Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. szeptember (8525-8527. szám)
1993-09-03 / 8527. szám
Népszava, 1993.9.2 21 /Lehetséges-e a parlament mcijheriilésévut 9 Résévé« vi»»clió ülicí»pest Csúcs László, a Magyar Rádió alelnöke profi szakembereket bízott meg annak kidolgozásával, hogyan lehetne a rádiót részvénytársasággá alakítani — közölte lapunkkal Borenich Péter, a rádiós közalkalmazotti tanács elnöke. — Van erre utasítása, jogalapja Csúcs Lászlónak? — Ezt nem tudom, de az tény, hogy a szakembercsoport keményen dolgozik a témán. — Müyeti- -követltcsminyeket vonna ez maga után? — Amennyiben a Magyar Rádió megszűnne közszolgálati rádió lenni, azzal megszűnne a mintegy kéte2ceagy«i2 rádiós. dnlgűZÓ_ közalkalmazotti státusza. A közalkalmazotti törvény jelenleg védi a rádiósokat. Például, ha valakit el akarnának bocsátani, az sok százezer forintjába kerülne a cégnek. Am, ha ez a védelem megszűnik, akkor bárkit mirvdan touábhl nélkül elbocsáthat munkatársai közül a részvénytársasággá alakult rádió. Ezen kívül a részvénytársaság Igazgató tanácsának tagjait a közgyűlés akár 6 évre is megbízhatja, s akkor minden más felügyelet — történetesen a kormányé is — érvénytelenné válik. — A közalkalmazotti tanács elnökeként lát-e lehetőséget a kérdés tisztázására? —- Annak a nyilvánossá tételét, hogy söK raaiós szakember- velem együtt várja, hogy megoldódjon a Magyar Rádió helyzete. Ügy érzem, most nagyon mélyponton van a rádió. Az elmúlt harminc-negyven éven át iderakott vezetők is keveset törődtek a szakmával, mert a politikum volt az elsődleges. Máig hurcolja a>: intézmény a Hars-féle kontraszelekció terhét és maradványait. Most végképpen mélypontra süllyedt a rádió, mert ismét az a régi kontraszelekció érvényesül, ' a Rádió vezetéséből jószerivel hiányoznak a szakemberek. Az elnöki jogkörrel felruházott alelnök szintén -szakmán-kívüli, s ]ónéhány_ sksrxek. hatalomvágyé, szerény képességű embert emelt s hatalomba, aki nem elnyomott tehetségként szorult eddig a harmadik-negyedik vonalba, hanem éppen a tehetség _hianvi miau. m-i - újra nrégi szemléiéi érvényesül a kiválasztásban. A szakmai rátermettség helyett egy bizonyos hatalmi csoporthoz való hűség fokán mérik a vezetői képességet. — A közalkalmazotti tafTviytaii* a i. old a Ion). /.-■/ v 9 Részvényrádió Budapest (Folytatás az 1. oldalról) nácsnak van szava ez ellen? — Szava van, de az más kérdés, hogy milyen eredménnyel. Annikor az igazgatótanácsi értekezlet elé került Kiss Imre átszervezési szándéka, megkérdeztem, vajon kivel beszélte meg, kikkel egyeztette az e* Uikárto-* »7 érintettek — azaz a munkatársai — véleményét. A rádió ügyvezető Igazgatónője, Záboji Jánosné erre azt felelte, hogy a struktúra nem népszavazás kérdése. Szerintem viszont már csak azért is érdemes eszmét cseréim Ilyen nagy horderejű kérdések előtt a munkatársakkal, mert egy va?*tőnek az ő szürkeállományukra is szüksége van, velük kell együtt dolgoznia, és egyáltalán nem mindegy, hogy milyen légkörben folyik a munka. Igaz, én nem diktatúrában gondolkodom. De ez csak egy példa arra, hogy menynyire nem érdekli a Rádió jelenlegi vezetését a munkatársak véleménye. Sajnos, mindez meglátszik a műsorokon ts. a vewriőr nyilatkozatok ellenére hovatovább már-már hallgathatatlan a rádió. A szakma húszadrangú kérdés lett. — Hogyan lehetséges az, hogy egy olyan nagyhorderejű kérdés, mint amilyen a-Monyai—Rádió részvénytársasággá alakításának szándéka, mindezideig titokban maradt? — Ügy érzem, ma a rádió szakmai lesüllyedése senkit sem érdekel. Azért, hogy Idáig fajultak az ügyek, egyaránt felelős a kormánykoalíció és az ellenzék is. A parlamenti pártoknak, én úgy látom, kisebb gondjuk is nagyobb annál, semhogy arra figyeljenek, milyen helyzetben van a rádió. De majd, ha kidcrCil £ fclŐtt. hogy mi szunnyad itt, akkor nagyon kellemetlen lesz a felismerés. Csúcs László szándékát illetően pedig az a nagy kérdés, vajon a kormány akarja-e ezt, s ha igen, átalakítható-e részvénytársasággá a Magyar Jtédiü * parlament megkerülésével. Bársony Éva/
