Igazság, 1910 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1910-12-02 / 10. szám

1910. december 2. 3 minden gazdagságom ... De félek, hogy te sem leszel tovább, ha meglátsz engem a való­ság szerint valónak, elhágysz engem, csalót és hazugot és csak annyit akarok hát kegyetlen gyönyörrel, —• ne idegen, — tőlem tudd meg a szegénységemet s a végtelen, gonosz csalá­somat, amivel hozzád voltam . . . Én szerelmes uram! Mig ezeket mondtad, úgy zúgott hozzám a szavad a mi csöpp szo­bánk csudálatosán illatos alkonyati levegőjében, mint valami mélyöbiü ezüst kürt búgása száll­hat valahol a mármarosi bükkös öreg fái között . . . nem, mint a szerelmes, bűnbánattal teljes szomorú szó, amiből mindeneket megért és megérez az asszony ... az ura szavából . . . Lehunytam a szememet amig szólottái, csak az ajakammal, a nyitott remegő ajakam- mal szivtam a levegő gyönyörű illatát, ami gazdag volt a te szavaddal. És a szavaid be- szállottak a lelkembe, körülfonták azt és érez­tem ujjon s ujjon minden betüjöket. . . . Koldusok vagyunk . . . Nincsen házunk hát és nincsen uradalmunk és a szobám abla­kán nem leng brokátselyem . . . Minden nin­csen és szerteszállott most az uram szavára, hiszen csak az volt minden élete is ... A karcsú oszlopok és a tenger szolga mind csak az én uram álmodós szava volt ... A hozzám szólott, a nekem mondott, a csalogató, esdekelő szava, amivel magához kötött engemet . . . Abban épültek fel és az ő vágyai erejéből a csudálatos, nagy, gyönyörű termek, attól nyí- lottak az égőkelyhü mesevirágok mind ... Az én uram szavában ezer szolga leste az intése­met, erős izmu, akarattalan állatemberek . . . Az én uram szavára gazdagság termett a puszta­ságban és olyanná lett a kolduskunyhó mikor megnyitotta előttem az ajtóját, mint valamely aegyptusi királyasszony márványpalotája . . . Az én uram kívánságában én vagyok a világ .. legelső asszonya s a rólam való gondoskodásá­ban a levegőég is szinaranyfényt játszik és az útaimon júniusi feher rózsák illatoznak a csonttá fagyott kemény téli földön ... Az ón uram szava erős igy és mindenekfelett való gazdag­ság van abban, a hatalmával felkölti a lelkem alvó kívánságát és megteljesiti valahányat mind. ... Én az én uram mellett az asszonyok- asszonya vagyok igy és boldogság fakad minden lépésemen . • . Gyönyörűségek és gazdagságok járnak egy utón énvélem . . . nem pénzből és kézzel megfogható kincsből, hanem az én uram szava erejéből ... A hozzám való, a nékem szólott szava erejéből . . . Amit nékem mond és a mit én elhiszek néki, ami ugyan nincsen hát sehol azonban tudássá válik mégis az én hitem nagy ereje után . . . Én szerelmes uram, — megérted ugyan az én hozzád való Írott szavaimat, amint megérzem én a tieidet, amiket szólasz nekem ? Mert a te hozzám való szavadhoz nem kell nékem ér­telem, mert amióta ismerlek, irtózom az ész szavától azóta és fázom, ha a lelkemhez férkő­zik egy rideg, simára köszörült, ép és formás, erős gondolat . . . Megérted-e, ugyan ? Megszakad a tépelődös, azonban illatos és gazdag csönd a szobánkban, nem birod a fele- lettelenségemet már tovább, idehajolsz hozzám. .... Érzem. Nem szólassz, de tudom . . . . Érzem, hogy fölém hajolsz, érzem, hogy olva­sod az Írásomat . . . Nem szólasz és én nem merek szólni, mert a szavam gyönge és ügyet­len és szentséget törne most ha szólanék . . . Olvass, irom tovább . . . Nem lehet. A kezed rásimul a vállamra . . . Nem látom az Írást, a másik kezed az arcomat fogja és érzem, hogy megreszketi a testedet a zokogás .... Forró lehelet csap a kezemre és . . . pont. Heti krónika. — A leányegylet ez idei első tea dél­utánjáról. Ködképek vonulnak el előttem s még mindég oda képzelem magam a nagyterembe. Megjelen szemem előtt kis kötőcskékben egy bájos jleánysereg; zsong a fülemben Borbély Sándor nagyszerű prológusának pattogó rime, s mintha a rímek ölelkezése átterjedne min­denre, mindenkire a ki a teremben volt. A terem tiszta dallamosága mintha megütné az öreg zongora billentyűit s össze csendülne az asztal alatt egy-két pár huszár sarkantyú. Megindul a t ánc de csak rövid ideig, egy pár óráig mind­IGAZSÁG össze, mert a terem drága, a mulatságot percre ke 1 mérni, mert jótékonyság gyakorlása a cél. Azt az éhező pici kis szájakat, mik kenyeret kérnek meg kell tömni, azokat az apró gyer­mek lábakat meg kell óvni, a borzongató hideg­től. E pillanatban eltűnik előttem minden; a dallamosság, Kovács Árpád hangulatos játéka, a kis leánykötők hogy a ködkópen túl láthassak s megoillantsam azokat a jóságos fiatal höl­gyeket, kik előbb kitörlik szemüket a könytől, hogy el ne sírják magukat a nyomor látán; mert azoknak az apró szenteknek tudni sem szabad, hogy az a kenyér, mit kezébe adnak: alamizsna. Egy kis primadonna is megjelent a leány­egylet jourján a szomszéd Debreczenből; Stelinger Annuska. Ennivaló kis csöpség, s kö­zönségünk nem tudott betelni attól a gyönyö­rűségtől, mit élvezetes játéka nyújtott. Mi csak kérhetjük a papáját, hogy kis leányát, minél többet hozza le közzénk. Mindez azonban se nem kritika se nem re eráda, hanem csak egy pár feljegyzés, mert a kinek kritika kell, most is azt mondom, csak menjen utána. Q — Szabad iskola. A Bessenyei-kör igaz­gató választmánya november hó 26-án hivatalo­san proclamálta, hogy a szabad islcola még ez évi december hó folyamán megkezdi működését. Babérkoszorú kell, hogy övezze dr. Vietó- risz József és dr. Popini Álbert homlokát, kik ezt semmiből megteremtették. A Bessenyei kör eleddig előljárt az irodal­mi élet vezetésében, ezzel az örökbecsű intéz­ménynyel azonban a szellemi élet irányításában teljesen magához ragadta a hegemóniát. Hat évi komoly, szüntelen munkának meg van tehát az érett gyümelcse, kész eredmény ez minek jelentősége annál nagyobb, hatása annál messze terjedőbb. minél inkább áthatja a széles néprétegeket, annak tudata, hogy a tudomány hatalma a legnagyobb kincs; annak világát mindenkire vetni, a legnagyobb dicsőség. Tanítani az embereket, terjeszteni a tudó mányt, emelni az ismeretek körét, össze olvasz­tani a lelkeket a legnemesebb törekvésekben önzetlenül, az anyagi javak teljes nullificálásá- val csak olyannak van adva, ki hivatását tel­jesen átérti és átérzi s a ki tudja, hogy a csendes zajtalan, nevelő munka s legnagyobb áldás a nemzetek fejlődésére. És ezek a férfiak, kik ezen eszményért ennyi idő óta hűn, odaadóan, igazán fáradtak, most midőn munkásságuknak megvan az ered­ménye szerényen visszahúzódnak az ünnepel- tetéstől s ők azok kik ennek minden dicsősé­gét elhárítják maguktól s legelszántabban vitat­ják, hogy nem ők, hanem tisztán a kör a sza­badiskola megalkotója. Büszke lehet Nyíregyháza, mikor az em­beri kötelessógtudásnak ily példáját felmutat­hatja s az áldozatkészség eme megnyilatkozá­sában garanciánk lehet arra, hogy rövid időn belül itt egy niveon álló irodalmi élet indul fejlő lésnek. Bessenyei! Bessenyei! Vajha a te szülő­földeden kiviritna már egyszer a nemzeti iro­dalom pompás virágfája. * * * Ugyanezen ülésén a kör elhatározta, hogy Bessenyei százados százados évfordulóján Ber- czelen szülőházát emléktáblával jelöli meg; a Bleuer Róza alapítvány két évi kamatát ekkor adja ki a kitüntetett pályamunka költőjének; és ez alkalomból ünnepi estélyre meghívja Szabolcska Mihályt is. *+ * * A most december hó 7-én tartandó Besse­nyei estélyen közreműködnek Jacques von Lier világhírű hollandi csellista és Ivonne Dubei a párisi nagv opera első primadonnája. Az estély műsora : 1 1. Saint-Saens : Hang verseny A-moll. Gordonkán, zongora-kísérettel, elődja • Jaques van Lier, holland gordonka-mű­vész. 2. Nagy ária Massenet Cid c. operájából. Énekli: Yronne Dubei úrhölgy a párizsi nagy opera primadonnája. 3. Régi mesterek müvei. Gordokára átírta: Jacques van Lier, a) Matt- heson: Dal. b) Händel: Menüett, c) Pergolese: Dal. d) Beethoven : Menüett. Gordonkán előadja: Jacquea van Lier. II. 1. a) Gounod: Biondina. b) Debussy : Lia áriája a „Tékozló gyermek“-bői. c) Vidal: Ária. Régi dallamok a XVIII század­ból : a) Mária Antoinette: C’ est mon ami. b) Lamballe Hercegnő: Pastorai. c) Exanoet: Me­nüett. Énekli: Yvonne Dubei úrnő. — Meghiúsult lopás. Krecsák János hely­beli lakos csizmadia múlt hó 28-án este a ra- kamazi vásárról jött haza szekeren. Amint a Tokaji utón a Szücs-féle korcsmát elhagyta, észrevette, hogy valaki a szekér hátulján levő ponyvát szét hasította oly célból, hogy egy pár csizmát elemeljen. Krcsák azonnal vissza fordult, közéjük lőtt, mire a tettesek elmenekültek. — Meghívás. A „Bessenyei-Kör december hó 4-én, vasárnap d e. Va 12 órakor, a vár- magyeháza kistermében tartandó évi rendes közgyűlésére van szerencsénk a tag urakat ez utón is meghívni. Főtárgyak: i. Elnök választás. 2. Titkári jelentés. 3. A tisztikar kiegészítése. 4. A számvizsgáló bizottság jelentése. 5. Eset­leges indítványok. Hazafias üdvözlettel : Nyíregy­háza, 1910. november 30. Dr Popim Albert, titkár. Gedul'j Henrik alelnök. — Borbély Sándor ez utón is tisztelettel felkéri mindazokat, akik verseskönyvére elő­fizetési ivet kaptak, hogy a gyűjtő-iveket, az azokban kitett határidő közelsége és a meg­jelenendő munka példány számának biztos megáliapithatása végett címére (Nyíregyháza Városház-tér 11.) lehető rövid idő alatt beküldeni szíveskedjenek. — A szabad-liceum első előadását december hó 9-én rendezi a főgymnázium dísz­termében. A megnyitó beszédet a szabad-liceum szakosztályi elnöke Dr. Vietórisz József tanár tartja a szabad iskola történetéről és céljairól. Utánna Radó Endre dr. tanár kezdi meg sorozatos előadását „az emberről és az emberi testről“. Még december hó folyomán a szabad iskola egy külön előadást tart a városi színházban Geduiy Henrik lelkész közreműködése mellett, a ki a bibliáról fog értekezni. — Irodalmi estély. Minden tekintetben érdekesnek Ígérkező felolvasó estélynek nézünk elébe f. hó 11-én. Ugyanis a már szép múlttal dicsekvő, magyar irodalmi társulat Budapestről, mely már igen eredményes munkásságra tekint­het vissza, vidéki felolvasó estélyeinek elsejével Nyíregyházát tiszteli meg. A társulat két kiváló tudós és iró hiréhen álló tagját küldi le hoz­zánk, akik kétségkívül igazolni fogják az őket megelőző jó hirt. Az estély a Kereskedők és Gazdák körének helyiségeiben lesz megtartva és programmja a következő: 1 Dr Bernstein Béla főrabbi megnyitó beszéde az izr. magyar irodalmi társulat cél­jairól és munkásságáról. 2. Dr. Blau Lajos, kétezeréves könyv. 3. Dr. Mezey Sándor, Költemények. Mint­hogy ezenfelül az estély alacsony belépti dij mellett helyi jótékony célt is fog szolgálni, nem kételkedünk, hogy müveit közönségünk kivétel nélkül sietni fog, hogy annak sikerét, nem csak az anyagit, de különösen az erkölcsit a legfé­nyesebbé tegye. — Ingatlan forgalom. Városunkban a múlt héten a következő telekkönyvi átírások történtek : A nyíregyházi 6432. sz. betét. Bujtosi ház­hely. Vételár: 900 kor. Eladó: Déri Dánielné, vevő : Roman András és neje. A nyíregyházi 1318. sz. betét. Vég-u. 9/b. sz. ház. Vételár : 1400. kor. Eladó: Dankó Mihály és Mária, vevő Kotolics Péterné. A nyíregyházi 6261. sz. betét. Eötvös-u. 3 sz. ház. Vételár: 24000 kor. Eladó: Leichtman Dávid, vevő: Schvartz Ede és neje. A nyíregyházi 980 sz. betét. Érkerti ház­hely. Vételár: 1645 kor. Eladó : Hölcz János, vevő: Povazsanyecz János és neje. A nyíregy­házi 6625 sz. betét. Nádor-u. 25/b. számú ház. Vételár: 4300 kor. Eladó: Szövérdi Erzsébet, vevő Czakó Ferencz és neje. A nyíregyházi 5674 sz. betét. Salétrom-utcai ház. Vételár : 4560 korona. Eladó : Varga János és neje Magna Ilona, vevő : Jung Ignácz és neje. — Megint a pálinka. Duleba András helybeli vasúti munkás a Zöldfához, címzett korcsmában idogált. Véletlenül bement' oda Varga József helybeli napszámos, kire Duleba minden előzetes ok nélkül reá irányozta revol­verét. Varga jobb kezét védőleg emelte fel, mire Duleba elsütötte a revolvert s keresztül löt e a Varga kezét. Vargát súlyos sebével a kórházba szállították. — Quo Wadis ? Sienkievviec világhírű tör­ténelmi regénye, mely Néró korái és az első keresztények üldöztetését olyan megkapó hűség­gel ecseteli, feldolgozást nyert a párisi Societé du Film d’ Árt művésztársaság által. Az Apolló megszerezte ezt a gyönyörű művészi újdonságot és szombat, vasárnap, hétfőn fogja bemutatni.

Next

/
Thumbnails
Contents