Igazság, 1910 (1. évfolyam, 1-14. szám)
1910-12-16 / 12. szám
1910. december Ifi. IGAZSÁG 3 A héber kőajmrüág, A tárgy, melyről értekezésünk szól, a héber könyv, nem a héber vagy a zsidó irodalom. Sem az egyikről, sem a másikról egy rövid cikkben képet nem adhatnék, mert a zsidó irodalom a világkultúra összes nyelvein beszélt: az ókorban görögül, a középkorban arabul, a renaissance idejében latinul, a héber irodalom pedig, önmagában kereken 20000 müvet számlái, melyek a vallás és a bölcsészet, a költészet és történet, a csillagászat és mennyiségtan, a medica és természettudomány és az emberi művelődés más ágait ölelik fel. Nem az irodalmat, hanem a könyvet, nem az Írott emlékek tartalmát, hanem külső alakját akarom bemutatni, mondhatnám: az irodalom toalettjét. A könyvnek is megvan a maga divatja. Nem változik ugyan minden évszakkal. Milyen volt egy héber könyv az ókorban? ez az első kérdés, a melyre felelni akarok. A második kérdés pedig az, hogy a héber könyvnek vallási vonatkozásaitól eltekintve, milyen kultúrtörténeti hatása volt a zsidó és nem zsidó világra egyaránt. A legegyszerűbb volna, ha egy példányt természetben felmutatnék, de ezt, sajnos, nem tehetem, mert ilyen példány nincs. Angolok és franciák, amerikaiak és németek évtizedek óta rendszeresen ásnak az ókori történet színhelyein, Babyloniában és Egyptomban, Görögországban és Palesztinában, az örök romok alul sok millió költséggel napfényre hoztak ékiratos könyvtárakat és hierogiifespapyru- sokat és ismeretlen görög iratokat; az ásó, a modern kutatás eme varázsvesszeje, feltámasztotta halottaiból az egész antik kulturvilágot, héber könyvet azonban ez sem tudott felfedezni. Erre nincs is remény, mert a zsidók szent könyveiket, ha kopottak lettek, a profanaciótól való megóvás czéljából, holt tudós mellé temették, kivel együtt örökre elporladtak: világtörténeti példa arra, hogy szeretet és tisztelet tárgyaikra mily végzetessé válhatnak. De azért mégis tudjuk, hogy milyen volt az ókor bibliája, rekonstruálhatjuk a szentriás és a taimud, görög és római írók nyilatkozataiból és a klas- sikus könyv analógiájából. Az irás művészete a zsidók közt már 3000 év előtt el volt terjedve: az ellenség által találomra el ogott ifjú felirta a város 70 előkelő emberének a nevét. A bibliában az irás szó kétszázhuszszor található, a könyv 182-szer, az iró 48-szór. Az irás első korszakában az iróanyag kő, fa, szikla, érc volt, melybe a betűket vastőrrel vésték be. Az irás nem mindennapi célokat szolgált, hanem az örök időkre szóló törvényt. Mózes két kőtáblájára a tízparancsolat volt bevésve, Józzua azonban már Mózes egész könyvét kövekre véste (Józsua 8, 32). Ezt a kőtörvénykönyvről szóló bibliai értesítést fényesen megerősítette az utolsó években kiásott hatalmas kőoszlop, melyre Hamurabi, asszyr babyloniai nagykirály, ki kereken 50 évvel Mózes előtt élt, ékiratokban bevésetté törvénykönyvét, a mely egyes részeiben a bibliai törvényekkel azonos. (Folyt, köv.) Heti krónika. — A szabad iskola megnyitó előadása. December hó 9-én a főgymnázium dísztermét szorongásig megtöltötte egy tisztán felnőttekből álló közönség, hogy ismeretének tárházát az ott hallottakkal bővítse. Meg kell állapítanunk azt, hogy a nyíregyházi szabad iskola minden tekin- tettben eltér az ország más városaiban létezőktől, mert a mi lyceumunk az inteligensebb osztály művelésére lett alapítva, holott a többi helyeken az alsó néprétegek szellemi színvonalát iparkodik emelni. Az első előadás már is hálás publicumra talált s remélnünk kell, hogy tudományszomjas intelligenciánk érdeklődése kitartó marad. Dr. Vietorisz József megnyitó szavai után dr. Radó Endre lépett a felolvasó asztalhoz s megkezdette mindvégig érdeklődéssel és figyelemmel hallgatott előadását az emberről. Ma december 16-án folytatja dr. Radó előadását. Utánna pedig Dr. Prok Gyula ügyvéd a családról értekezik. — Irodalmi estély. A kereskedők és gazdák körében december hó ll-én este az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat sikerült estélyt tartott, mely ment volt a vallási színezettől s tisztán irodalmi célt szolgált. — Dr. Bernstein Béla főrabbi szólott legelőször az irodalmi társulat céljairól, ismertette működése történetét, majd bemutatta dr. Blau Lajos budapesti semináriumi igazgatót és dr. Mezey Sándor budapesti ügyvédet, mint az estély előadóit. — Dr. Blau Lajos, a tudós készségével nyilatkozott a kétezer éves könyvről a bibliáról s több mint egy óráig tartó előadásával lebilincselte a nagyszámú hallgatóságot. Nagy sikere volt dr. Mezeynek is, ki igen szépen olvasta fel kitűnő költeményeit. Eggyet közülök itt hozzunk: Keleti szimfónia. Ti vagytok újra, kóbor látomások, Mesék ködén bolyongó fantomok. Álomvilág — néked hiába ások Sirt, mit naponta újra hántolok. Hiába csalnak újra uj varázsok, Száz délibáb — a szivem oly konok, Rég eltemetve mind a gyermek-ének, De vége nincs a százszorszép meséknek. Halott erdőkön, bágyadt napsütésben, Megindul halkan a fakó álom. Bimbózó ágak hullanak elébem, S felébred minden a ravatalon. Feltámadás — a te tavaszod érzem, A te méhedben van még egy dalom — Fülembe sir a könybe fojtott álom, S a meseerdőt újra végigjárom. Keletről jöttem, hol tüzes a hajnal, Világa, fénye, színe ellepett. Hajóm betöltém csillogó arannyal, S megloptam a sirászi kerteket. Ofirból hoztam kincseket magammal, Szegény hajóm — a tengeren veszett, De sóvárogva, lelkesen, bután, Keletre mentem újabb kincs után.. S huszonhat évig pusztán vándoroltam, S követtem egy lobogó oszlopot. A kínlódásból vágyakat csiholtam, S szárnyat kötött kezemre a robot. Futottam én is hegynek és daloltam, Túl az Ígéret földje biztatott — Én belenéztem, megszédült a lelkem, S egy hang elém állt: nem szabad bemennem. S fenn a hegyen megálltam mint a szikla, S őrizem az Ígéretek honát. Köd eltakarja, felhő elborítja — E föld enyém és nem megyek tovább. Uj faltörő dal, uj álomparittya, Harcos sereg, tengernyi délibáb Csak ostromold, amig leszáll az éj, És Sherezade majd tovább mesél. Sherezade, aki messze, régen Holdfényes erdőn szembejött velem, Ölébe ültem és ölében éltem, És vágy és fény és csók és szerelem, Elsírt dalok vidám tavaszi éjen Mind, mind övé, mert övé mindenem — Mesék leánya, kit el sohse hagytam, S kihez mig éltem, mindig hű maradtam. — A leány-egylet teadélutánjáról. Az irodalom és a nagy célokat szolgáló ismeret- terjesztő előadások mellett a leány-egylet teadélutánjáról is meg kell emlékeznünk, melyeket nem lankadó buzgalommal rendez eléggé igazán nem is méltányolható elnöknője Jósa Rózsa kisasszony az őt hűségesen követő rendezőségével. Mostani délutánjuk is fényesen sikerült A Korona nagyterme megtelt közönséggel, mely mindvégtg fesztelen jókedvvel szórakozott az ügyesen összeállított számokon. — Templomavatás. Közel egy évi renoválás után jövő vasárnap, f. hó 18-án d. e. fél 10 órakor avatja föl újra Istenimádás helyéül Maternv Lajos debreceni ág. ev. lelkész a nyíregyházi ág. evangélikusok csaknem másfélszázados, gyönyörű templomát. — A hívek áldozatkészsége és Gróh István műegyetemi tanár fenkölt Ízlésű művészete a régi fehérfalu, egyszerű, de kissé éppen ezért rideg hatású templomból valóságos műremeket alkotott. A csudálatosán szép, tiszta lutheránus Ízlésű festés valósággal megragadja a szemlélő lelkét, a szimbolizált egyházi jelvények, az örök kenyér, a szent kehely, a Jézus paraboláinak és sorsfordulásainak révén szinte szentté válott liliomok és babérágak, közben-közben az írás örökéletü szavaival váltakozva, megilletődés nélkül nem hagyják a kiváncsi idegen szivét sem. Sajnos, a Benczúr Gyula munkája alatt álló uj oltárkép, — a nagy uj csillárok, és a templom környékének rendbehozatala nem készülhetett el mostanára, — azonban ezeknek elkészüléséig nem várhat a megnyitással az egyház vezetősége, és igy a hívek már az újjáalakult öreg templomban fogják megszentelni az isteni kegyelem gyönyörű ünnepét, a Karácsonyt. — A „Demecseri Gazdasági és Kereskedelmi Hitelszövetkezet r. t.* és a Debre- czenben 500.000 korona alaptőkével megalakult „Nagymagyar alföldi Bank r. t.‘ pénzintézetek Rónay Jenöt, a Szabolcsi Hitelbank ügyvezető igazgatóját, igazgatósági taggá választották meg alakuló közgyűléseiken. — Az ág. ev. egyház ez idei első vallásos estéjét múlt vasárnap tartotta a gimnázium dísztermében, amely ez alkalommal szinültig megtelt a hivők seregével. A szokásos lélekemelő ünnepi hangulatban lefolyt este kiemelkedő pontja volt Radó Endre tanár felolvasása a Szentföldről. Könnyed, világos, egyszerű szavakkal kalauzolta a híveket az örök emlékezetű, messzi napkeleti tájékon, kiválóan sikerült, tiszta vetített képekkel kisérve élvezetes előadását. — Színház. Zilahy színigazgató két estélyre lejön társulatával s a városi színházban előadást tart. 19-én színre kerül a Balga szűz, Henry Bataille világhírű szinjátéka, 20-án kedden Herceg Ferenc „Testőre*4 az előadások iránt városunkban nagy az érdeklődés. — Lopás, Debrószky Mihályné folyó hó 8-án a heti vásárra ment. Alig, hogy oda ért észrevette, hogy zsebéből 5 kor. 74 fillért kiloptak. A nyomozás során kiderült, hogy ü tettes Tomasószki (Pataki) András és társa volt. Ugyancsak igy járt velük Ignéczi Imréné nagyhalászi lakos, kinek zsebéből 10 korona készpénzt loptak ki. — A nyíregyházi ág. hitv. evangélikus főgimnázium ifjúsága 1910. évi december hó 17-én a városi színházban estét rendez, melyre a meghívók ’már kibocsáttattak. A változatos műsor kiemelkedő pontja a „Kurucok Párisban“ cimü színjáték I. felvonásának előadása. A nagyszámú rendezőség erősen buz- gólkodik az estély sikere érdekében. — Blum Klára helybeli cipőkereskedő üzletébe beállítottak Szűcs Anna, Magyar Ilona és Magyar István helybeli lakosok és Dr. Ernyei Jánosné nevére hamisan kiállított jegyzékkel 2 pár női cipőt csaltak ki. Az eljárás megindult ellenök. — Gyilkossági kísérlet. Simon András napszámos, a mint folyó hó 10-én este hazafele ment, a Gyakorló-téren ismeretlen tettes kétszer reá lőtt, s egyik golyó oldalába luródott, a másik állát sértette meg. — A Nyíregyházi Zenekedvelők-Egye- siilete dec. hó lS-án d. u. Va 5 órakor a Korona-szálló dísztermében rendezi a folyó évadban első zenekari hangversenyét. Az egyesület múlt évi sikeres szereplései után joggal számot tart arra, hogy hangversenyeit a zeneértő közönség ez idén is hasonló érdeklődéssel fogja kisérni. Erre vall a nagy gonddal összeállított műsor is. 1. Az első hangversenyen Haydin, Grieg és Mayerbeer müvei szerepelnek. — Hálás vendég. Bokor Sándor helybeli cipészhez beállított egy szabó-segéd, s nagyon kérte, engedné meg, hogy az éjt műhelyében töltse, mert nincs egy fillérje sem. A mester megsajnálta még vacsorát is adott neki. s készséggel felajánlotta az éjjeli szállást. Reggnl aztán mikor már eltávozott vette észre, hogy vendége egy pár uj cipőt elemeit s az ócska, kopott cipőjét hagyta vissza emlékül. A hálás szabó legényt nyomozza a rendőrség. — A9s Apolló szinh&z e heti műsora igen sok érdekességet tartalmaz. Kiváló számok: Nagy Frigyes katonája, Pompás csataképek művészi interpretáciában. A comói tó és környéke. Felső Olaszország természeti szépségekben gazdag vidékének legpazarabb panorámája. A fegyenc ! Éleikép. Jégpaloták Kanadában. Igen szép és látványos képsorozat nagy amerikai jég- ünnepélyekről. A csodás korsó. Igen jó humoros újdonság. A kis biciklista. Kacagtató gyermektréfa. Dobverök. Sikerült komikum. E héten az Apolló minden látogatója egy 100 oldalas családi kalendáriumot kap ajándékul.