt el. A tettest nyomozza a rendőrség. — Baleset. Führer Miklós épitési vállalkozónál dolgozott Andiuska László 30 éves állásoló. A múlt napokban a carbid tartály körül foglalatoskodott, miközben a tartály felrobbant s jobb keze fejét összeegette. Az Erzsébet kórházban ápolják. — Mihálik János 40 éves vasúti munkás folyó hó 16-án társavai a tehervasuua raktak fel árukat Görógszalláson. Az egyik teherkocsi ajtaja nehezen csukódott, megkérte társát Vass Mihályt, hogy segítsen betenni. Véletlenül keze az ajtó közzé került és teljesen összeroncsolódott. — Névjegyek fél óra alatt olcsón készülnek Jóba Elek könyvnyomdájába!. Meghívók diszes kivitelben. — Karácsonyi előadások az Apolló- színházban. Tekintettel a karácsonyi ünnepekre az Apolló vezetősége 10 számból álló „monstre- műsort“ állított össze, úgy hogy mindkét ünnepnapon más és más képek kerülnek szinre. A nagyszerű műsor minden száma aktuális látványosság, vagy kiváló újdonság. Az elite előadás ez alkalommal kedden lesz megtartva, melynek műsorát a nagy műsor kiválogatott számjai fogják képezni.
