Dokumentumok a Magyar Iparművészeti Egyetem történetéből 1880-1904 - A Magyar Iparművészeti Egyetem Levéltárának Kiadványa (Budapest, 2004)
Források - A. Átírt dokumentumok
Ezen munka elbírálására a tanári kar jun. 15.én tartott ülésén az igazgatóság bizottságot küldött ki, mely jun. 17.én tartott ülésén a mintasorozatot megszemlélve, azt általánosságban sikerültnek találta. A nélkül, hogy ezen bizottság nézetétől eltérő álláspontot óhajtanék elfoglalni - a bizottságnak alulírott is tagja volt - egyrészt mivel a magyar ornamentikával másfél évtizednél hosszabb idő óta foglalkozom és aziránt most is élénken érdeklődöm, másrészt mivel tanitónőképző intézeti és felsőbb leányiskolái tanári minőségemnél fogva a rajzoktatás módszere s különösen a síkékitményes rajzolás elemei iránt is melegen érdeklődöm, indíttatva éreztem magamat arra, hogy a mintagyüjteményt még behatóbb tanulmányozásnak alávetve, vizsgáljam meg, mennyiben felel az meg czéljának. A rajztanítás czélját ismerve, nem nehéz megállapítani, milyen kellékekkel kell bírnia egy az elemi ékitményes rajzolás tömeges tanítására alkalmas mintagyüjteménynek. Legyenek a minták 1.) aesthetikai tekintetben kifogástalanok, 2. képezzenek egymással módszertanilag helyes fokozatot, 3.) legyenek akkorák, hogy nagyobb távolságról is minden részleteikben tisztán felismerhetők. Ha azt keressük, vájjon a motívumok megválasztásánál hazafias vagy egyáltalán nemzeti szempont lehet-e irány adó, úgy könnyű belátni, hogy ilyen szempont csak annyiban jöhet figyelembe, a mennyiben az 1 és 2. feltétellel nem ellenkezik. Ebből világos, hogy a mintasorozat tárgyilagos megítélése czéljából a hazafias szempontot mellőzni kell, és a fönnebb felsorolt kellékek lesznek irányadóak. Aesthetikai szempontból tekintve a mintalapok egy része nem elégíti ki igényeimet. Különösen az 1. 2. 4. 7. 8. 9. 10. 11.23. 24. 25. 30. és 31. sz. táblák motívumai vagy arányaik és vonalaik tekintetében, vagy részleteiknek unalmas egyhangúsága miatt hagynak kívánnivalót. Minthogy ilyen mintasorozat összeállításánál az aesthetikai szempontot a módszertan kellékeivel össze kell egyeztetni, oly motívumokat kell összeválogatni, a melyekben az izléstfejlesztő momentum az előállítási nehézséggel kedvező arányban van. Ezért szedjük a rajzminták motívumait a legfejlettebb stílusok fénykorából, nem pedig azok hanyatlása idejéből vagy másodrendű stílusok köréből, ezért vesszük a példákat inkább a görögből, mint pl. az assyr ékítmények sorából, inkább az olasz renaissence fénykorából mintsem a barokk és rokoko korból. A nevezett másodrangú stilkorszakokból vett ékítmények kétségenkivül szintén tartalmaznak aesthetikai momentumokat, de ezek graphikailag nehezebben előállítható formákban sem tűnnek elő oly világosan, mint az egyszerűbb klasszikus motivumokban. 130
