Igazság, 1910 (1. évfolyam, 1-14. szám)
1910-11-18 / 8. szám
1910. november 18. IGAZSÁG 3 Taaonootthon. Küszöbön van az ipartörvény revíziója. A mint a tervezetet kézbe vesszük, nyomba szembe ötlik azon körülmény amit az iparos és mester között megkülönböztet. És ez szerintem is igen üdvös dolog, mert a ma életviszonyok mellett a közönségre nézve is előnyös, hogy az ki munka felvállalására jelentkezik a saját szakmabelije zsűri ítélete szerint bír e olyan kvalitásokkal, olyan tulajdonságokkal, melyek képessé teszik őt arra, hogy kényesebb igényeket kielégíthessen. De nem érdektelen ezen kettéválasztás magukra a iparosokra nézve sem. Ma a tanult iparos ép olyan elbírálás alá esik a honorálás tekintetében mint a kevésbbé tanult avagy egészen tanulatlan, mig ellenben ha arról van szó, hogy egyik-másik iparos-társunk gyarlóságát fogyatékosságát teszik szóvá, vele gáncsolják az egész iparosságot. Ezt a ferde felfogást már legfőbb ideje megszüntetni s a tervezet rá ütött a szeg fejére, mikor ezt az éles határvonalat az iparos és mester között meghúzta. Mikor ez a mozgalom a törvényalkotás mezején megindult egyes nevezetesebb mesterek gondolkozóba estek a felett, hogy lehetne erre a reformra az iparosságot előkésziteni. Thék Endre vette kezébe az ügyet ez irányban s fáradságot nem kiméivé a legnagyobb áldozat- készséggel Orosházán egy tanonc-otthont létesített, mely már az első évben 40 embernek adott helyet tudnmásom szerint. Ez a terve annyira magával ragadta az érdekelt köröket, hogy az országban ma már egymás után állítják fel a különféle tanonc-otthonokat. így vagyunk ezzel most Nyíregyházán is s ez az életre való eszme kell is, hogy az egész országban diadalt arasson. A magam részéről azonban tisztán az internátus megalapítását nem tartom elegendőnek, mert az élet rövid időn belül úgyis többet és többet fog kívánni az iparosságtól. Én azt hiszem, hogy kevés jóakarattal a tanonc-képző iskolát is az internátussal együtt fellehetne állítani, hiszem azt annyival is inobb, mert azt vitatni sem lehet, hogy magában véve a katonai fegyelmezettség nem elegendő az üdvösséghez, az iparosnak tanulni is kell. Sajnos azonban, de a mai iparos osztály a maga szűk körében még nem képes megadni azt a széles látókört az ifjú növendékeknek, mely pedig egyedül biztosíthatja azt, hogy a magyar ipar a külfölddel szemben versenyképes lehessen. De szükséges ez a képző iskola felállítása nemcsak azért, mert a növendék a dolgok világos ismeretében kétszeres kedvvel dolgozik, hanem azért is, mert a mesteri címre törekvők csak akkor lesznek képesek a megkívánt szakvizsgát letenni, ha iparukról teljes tájékozottsággal bírnak. Ezt pedig más nem tudja megadni, mint az intenzív tanulás, a szakkal való állandó és lelkiismeretes foglalkozás. Röviden, egy pár sorban óhajtottam magával a nagyjelentőségű kérdéssel foglalkozni, mert tudom, hogy úgy az iparfelügyelő ur, mint Szabolcsvármegye főispánja a legnagyobb jóakarattal és körültekintéssel iparkodnak az iparosságra messze kiható szép tervet még az idén tető alá hozni. Mivel azonban az országban csak internátus létesítésével is eleget vélnek tenni ez irányban, nem mulaszthattam el, hogy a szakképzésre felhívjam a figyelmet, nehogy később ezen mulasztás pótolhatása leküzdhetlen anyagi akadályokba ütközzön. Én mint az ipartestület elnöke ezúton is kérem mindazokat, kik az iparosság ügye iránt jóakarattal viseltetnek, hogy a tanonc-otthon kérdését és evvel kapcsolatban a szakképző iskola felállítását, minden erejükkel támogatni szíveskedjenek. Prok Pál. Heti Krónika. Borbély Sándor első verskötete, Egy fiatal poéta csokorba szedte egy kötetre való versét s beküldötte a budapesti Singer és Wolfner cégnek kiadatás végett. Nem volt e versek mellett semmi ajánló levél, csak egy -bevezető vers, a mint igy következik . . . Az én dalaim. Az én dalaim nem büszke virágok, Minek pompája káprázatba ejt, Illatuk bódit, színük gyönyörködtet, S értük az ember mindent elfelejt, Nem tüzes nóták, melyek, izzó hangja Magas eszmékről népekhez beszél — Az én dalaim hervadt őszi rózsák, Melyeknek szirmát tépdesi a szélAz én dalaim lágyan zsongó versek, Mikben a kedves arcképe ragyog, Avagy sirámok, melyekben a szivem Fel-fel zokogó bánata sajog, De nem dithirambok, melyekben a vágyak: Ittas szerelem pajzán szava kél — Az én dalaim hervadt őszi rózsák, Melyeknek szirmát tépdesi a szél. Az én dalaim nem csapongó jókedv: Téveteg lélek csendes gyermeki, Mikben a szegény, elnyomott s az árva Nehéz sorsában vigaszát leli, Könnyű hangjukban súlyos gyász lakik, Bennük sóhajok miriádja él — Az én dalaim hervadt őszi rózsák, Melyeknek szirmát tépdesi a szél. A költőnek, írónak legszebb jutalma a közönség pártiogása. Ez inspirál a hatalmas alkotásokra. Mi odafordulunk Nyíregyháza intelligens gondolkozásu lakosságához, azokhoz, kik át tudjak érteni azt, hogy mily előny az ifjúságnak az irodalmi élethez való vonása, s ott megtartása, a kik nemcsak azt vetik oda az ifjúságnak, hogy »küzdve küzd“ — de hozzá teszik hogy »bennem bízzál.“ Borbély Sándor versei ,Az én világom“ cim alatt látnak napvilágot. Egy kötet ára 4 korona. Mely a szerző címére Városház-tér 11. szám alá lehetőleg december hó 10-ig küldendő el. — Képviselőtestületi közgyűlés. E hó 18-án , tartja a nyíregyháza városi képviselő^ testűiéi rendes közgyűlését a városháza nagy1 teamében, melynek tárgysorozatából kiemelkedik s jelentőséggé fogja emelni Dr. Vietorisz József főgymnasjami tanárnak a Szabad-Lyceum szakosztályi elnökének az analfabéták oktatása ügyében beadott jelentése. — Választás. A kisorsolt megyebizottsági tagok újból választás alá kerültek e hó 15-én, s az egy Paulusz Mártont kivéve, valameny- nyien újra megválasztattak. A választás a szokott csöndben kezdődött s az első kerületet kivéve csöndben is folyt le. Paulusz Márton kibukott ! Kérem ez egy Napóleoni bukás. A jó, tanult, értelmes Marci bácsi, a nyíregyházai 48-as és függetlenségi párt alelnöke, a Gazdakör elnöke, Darányi Ignác üdvözlő szónoka kibukott. — Nyíregyházán! De ezt nem okozta más, mint a nagy elbizakodottság. Azonban, hogy ügyes kortes fogás volt, a már egyszer bizonyos. Hisszük, hogy bekerül még az ő megérdemelt helyére, mert tényleg érdemes ember, de az egyszer ő rajta bebizonyult, hogy a legnépszerűbb ember is, ha nagyon bízik a dolgában, nagyon meg is járhatja. Helyébe uj ember került a zöld asztalhoz : Prok Pál, az ipartestület elnöke, a mi garanciája annak, hogy az iparosság is tevékeny részt óhajt venni a közügyek elintézésénél, ami csak jótékony hatással lehet a város fejlődésére. — Lövöldöző kocsis. Karikó József kocsis folyó hó 14-én ittas állapotban ellopta gazdájától forgó pisztolyát, s azzal lövöldözni kezdett. Pólyák József teherhordó taligás kiakarta csavarni kezéből a fegyvert, de Karikó rálőtt s a golyó bal alsó lábszárába fnródott. Sérülése súlyos, de nem életveszélyes. Karikót az ügyészségi fogházba kisérték. — Rendkívüli összülés. A nyíregyházi építő iparosok szövetsége november hó 20-án délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében ülést tart a melyen az e hó 13-ikán hirdetett ülés tárgysorozata felett a megjelentek számára tekintett nélkül fognak határozni. — A bíróság köréből. Kiss József kir. járásbirót, a járásbíróság vezetőjét, sajat kérelme folytán Ö felsége a kisvárdai kir. járásbírósághoz helyezte át s ugyanez alkalomból 25 évi buzgó közfizolgálata elismeréséül, tábla- biróicimmel és jelleggel tüntette ki. — Balesetek. Vekerdi Sándor 20 éves vasúti fékező f. hó 14-én egy nyitott és fedett teherkocsit akart összeakasztani, amikor is a fék deszkája bal vállát összezúzta. — Particska Erzsébet kőműves napszámosnő f. hó 8-án reggel amint a Népkert utcában újonnan épülő ház álványára téglát hordott, véletlenül meg- siklott és lezuhant a földre. Mindkét lába súlyos sérülést szenvedett. — try ászeset. Nagy részvét mellett temették el f. hó 16-án Guttmann Jenőnét, a Royal kávéház tulajdonosának feleségét. Még nem több egy heténél mellettem ült a leányegylet estélyén, s ma már künn fekszik a temetőben. Még most is hihetetlennek tűnik előttem. Nagyon sajnálom azt a három kis árvát, de talán még jobban Guttmann Jenőt. Még nincs egy hete, hogy megroppant feje felett a Royal vasbeton mennyezete; s talán még fel sem ocsúdott e csodálattól, s már meghalt a felesége. — Meghivé. A nyíregyházi tanítók november 19 és 20-án vagyis szombaton és vasárnap a városi színházban jótékonycélu estét rendeznek, melyre a tanítók ügyei írat nemesen érző közönséget ez utón is meghívja a rendezőség. Az előadás este 8 órakor veszi kezdetét. — Apollo villany színház. Rendkívül szép és tanulságos műsort állított össze az Ápol 6- szinház e héten. A művészies számok közzül kiemeljük a következőket: Veszély as fogadás. Nagyszerű sportlátványosság. Norvég fjordok mentén. Gyönyörű term felvételek észak honából. Az Adria cillaga. Remek képek a tengerről. Humorosak: Égszakadás földindulás . . . Az akrobata! Álszerzetes. Kitűnő bohózatok. Vasárnap d u. színre kerül: A hős pásztor fiú. Nagyhatású gyermektörténet — Nyilvános nyugtázás. A kereskedők és iparosok hitelszövetkezete a rendőrségi önsegélyző egylet javára 15 koronát volt szives, adományo ni, melyért köszönetét nyilvánít Kertész Bertalan r. főkapitány. ' — »Éljen a talylgas társaság.“ A mi taligásaink valóban igen nagy uraknak tartják magukat, nem fogadnak parancsot senkitől, nem imponál nekik senki, legfeljebb az, ki tarifájukat háromszorosan megfizeti. — Hogy az utasok testi épségére mennyire vigyáznak, élénken illusztrálja a következő eset: Vasárnap a Debreczen felől érkező reggeli vonattal egy egyszerű falusi asszony jött. Felült egy taligára. A taligás lovára csapott s örült iramodással neki indult az útnak. Azonban egy villany- oszlopban megakadt a taligás s szegény asszony ivalakban repült ki belőle. — Még az volt a nagy szerencséje, hogy ijedtségén és kisebb zuzódásokon kivül más baja nem történt, de mindenesetre ez is elég arra, hogy többé taligára fel ne üljön. 702. 855. 886—1910. v. szám. r Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel, közhírré teszi hogy a nyíregyházai kir. járásbíróság 1910. Sp. II. 503/3 és Sp. II. 459/4. számú végzése folytán Fried Salamon és özv. Sichermann Dávidné nyíregyházai végrehajtató javára 43 K. és 301 korona 56 fillér tőke, ennek 1910. évi junius hó 15 napjától számítandó 5°/o kamatai és e hird. és hirl. közlés dijával együtt eddig összesen 178 kor. 58 fül. perköltség követelés erejéig elrendelt biztosítási végrehajtás alkalmával biróilag le és felül foglalt és 1150 koronára becsült ló, hintó, bricska, szán stből álló ingóságok az alap és felülfoglaltatók követelései erejéig is nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a nyíregyházi kir. járásbíróságnak 1910. V. 1483/4. számú kiküldést rendelő végzése folytán a helyszínén vagyis Nagyhalászon alperes lakásán leendő eszközlésére 1910. évi november hó 28-ik napjának délelőtt 11 órájára határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az árverésen az 1881. évi LX. t.-c. 107. §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t.-c. 108. §-ban megállapított feltételek szerinf lesz kifizetendő. Kelt Nyíregyházán, 1910. évj okt. 31-én. Szántó Ármin, kir. bir. végrehajtó.
